Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja. A kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű bibliarészleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára, példa erre a Müncheni kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet.

A könyvnyomtatással azonban megjelent az igény a nyomtatott Bibliára,

a reformációval pedig egyfajta versengés is kialakult a felekezetek között.

Először úgynevezett posztilláskönyveket, a vasárnapi evangéliumokat, esetleg szentleckéket és olvasmányokat, valamint azok magyarázatait tartalmazó gyűjteményeket nyomtattak. Ilyen volt Telegdi Miklós háromkötetes, a teljes egyházi év vasár- és ünnepnapjaihoz megírt posztilláskönyve, amelynek első kötetét még Bécsben, Formika Máté nyomdájában adta ki. A második kötet nyomtatásához azonban már vásárolt egy nyomdát, amelyet saját nagyszombati házában állított fel. Így ez lett az első Magyarországon, katolikus szerzőtől megjelent posztilláskönyv.

Ezt követte a protestáns Károli Gáspár első teljes bibliafordítása, majd Káldi György első katolikus, teljes nyomtatott bibliafordítása 1626-ban.

A bíboros kiemelte,

a Káldi-féle fordítás nyelve sokkal modernebb, mint akár a Telegdi-posztilláké, akár a Vizsolyi Bibliáé.

Néhány évtized alatt tehát óriásit változott a magyar nyelv, és e változás "fő motorja" Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan modernizálták a magyar nyelvet. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt.

Erdő Péter kitért arra is, hogy a Káldi-Biblia segített, hogy a szentírás magyar szövege eljusson minden katolikus paphoz, a katolikus családokhoz és a török idők alatt és után megmaradt kevés szerzeteshez. A bíboros szerint ugyanakkor nem igaz a közkeletű vélekedés, hogy az egyház el akarta zárni a Biblia szövegét a hívek elől. Ezt bizonyítja, hogy noha a Káldi-Bibliát nem adták ki olyan gyakran, mint a protestáns bibliafordítást, de példányszáma jóval nagyobb volt a Vizsolyiénál. A Régi Magyarországi Nyomtatványok katalógusa alapján közgyűjteményben 

magyar nyelvű Bibliából, abból a korból a Káldi-Biblia bukkan fel a legtöbb példányban.

A Káldi-Bibliának több fakszimile kiadása napvilágot látott már. Mindegyik "tiszteletreméltó vállalkozás", amely kihívás elé állítja a kiadókat, hiszen nehéz például korhű papírt találni a nyomtatáshoz.

A kiadó, Daruka Mihály elmondta, az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított 400 Káldi-Bibliával egyrészt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tisztelegni, harmadrészt

ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás 400 évvel ezelőtt.

A 400 biblia névre szóló, sorszámozott példányait azok kapják, akik támogatják a Kehidakustányba  tervezett Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymúzeum megvalósítását. A múzeum átadását 2025-re tervezik.

Káldi György 1573-ban született Nagyszombatban. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, 1597-ben pappá szentelték, majd 1598-ban Rómában belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata 1605-1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.

(MTI. Fotók: Wikipedia)