92 éves korában, rendtársai körében elhunyt Dr. Jelenits István piarista szerzetes. Teológusként, íróként, tanárként, illetve irodalomtudósként is tevékenykedett. Pilinszky János gyóntatója és Esterházy Péter gimnáziumi tanára volt. A hírt a Piarista Rend Magyar Tartománya közölte csütörtökön.
Élete és pályája
Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun. Nagyváradon kezdte középiskolai tanulmányait, de a világháború végén családjával együtt kitelepítették, így a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1955-ben végezte el az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakát.
1955-ben lépett be a piarista rendbe, négy év múlva pappá szentelték, és teológiai doktorrá avatták.
1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban,
egészen 2003-ig. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott több helyen. Több teológiai tankönyv szerzője volt.
1985–1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus.
1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.
Munkáját és szolgálatát számos kitüntetéssel ismerték el az évek során. Többek között megkapta az irodalomtörténeti munkásságát elismerő Toldy Ferenc-díjat, az Apáczai Csere János-díjat, Széchenyi-, Prima- és Magyar Örökség-díjat, de a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is.
Irodalmi hatás
Számos írása, elmélkedése jelent meg a Bibliáról, valamint Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről és más irodalmi témákról.
Szerkesztőként dolgozott Pilinszky összegyűjtött verseinek kötetein is.
Ezt mondta a költőről egy beszélgetésen, akinek nemcsak gyóntatója volt, de barátságban is álltak: „Ő nem a nemzeti felemelkedés, a nagy eszmék, a közös indulatok költője volt, mint Petőfi vagy Vörösmarty, hanem a malomkerekek között őrlődő ember tapasztalatainak átélője. A sorsa, a magatartása pedig figyelmet kelt a ma élő emberekben”.
A Válasz Online 2021. karácsonyi interjújában Jelenits így beszélt a versekről:
„ – Költészet mindig lesz?
De nem Pilinszky az egyetlen jelentős író, akivel Jelenits István kapcsolatban állt. Ő volt ugyanis Esterházy Péter gimnáziumi hittantanára, illetve irodalmi szakkört is tartott a diákoknak.
Akkora hatást gyakorolt Esterházyra, hogy ő később több írásában megemlékezett róla.
„Jelenits tanár úr akármilyen kicsi dologról szól is, az egészről beszél, arra figyelmeztet. Az Egész dicsérete számomra azonos a hittel. Hogy valamelyest frivolan fogalmazzak: egy egyházi iskola, amely még a hitről is hitelesen tud szólni – ennél kívánni sem lehet többet” – írta az Egy kékharisnya följegyzéseiből című kötetben. Ugyanott szerepelt az is, hogy tanára lakása dugig volt könyvekkel.
Kapcsolatuk a gimnáziumi évek után után is megmaradt. Később gyakran vitáztak az Élet és Irodalom hasábjain.
Fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya
