Franzen a díjátadón azt nyilatkozta, a német irodalom sokat jelent számára. Ezért is érzi nagy megtiszteltetésnek, hogy a könyvei Németországban is megtalálták az olvasóközönségüket.
A zsűri főleg az elbeszélési módjuk miatt értékelte Franzen regényeit, illetve azért, amiért folytatta a nagy társadalmi- és családregények hagyományát, amit Tolsztoj, Dosztojevszkij és Mann alapozott meg. A Thomas Mann-díjat korábban olyan írók vehették át, mint Norbert Gstrein, Nora Bossong, Brigitte Kronauer és Julie Zeh.
Franzenről legutóbb a nyáron írtunk, amikor kiderült, hogy tévésorozat készül a Szabadságból, és a forgatókönyvet a Golden Globe-díjas Melanie Marnich jegyzi. Az író egyébként 2015-ben járt Budapesten, akkor mesélt nekünk a regényeiről, közben pedig elárulta, melyik nagy amerikai klasszikus nem tartozik a kedvencei közé, mitől rettegett, amikor egyetemistaként Nyugat-Berlinben tanult, és miért kapja fel a vizet, ha a regényeivel kapcsolatban elhangzik a diszfunkcionális szó. Érdemes újraolvasni az interjút itt:
Legutübbi, Keresztutak című regényéről pedig itt írtunk:
Hol vannak már azok az idők, amikor Jonathan Franzen csak hoszú évek után jelent meg itthon? Azóta már napjaink legismertebb amerikai regényírójának az összes könyve és még egy esszégyűjteménye is olvasható magyarul. Legújabb könyve pedig, ami a hetvenes évektől kezdve egy család történetén keresztül mutatja be az Egyesült Államokat, már a megjelenés évében, azaz idén megkapta a magyar fordítást. A Keresztutak (olvass bele) a hét könyve.
Tovább olvasok
