Magyarországon először szervezik meg az amerikai kezdeményezésű Banned Book Week eseményt, azaz a Betiltott könyvek hete című rendezvényt, amely az olvasási szokásokra, a könyvtárak fontosságára és a cenzúra különböző megnyilvánulásaira hívja fel a figyelemt. A rendezvényt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar szervezte, ennek keretében pedig egy kiállítást állítottak fel, ami a magyar cenzúra és könyvbetiltások történetét mutatja be.
A Banned Book Week eredetileg 1982-ben indult az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége indíttatásából, és azóta is megtartják minden év szeptember végén, október elején. A cél a kezdetektől az volt, hogy az információ szabad áramlását, a szabad véleménynyilvánítást és az olvasóközönség összetartását hangsúlyozza.
Egyre több a cenzúra
A kezdeményezés egyre nagyobb jelentőséggel bír Amerikában, hiszen az elmúlt években politikai nyomásra számos könyvet kitiltottak az iskolákból vagy az egyes államokból. Donald Trump hivatalba lépése óta egyre jobban fokozódik a helyzet, a PEN America írószervezet 2021 óta 16 ezer tiltott könyvet dokumentált az állami intézményekben, amik javarészt az LMBTQ-karakterek, a szexualitás vagy a színesbőrű reprezentáció miatt nem mentek át a rostán. De A Gyűrűk Ura és A szolgálólány meséje is betiltásra került.
Az utóbbi időben Amerikán kívül is történtek hasonló esetek, Kanadában A szolgálólány meséjét akarták betiltani, Oroszországban pedig Alekszej Navalnij Hazafi című memoárja került le a polcokról.
A Betiltott könyvek hete kiállításának célja, hogy Magyarországon is megemlékezzünk a Banned Books Weekről és felhívják a figyelmet az egyre növekvő cenzúrára.
Ennek keretében olyan magyar vonatkozású, egykoron betiltott könyvekről tudhatunk meg többet, mint a Zsivágó doktor, a Lolita vagy a Micimackó kuckója, de sok más szakirodalmi kötet és vers is helyet kapott a kiállításon.
A kiállítás szeptember 22. és 26. között ingyenesen látogatható, további információk a Facebook-eseményben.
(ELTE)
Fotó: Facebook / ELTE ÁJK
