Ferrante a hírnév elkerülésével érzi magát teljesen szabadnak

Tiltakozásról, patriarchátusról és a nők erejéről is szó esett abban az interjúban, amelyet Shiva Akhavan Rad iráni szabadúszó újságíró készített az olasz Elena Ferrantéval. Utóbbi az egyik legolvasottabb kortárs olasz szerző, aki kilétét nem kívánja felfedni a nyilvánosság előtt. Leghíresebb műve a Nápolyi regények-tetralógia (ITT írtunk róla korábban), amely ebben a beszélgetésben is fontos hivatkozási alap volt.

ro | 2022. november 29. |

Az interjú kiindulópontját az iráni tüntetéssorozat adta, amelyben már több százan meghaltak, és rengeteg embert letartóztattak. A tiltakozások azután robbantak ki, hogy az iráni erkölcsrendészet letartóztatott egy fiatal kurd nőt, amiért – a vád szerint – nem viselte megfelelően a fejkendőt. A nő az őrizetbe vételt követően meghalt, személye pedig Iránban hamar a nők elnyomásának és a hatósági visszaéléseknek a szimbóluma lett. Azóta is rengeteg iráni nő vesz részt a tüntetéseken, akik tiltakozásul nyilvánosan levágják a hajukat vagy elégetik a fejkendőjüket. Shiva Akhavan Rad erre mondja azt, hogy irániként patriarchális közegben élnek, és a Nápolyi regényeket olvasva és a tévésorozatot nézve sok hasonlóságot érzett a jelenlegi iráni és a korabeli olasz közhangulat között. A kérdésre, hogy Ferrante két leghíresebb hőse, Lila és Lenù hogyan viselkedne ezekben az iráni turbulens napokban, az olasz író azt válaszolta, hogy Lila biztosan az első sorban lenne a tüntetéseken, Lenù pedig, hogy ne maradjon le semmiről, követné őt, még a börtönbe vagy a halálba is. 

Ferrante szerint a férfiak többé nem sajátíthatják ki a történetmesélés hatalmát
Ferrante szerint a férfiak többé nem sajátíthatják ki a történetmesélés hatalmát
Tovább olvasok

Ferrante figyelemmel követi az iráni eseményeket, és szörnyűnek nevezte az elnyomást, azt viszont csodálatosnak, hogy korban, kulturálisan és társadalmilag ennyire különböző emberek egymás mellé álltak és az ellenállást választották. Ferrante különösen izgalmasnak látja a nők központi szerepét, és szerinte ahhoz, hogy az életüket is kockáztatva demonstráljanak, „nagy bátorság, rendkívüli kétségbeesés és a remény felcsillanása” szükséges. Az író szerint Nyugaton azt hisszük, hogy bizonyos jogokat már végérvényesen kivívtunk, de megfeledkezünk arról, hogy egyetlen jog – különösen a nők esetében – sincs végérvényesen elnyerve. 

Az interjúban természetesen szóba került az írói álnév kérdése is. Ferrante elmondta, azért döntött így, mert a siker és a hírnév elkerülése az egyik módja annak, hogy teljesen szabadnak érezze magát. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy van egy kicsit bonyolultabb válasza is erre, aminek a lényege, hogy senki sem főállású szerző. A hétköznapi életben ő maga is sok, számára fontos aprósággal foglalkozik. Számára az írás utáni vágy (a késztetés, hogy írjon) a legnagyobb igazság pillanata: „Ezt a pillanatot Elena Ferranténak hívom, ami számomra és az olvasók számára az igazi és az egyetlen nevem”. A saját élettörténetét amúgy lényegtelennek nevezte; kérdésre válaszolva elmondta, hogy Lila karaktere hasonlít néhány általa ismert és kedvelt, összetett személyiségű nőre, akiket ugyanakkor néha nehéz elviselni. Lila karakterleírásához természetesen saját magából is merített, abból a részéből, amelyet a legkevésbé ismer, és amely megrémíti. De ha nem bújt volna bele a jobban kontrollálható Lenù bőrébe, akkor nem tudott volna írni Liláról sem. 

Elena Ferrante könyvei után már más szemmel nézzük a női barátságokat is
Elena Ferrante könyvei után már más szemmel nézzük a női barátságokat is

Az Elena Ferrante álnéven alkotó író valódi identitása utáni médiahajsza egy időre mintha elhomályosította volna azt, ami miatt egyáltalán beszélünk róla. A Nápolyi regények-tetralógiával Ferrante megteremtette azt, amit a gyerekek évekkel ezelőtt a Harry Potter-sorozattal élhettek át: a folyamatos várakozás örömét. Az első regény, a Briliáns barátnőm 2011-ben jelent meg Olaszországban, majd a rákövetkező években jöttek a folytatások. 2019 óta mind a négy rész elérhető magyarul, mi pedig most egyben újraolvastuk az összeset, ami az elmúlt hetek egyik legjobb döntésének bizonyult.

Tovább olvasok

Elena Ferrante beszélt arról is, hogy a nők, éljenek a világ bármely pontján, születésüktől fogva férfi kultúrában élnek: férfi a nyelv, a család, a vallás, a törvények, a kormányzati intézmények, az irodalom, a művészetek, a tudományok, az oktatás. Minden, amit nőként ki akarunk fejezni, szükségszerűen egy férfi hagyományon belül mozog. Szerinte minden női küzdelemnek a következő a magja: soha nem leszünk igazán szabadok, amíg az élet minden területén olyan létformákon kell kifejeznünk magunkat, amelyek alapvetően férfiasak: „Milyen neműek azok, akik elnyomnak minket, akik despotikus teokráciákat építenek, akik megtagadják jogainkat?” Szerinte óvakodnunk kellene a férfi kategóriáktól, bírálni azokat, és törekedni arra, hogy megtaláljuk a sajátjainkat. 

Nem először fordult elő, hogy az olasz író közéleti kérdésekben nyilvánul meg, legutóbb a Marina Abramović-csal közös levelezését hozták nyilvánosságra, amelyben olyan témákat is érintettek, mint az anyaság vagy a művészetek.

Forrás: Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Gyönyörű és fájdalmas hazugságokról mesél majd az új Ferrante-adaptáció

Január 4-én érkezik a Netlfixre Elena Ferrante legutóbbi regényének, A felnőttek hazug életének az adaptációja. A minisorozat hatrészes lesz, mutatjuk az előzetesét!

...
Szórakozás

Elena Ferrante megmutatja a pszichodrámát az anyaságban

Maggie Gyllenhaal nagy álma valósult meg azzal, hogy filmet rendezhetett az általa feminista hősnek tartott Elena Ferrante Nő a sötétben című regényéből. A film december végén debütált a Netflixen Az elveszett lány címmel, a rajongásból pedig a nézők egyértelműen jól jönnek ki.

...
Hírek

A gyöngyösi könyvtárosok rappelve ajánlják Cervantest és Ferrantét

Január elején az orosz irodalomról szóló videójukkal keltett feltűnést a Könyvtári Hírmondó, most pedig itt a folytatás az olasz és a spanyol irodalomról.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.