A nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult 70 perces dokumentumfilm egyrészt bemutatja a latin nyelvű Pray-kódexet és a kódexben lévő első összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti beszéd és könyörgést, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát.
A film előzetese megtekinthető az OSZK YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is, ahol már több mint harminchétezren látták.
A Pray-kódex díszmásolata a magyar kormány ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára készült, és Áder János köztársasági elnök adta át a szentatyának 2021. szeptember 12-én. A mestermű létrehozásának több hónapos folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig. A dokumentumfilm ezekből a felvételekből és a nemzeti könyvtár főigazgatójával, kutatóival, digitalizáló, könyvkötő és restaurátor szakembereivel, valamint a felkért közreműködőkkel forgatott interjúkból született. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója Hanák Luca.
A járványhelyzet okozta ideiglenes lezárások időszakában kreatív megoldásokkal, technológiai innovációkkal jutottak el olvasóikhoz a hazai könyvtárak. Többek között erről mesélt Rózsa Dávid, aki tavaly március óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. Interjú.
Tovább olvasokA Pray-kódex felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttesét a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723-1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium - azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv - után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek.
A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében; a kódex 136. levelén. A kézirategyüttes - több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett - egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.
A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emléke, öt színezett tollrajz is látható, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos mint a középkori "magyar notáció" és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.
(MTI/ Fotó: OSZK)
