Azt már eddig is tudtuk, hogy a méhek fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, illetve a méz gyógyító hatásai szinte végtelenek, most azonban az is kiderült, hogy a méhek remek szaglása és taníthatósága (!) robbanóanyagok vagy drog felderítésére is alkalmassá teszi őket – foglalta össze a Telex.
Mi mindenre jók a méhek?
A mézelő méhek Karl von Frischnak és két társának egyenesen Nobel-díjat értek. 1973-as elismerésük alapja az a kutatás volt, amelyben a méhek táncának nevezett kommunikációs formájukat vizsgálták. A tudósok rájöttek, hogy a méhek nemcsak látják a színeket, de képesek megkülönböztetni őket, továbbá, hogy jó az ízérzékelésük és a szaglásuk is.
Utóbbi képességüket alkalmazták 2006-ban a Los Alamos National Laboratory-ban,
ahol bombakeresésre trenírozták a rovarokat.
A metódust elmagyarázó videó alapján meglehetősen „embertelennek" tűnik a módszer. A kutatók egy morzsaporszívószerű géppel összeporszívózzák a kapár előtt gyanútlanul döngicsélő méheket, majd a „porzsákot" pár órára beteszik a hűtőbe, hogy a méhek könnyebben kezelhetők legyenek.
Az így leszedált kis állatokat aztán vagy egyesével rögzítik egy apró keretbe (ránézésre rászigetelőszalagozzák, de ennél remélem kifinomultabbak a használt anyagok), vagy egy zsilipbe teszik őket, ami „betereli" őket a kívánt kis rekeszbe (így csökkentve a csípésveszélyt) és betöltik őket az ülésükbe.
Valójában beszorítják őket egy pöttöm dobozba, amiből csak a fejük lóg ki. Ekkor következik a tréning: annak az anyagnak a szagát fújják rájuk, amelynek a kiszagolására be akarják őket tanítani, majd közvetlenül ezután cukros vizet adnak nekik, amit a méhek nyalogatni kezdenek. Az agyukban így
hamarosan összekapcsolódik az adott szag és az édes íz kiváltotta nyelvnyújtogatás.
Ezt a reflexet használják aztán vagy egy infravörös érzékelővel figyelve, hogy a kis hatoscsomagnyi méhecske közül mennyi nyújtja ki a nyelvét, vagy számítógépes algoritmussal, hogy mikor jeleznek a különféle dobozokba, porszívószerű gépekbe helyezett rovarok.
A méhek állítólag még a kutyáknál is pontosabbak ebben a munkában.
Több robbanóanyag szagát képesek felismerni és megkülönböztetni, például a TNT-t, a C4-et vagy a puskaport is. A cikk szerint nemcsak a méhek foghatók be hasonló munkára, hanem a darazsak is, amiknek bizonyos fajai még sokoldalúbbak is. Mindenesetre a művelet nem tűnik annyira ártalmatlannak, mint ahogyan igyekeznek beállítani.
A hír mellé könyveket ajánlunk!
Maja Linde: A méhek története
A regény három idősíkon mesél (Anglia, 1852; Ohio, 2007; Kína, 2098), és korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni? Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat.
A könyvvel korábban Litkai Gergely is foglalkozott podcastunkban, Bihaly Áron ökológust kérdezte. Maja Lunde pedig 2022-ben a Margó vendége volt, a vele készült interjúnkat itt olvashatod.
Andrej Kurkov: A donbaszi háború regénye
Ukrajna egzik leghíresebb regényírója a 2014. óta tartó donbaszi háborús konfliktust egy szelíd lelkületű méhész kalandjain keresztül kelti életre. A történet szerint három éve tart a háború, a lakók elmenekültek a Donyeckhez közeli faluból, de Szergej, a méhész maradt - mert ha mindenki elmegy, akkor senki nem fog visszajönni. Szergejen kívül csak „gyermekkori ellensége", Páska él még a faluban. A szükség lassan összeforrasztja az egykori ellenségeket.
A harmadik nyáron aztán Szergej elhatározza, hogy kimenti a méheit a háborús zónából, hadd repkedhessenek békességben, gyűjtögetve a nektárt. Utazása során barátokra talál, de a bizalmatlanságot és a rosszakaratot is megtapasztalja. Amikor pedig úgy érzi, a méhei is kezdenek megváltozni, hazaindul.
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Akik azt hiszik, hogy a halálnál nincsen borzalmasabb, semmit sem tudnak az életről. Sue Monk Kidd könyve 1964-be, Dél-Karolinába kalauzolja az olvasót. Megismerjük a 14 éves Lily Owens-t, aki édesanyját kiskorában vesztette el. Dajkája, Rosaleen, harcos kiállással védelmezi a feketék jogait, ezért összetűzésbe kerül a városban élő elvakult rasszistákkal. Lily javaslatára elszöknek Tiburonba, a kisvárosba, amely anyja emlékét őrzi. Lilyt három lánytestvér fogadja be, akik méhészkednek, és beavatják a lányt a fekete Mária-kép történetébe.
A méhek titkos élete több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján. Díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle.
Jodi Picoult, Jennifer Finney Boylan: Bódító méz
Olivia McAfee egyik napról a másikra otthagyja férjét, fiával, Asherrel visszaköltözik a gyermekkora helyszínére, ahol átveszi az édesapja méhészetét. Az újrakezdés a gimnazista Lily Campanello számára sem ismeretlen: amikor az édesanyjával Adamsbe költöznek a középiskola utolsó évében, mindketten abban reménykednek, hogy a környezeti változással tiszta lappal indulhatnak.
A két fiatal, Asher és Lily egymásba szeret, ám a lányt időnként kétségek gyötrik, hogy teljesen megbízhat-e a fiúban. Egy nap megcsörren Olivia telefonja: Lily meghalt, a rendőrség pedig Ashert gyanúsítja a gyilkossággal. A nő a végsőkig kitart fia ártatlansága mellett, de önmagának kénytelen beismerni, hogy Asheren időnként megmutatkozik az apja erőszakos természete. Ahogy a bírósági tárgyalás során kirajzolódnak az ügy részletei, Olivia rádöbben, hogy a fia több titkot rejteget, mint sejtette.
Christy Lefteri: Az aleppói méhész
Núri valaha méhészként dolgozott a varázslatosan sokszínű és gazdag Aleppóban, felesége, Áfra pedig festőművész volt. Kisfiukkal hármasban egyszerű, de boldog életet éltek, míg be nem következett az elképzelhetetlen. Minden, ami valaha fontos volt, amiért az emberek küzdöttek és dolgoztak, porrá lett a szír polgárháború borzalmában.
Kimondhatatlanul fájdalmas döntés hátrahagyni az otthont, a munkát, a családot, egy egész életet. Núri és Áfra egymásból próbálnak erőt meríteni egész Európát átszelő, gyakran életveszélyes útjuk során, ám ha a legnagyobb csapással kell megküzdeni, ami egy szülőt érhet, a külvilág rémségei elveszítik jelentőségüket.
Fotó: Pixabay
