Jelenits István - fotó: piarista.hu - konyvesmagazin.hu

92 éves korában, rendtársai körében elhunyt Dr. Jelenits István piarista szerzetes. Teológusként, íróként, tanárként, illetve irodalomtudósként is tevékenykedett. Pilinszky János gyóntatója és Esterházy Péter gimnáziumi tanára volt. A hírt a Piarista Rend Magyar Tartománya közölte csütörtökön. 

Élete és pályája

Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun. Nagyváradon kezdte középiskolai tanulmányait, de a világháború végén családjával együtt kitelepítették, így a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1955-ben végezte el az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakát.

1955-ben lépett be a piarista rendbe, négy év múlva pappá szentelték, és teológiai doktorrá avatták.

1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban,

egészen 2003-ig. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott több helyen. Több teológiai tankönyv szerzője volt.

1985–1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus.

1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.

Munkáját és szolgálatát számos kitüntetéssel ismerték el az évek során. Többek között megkapta az irodalomtörténeti munkásságát elismerő Toldy Ferenc-díjat, az Apáczai Csere János-díjat, Széchenyi-, Prima- és Magyar Örökség-díjat, de a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 

Irodalmi hatás

Számos írása, elmélkedése jelent meg a Bibliáról, valamint Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről és más irodalmi témákról. 

Szerkesztőként dolgozott Pilinszky összegyűjtött verseinek kötetein is.

Ezt mondta a költőről egy beszélgetésen, akinek nemcsak gyóntatója volt, de barátságban is álltak: „Ő nem a nemzeti felemelkedés, a nagy eszmék, a közös indulatok költője volt, mint Petőfi vagy Vörösmarty, hanem a malomkerekek között őrlődő ember tapasztalatainak átélője. A sorsa, a magatartása pedig figyelmet kelt a ma élő emberekben”.

A Válasz Online 2021. karácsonyi interjújában Jelenits így beszélt a versekről:

„ – Költészet mindig lesz?

– Amikor nem lesz, már nem lesz érdemes élni.”

De nem Pilinszky az egyetlen jelentős író, akivel Jelenits István kapcsolatban állt. Ő volt ugyanis Esterházy Péter gimnáziumi hittantanára, illetve irodalmi szakkört is tartott a diákoknak. 

Akkora hatást gyakorolt Esterházyra, hogy ő később több írásában megemlékezett róla.

„Jelenits tanár úr akármilyen kicsi dologról szól is, az egészről beszél, arra figyelmeztet. Az Egész dicsérete számomra azonos a hittel. Hogy valamelyest frivolan fogalmazzak: egy egyházi iskola, amely még a hitről is hitelesen tud szólni – ennél kívánni sem lehet többet” – írta az Egy kékharisnya följegyzéseiből című kötetben. Ugyanott szerepelt az is, hogy tanára lakása dugig volt könyvekkel.

Kapcsolatuk a gimnáziumi évek után után is megmaradt. Később gyakran vitáztak az Élet és Irodalom hasábjain.

(Piarista.hu)

Fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Jelenits István: Pilinszky magányos ember volt és a magány most korszerű

„Pilinszky János furcsa elragadtatásban élt és az egész lényét ez jellemezte” – Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író Juhász Anna vendégeként a költővel való megismerkedéséről és különleges személyiségéről mesélt a Pilinszky100 centenáriumi sorozat kilencedik estjén.

...

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

...

Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből (részletek)

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Hetente több mint egymillióan osztanak meg öngyilkos gondolatokat a ChatGPT-vel

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú.