Knausgard írt egy könyvet, amit csak száz év múlva lehet elolvasni

Knausgard írt egy könyvet, amit csak száz év múlva lehet elolvasni

.konyvesblog. | 2019. október 21. |

kok6.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Több híres író után most Karl Ove Knausgard is vállalta, hogy egyik művéhez csak 2114 után lehessen hozzáférni. A Harcom-sorozat világhírű szerzője, aki idén a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége volt, olyan szerzők után csatlakozott a Future Library (Jövőkönyvtár) projekthez, mint Margaret Atwood, David Mitchell, Han Kang vagy Elif Shafak.

Az ötlet, hogy híres írók publikálatlan műveit egyfajta időkapszulaként tegyék el száz évre, a skót Katie Paterson fejéből pattant ki, és az első könyv 2014-ben került be az az oslói nemzeti könyvtár speciálisan kialakított szobájába. Ezeket a regényeket majd csak 2114-ben kezdik el kiadni, a nyomtatáshoz pedig azokat az Osló környéki fákat használják fel, melyeket 2014-ben kimondottan ebből a célból ültettek el. 

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Fotó: Valuska GáborNem bántam meg semmit - mondja Karl Ove Knausgard, akinek Harcom című hatkötetes regénymostruma évek óta lázban tartja a világot. De mi érdekes van azon, ha valaki a legaprólékosabb részletességgel megírja az apjával való kapcsolatát, a szerelmeit, a gyereknevelés nyűgeit és a...

Knausgard az első norvég szerző, aki részt vesz a különleges projektben, összességében pedig a hatodik olyan író, aki vállalta a kihívást. A Future Library-nek így nyilatkozott róla: „Ez egy briliáns ötlet, tetszik a gondolat, hogy olyan olvasóim lesznek, akik még meg sem születtek – olyan, mintha küldenék nekik egy kis hajót a korunkból. Tetszik, hogy csak 100 év múlva fogják felnyitni, szeretem az erdő növekedésének lassúságát, és azt is, ahogy mindez összekapcsolódik. Ez az egész egy gyönyörű, zöld műalkotás.”

Az író azt is elárulta, hogy már el is kezdett dolgozni a kéziraton, bár nem osztott meg semmilyen részletet a könyvvel kapcsolatban. Szerinte attól még, hogy senki sem fogja olvasni a most élő emberek közül, még van morális és etikai felelőssége abban, hogy kikről ír. Bár úgy vélte, az ember egyébként sem nagyon engedheti meg magának, hogy az olvasóira gondoljon írás közben.

Forrás: The Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!