2018 júniusában Elon Musk amerikai üzletember, a SpaceX igazgatója, és nemrég az amerikai kormány Hatékonysági Minisztériumának kinevezett vezetője így fogalmazott az X-en (korábban Twitter) a nagyhatású sci-fi íróval kapcsolatban:
„Ha tudni akarjátok, én egy olyan utópisztikus anarchista vagyok, akit leginkább Iain Banks ír le."
A The Guardian munkatársa, Stuart Kelly már akkor megkérdőjelezte azt, hogy Musk olvashatta-e egyáltalán Banks valamelyik könyvét. A politikai szerepet is vállaló, megosztó személyiségű milliárdos 2025 áprilisában pedig ezt posztolta: „Egyre inkább úgy tűnik, hogy az emberiség a digitális szuperintelligencia biológiai bootloadere” (a bootloader rendszerbetöltő programot jelent - a szerk..)
Egy társadalom, ahol nincs magántulajdon, és mindenki genderfluid
A 2013-ban, 59 éves korában elhunyt Iain M. Banks leginkább a Kultúra-sorozatról ismert. A galaxisban játszódó, hangvételükben és szerkezetükben is eltérő regényekben és történetek politikai és társadalmi eszméket is taglalnak, és egy utópisztikus, anarchista társadalmat festenek le. A Kultúra egy sok-sok egyenjogú faj alkotta hatalmas, évezredek óta fennálló galaktikus közösség, ahol nincs többé nélkülözés, mindenki hozzájut mindenhez, ami az életéhez és a kényelméhez szükséges. Eliminálták a halált, a betegséget és többnyire a bűnözést is – még a szigorú értelemben vett törvények sem szükségesek többé. Ami tudatos rendfenntartásra ebben az ideális anarchiában szükség van, azt az Elméknek nevezett mesterséges intelligenciák látják el.
A Literatery Hub cikke kiemeli, hogy Musk a SpaceX több űrhajóját Banks kultúra című regényciklusának hajóiról nevezte el. De még ha Musk olvasta is Banks könyveit, akkor sem egyértelmű, hogy sikerült levonnia a megfelelő tanulságokat, mivel nem veszi figyelembe a Kultúra társadalmi és politikai aspektusait. A Kultúra társadalmában például a lakosok jelentős része genderfluid. A 2008-as Anyag egyik szereplője, Jerle Batra férfinak született, de egy idő után nemet váltott, és gyermeket szült. A nemváltoztatás gyakorlata, miközben valaki kapcsolatban él, a Holtpontban is felbukkan.
A Kultúra társadalmának nincs szüksége magántulajdonra. A Holtpontban Banks azt írja, hogy a „Kultúra gyakorlatilag a magántulajdon egyetlen formáját, a gondolatot és az emlékezetet ismerte el”. A mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatban az Emlékezz Phlebasra elbeszélője kifejti, hogy a Kultúra egy öntudatosan racionális társadalomként tekint magára. Ehhez képest Musk már hivatkozott posztja szerint az emberiségnek ennél alantasabb szerepet szán. „Ha Musk hosszú távú célja valami olyasmi, mint a Kultúra, akkor néhány furcsa döntést hozott, ami az oda vezető utat illeti” – jegyzi meg a cikk szerzője.
Musk rajongása Iain M. Banks művei iránt tehát gyakran paradoxnak tűnik. A cikk szerint a techmilliárdos esetére kifejezetten illik Emily Nussbaum Pulitzer-díjas publicista által használt megnevezés: ilyen az, amikor a jó könyveknek rossz rajongóik akadnak.
(LitHub)
