Oslóban épül egy könyvtár, amelynek még senki nem olvashatja a könyveit

Oslóban épül egy könyvtár, amelynek még senki nem olvashatja a könyveit

ro | 2022. július 01. |

Valahol Oslótól északra növekszik egy erdő, amelynek lucfenyői most még csak nagyjából egyméteresek. Sok-sok év múlva, amikor ezek a fák már jó magasak lesznek, belőlük készítik majd azt a papírt, amelyet egy különleges könyvtárba szánt könyvekhez használnak fel. A közelmúltban nagyjából kétszáz ember látogatott el a helyszínre (köztük a BBC munkatársa), mégpedig annak biztos tudatában, hogy a jelenlévők közül már senki sem fogja olvasni azokat a könyveket.

A Future Library elnevezésű projekt lényege ugyanis az, hogy a felkért szerzők által leadott műveket csak 100 év múlva fogják publikálni. Az első kézirat 2014-ben futott be, és a tervek szerint a program 2113-ig tart majd. Az első történetet Margaret Atwood adta le, azóta pedig olyan szerzők járultak hozzá a Jövő Könyvtárhoz, mint az angol David Mitchell, az izlandi Sjón, a török Elif Shafak, a dél-koreai Han Kang és a vietnami-amerikai Ocean Vuong.

Idén a zimbabwei Tsitsi Dangarembga és a norvég Karl Ove Knausgard is részt vett az eseményen, lényegében egy sétán, utána pedig leadták kézirataikat – azok tartalmáról azonban semmit sem árulhattak el, csak a címét fedhették fel: Dangarembga művének címe Narini and Her Donkey (~Narini és a szamara), míg Knausgaard a Blind Book (~Vak könyv) címet adta.

A kéziratokat az oslói közkönyvtárban elkülönítve, egy Csendes szobának nevezett helyen őrzik (amely küllemében egy fából épített barlangnak tűnik - lásd a nyitóképet), zárt üvegezett tárolókban. 2114-ben fogják felnyitni őket, akkor vágják majd ki a telepített – és vélhetően már nagyra nőtt – fákat, hogy papírt készítsenek belőlük, akkor pedig majd egyszerre jelentetik meg az összes könyvet.

A projekt alapgondolata – és ezt már az egyik ötletgazda, a skót Katie Paterson mondja – az időtlenség, hogy túllássunk a saját életünk időkeretein. Eziránt pedig nemcsak az írók, hanem Oslo városa is elhivatott: a városvezetők ugyanis a saját és hivatali utódaik nevében is elkötelezték magukat aziránt, hogy megóvják az erdőt és a könyvtárat a következő száz évben. És bár egyelőre senki sem olvashatja a szóban forgó könyveket, az erdőben bárki sétát tehet, sőt, ellátogathat az oslói Csendes szobába is, amelyet idén adott át a város polgármestere.

Forrás: BBC

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tsitsi Dangarembga következő könyvét leghamarabb csak 2114-ben olvashatjuk

Margaret Atwood, Ocean Vuong és Karl Ove Knausgard után a zimbabwei író is csatlakozott a Future Library programhoz - írja a Guardian.

...

Knausgard írt egy könyvet, amit csak száz év múlva lehet elolvasni

...

A török Elif Shafak is vállalta, hogy könyvét csak 100 év múlva olvassák el

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Kiemeltek
...

Réz Anna: A technológiai fejlődés parentifikálja a gyerekeinket

Hogyan csúszik ki az irányítás a kezünkből szülőként a kütyühasználatot illetően? Réz Anna írása.

...

Kinek a felelőssége, ha a kultúránk merénylőket termel? – 5 könyvet ajánlunk A merénylők fénykorához

Ki a hibás, ha mind ugyanazt a toxikus társadalmat építjük? 5 könyvet ajánlunk a hét könyve mellé!

...

Romantasy, gimis szerelem és K-pop – 10 könyv, amit ne hagyj ki a bookvibeZ fesztiválon!

Megérkezett az első bookvibeZ fesztivál! Mutatjuk, mit olvass, ha nem akarsz lemaradni!

SZÓRAKOZÁS
...

Tokió és a magány: film készült Kavakami Mieko melankolikus történetéből

Kavakami Mieko Instagram-oldalán jelentette be a hírt. A filmet májusban bemutatják Cannes-ban.

...

Bejelentették az új Trónok harca-film címét

A Targaryen-dinasztia alapítójáról és Westeros meghódításáról szól.

...

Megvan az új Aragorn a készülő Gyűrűk Ura-filmben

Vége a találgatásoknak, megvannak a főbb színészek.

Hírek
...

Orwell vajon előre látta az AI-szemét áradatát?

...

Gyűjtőknek kötelező: Samantha Shannon fantasy-novellák érkeznek a Csontszüret világából

...

Hodász András memoárban vall hitről, kiábrándulásról és reményről

...

Egy színházjeggyel te is támogathatod a Villa Esterházy működését!

...

Dragomán György szerint az AI miatt a nyelv romlik, és ezt észre sem vesszük

...

Papp-Zakor Ilka kapta idén a Hazai Attila-díjat