Benedek Elek kalandos életéről mesél egy új film

Benedek Elek kalandos életéről mesél egy új film

Izgalmas dokumentumfilm készült Benedek Elekről Mátyássy Áron és Szögi László rendezésében. A filmből megismerhetjük a Nagy Mesemondó életének kevésbé ismert fejezeteit, például pályájának kezdeti nehéz időszakát, feleségével, Fischer Máriával való hatalmas szerelmének történetét, és politikusi karrierjének fordulatait is. Az Istenke bicskája című filmet a Petőfi Irodalmi Múzeum Youtube-csatornáján részletekben teszik közzé. Az első két részt már meg is lehet nézni.

Könyves Magazin | 2020. július 08. |

Ha Benedek Elek neve szóba kerül, leginkább a meséi jutnak eszünkbe, illetve sokan azt is tudják róla, hogy Erdélyből származott. Életének története és hátrahagyott öröksége azonban sokkal gazdagabb volt ennél. Erre világít rá Mátyássy Áron és Szögi László Istenke bicskája című dokumentumfilmje, amelyben számos irodalomtörténész, valamint Benedek Elek ükunokája is mesél az íróról. Emellett játékfilmes betétekből ismerhetjük meg jobban magát a Nagy Mesemondót, fiatalságának éveit, öngyilkossági kísérletének történetét, feleségével való megismerkedését, és politikai pályafutását. Az idős írót a filmben Kőszegi Ákos játssza, feleségét, Fischer Máriát, pedig Básti Juli formálja meg.

A film első két részében idős Elek Apóként látjuk Benedek Eleket, akit otthonában, levélírás közben ér a halál 1929. augusztus 17-én. Az Istenke bicskája tehát életének utolsó pillanatában indul, innen pörögnek aztán vissza az évek. Látjuk fiatalon, amikor Budapestre érkezik szerencsét próbálni, bevillannak képek a feleségével való első találkozásáról, és idős emberként is megismerjük őt (Kőszegi Ákos) és örök szerelmét, Fischer Máriát (Básti Juli). 

Benedek Elek 1877-től a bölcsészkarra járt, de nem szerzett diplomát, ami komoly válságot okozott számára. Lelkifurdalása volt a szüleivel szemben, akik nagy anyagi áldozatot hoztak azért, hogy tanulhasson. Még az öngyilkosság gondolata is felmerült benne, amit az is erősített, hogy írásait sem közölték a lapok.  Egy pisztolyt is vásárolt, amiből a golyót egy barátja szedte ki, hogy ne tehessen kárt magában. Neki köszönhető, hogy Benedek Elek életben maradt. Tervezett öngyilkossága napján végül valami pozitív történt: az Ellenőrben megjelent egy tárcája.

Az öngyilkosság témája aztán élete végéig kísértette. Házastársával annyira rajongtak egymásért, hogy megbeszélték, nem tudnak egymás nélkül élni, ezért egyszerre fognak meghalni. A filmben azt is láthatjuk, ahogy a több mint négy évtizede együtt élő házaspár megbeszéli ezt a tervet. (Amit egyébként meg is valósítottak, amikor bekövetkezett a tragédia. Felesége gyógyszereket vett be és követte őt a halálba, így együtt is temették el őket.)

A film második részében legendás megismerkedésük története is előkerül, illetve az, hogyan született meg ez a hatalmas szerelem. Benedek Elek Fischer Máriát huszonhárom évesen egy trafikban ismerte meg. A Budapesti Hírlap főszerkesztőjével, Rákosi Jenővel ment szivart vásárolni aznap és közben egy közéleti cikkről vitatkoztak. Teljesen belemerültek a beszélgetésbe, amikor váratlanul közbeszólt a trafikos lánya, Mária. Szemrebbenés nélkül becsatlakozott a vitába, ráadásul a neves főszerkesztő ellen érvelt, ami Eleket annyira lenyűgözte, hogy még fizetni is elfelejtett. Másnap virágcsokorral együtt vitte be a pénzt, és onnantól kezdve mindennapos vendégnek számított a trafikban. Ezt másfél évnyi udvarlás követte, majd megismerkedésük színhelyén, a kisboltban kérte meg a lány kezét.

A másik fontos momentum, amit a dokumentumfilm feldolgoz, az Benedek Elek politikai karrierje. Nem annyira köztudott, de sok más mellett a politikai pályát is kipróbálta.1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta, majd öt évig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. A női egyenjogúság, a népnyelv és a közoktatás kérdése is nagyon fontos volt számára. Képviselőként első beszédében az ifjúsági irodalom ügyéért szólalt fel: 

„A német és angol hires az ő gyermekirodalmáról. Ám azoknak, a kik ez irodalmat fordításból ismerik, csak sejtelmök lehet e többek által inkább divatból dicsért irodalom jóságáról. Annyi tény, hogy a magyar könyvpiacz el van árasztva idegen művekkel, vegyest jó és rosszakkal, de ezekkel szemben mink van nekünk? Van egynehány jó és egy egész sereg selejtes gyermek- és ifjusági könyvünk. Tényleg a magyar ifjusági irodalom szánalmasan szegény. Könyvkiadóink, kinek hazafiságában nem kételkedem, de a kikben, mint a tények bizonyítják, az üzletember földhöz veri a hazafit, édes keveset törődnek a gyermek- és az ifjusági irodalom istápolásával.”

A film végigköveti, hogyan próbál erős igazságérzetével kiharcolni bizonyos ügyeket, ahogy azt is, hogyan csalódik az évek alatt magában a politikában. 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Rofusz Kinga varázslatos rajzaival emlékezünk a 160 éve született Benedek Elekre

...
Nagy

10+1 érdekesség Benedek Elek életéről

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Benedek Eleké a hónap könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Ebben a hónapban Benedek Elek Gyémánt mesekönyv című könyve lett a kiemelt kötet.

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

Polc

Mégis minden félbemaradt - Térey János 50

...

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

...

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.