„Erdő, mező, hegy, völgy, falu minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő az a gyermek.” A szóban forgó gyermek pedig nem más volt, mint Benedek Elek, aki 160 évvel ezelőtt született Kisbaconban, és akinek versei és meséi generációk fantáziavilágát mozgatták meg. „Neki köszönhetjük, hogy gyerekként olyan hősökkel találkozhattunk mint Többsincs királyfi, a világszép Nádszál kisasszony vagy a csillagszemű juhász” – írtuk idén augusztusban halálának 90. évfordulóján, amikor 10+1 érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről. Születésének évfordulóját viszont egy mesével ünnepeljük, mégpedig az egyik legismertebbel.
Papírszínház a Margón. Lesz papírszínház a Margó Irodalmi Fesztiválon is; az érdeklődők a következő mesékkel találkozhatnak: A kőleves, A só, Csipkerózsika, Farkas doktor, Francia karácsony. A mesélő: Zsigmond Tamara. Részletek erre>>
A sót papírszínház-meseként ezúttal Rofusz Kinga illusztrálta, amely a Csimota Kiadó gondozásában jelent meg. Magával ragadó, légies rajzain megelevenednek a mese jól ismert fordulatai a királyról, aki arra volt kíváncsi, mennyire szeretik a lányai, és persze a királykisasszonyokról, akik mind a maguk módján válaszolták meg a kérdést.
A legkisebb is szívből felelt, amikor azt mondta, úgy szereti apját, mint az emberek a sót, amire a király nagyon megdühödött és világgá kergette a lányát.
A só kiindulópontja egy egészen egyszerű élethelyzet, melyet már egy óvodás korú gyerek is könnyen értelmezni tud (5 éves kortól ajánlott), ezzel egyidejűleg viszont sokkal összetettebb mondanivalóval is bír. A mese ugyanis egyszerre szól a fel nem ismert vagy félreismert értékekről, az igazi vagy álságos szeretetről, az emberi kapcsolatokról és értékekről, de ugyanúgy megjelennek benne az elválás, a megbánás és a megbocsátás momentumai is. 
Mi az a papírszínház? A Japánból eredő és igen népszerű papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. E technika segítségével mindenki által jól láthatóvá válnak a képek, a figyelem egyszerre tud az illusztrációkra és a mese szövegére irányulni, a mesélő pedig a lapok hátulján olvasható szöveget kellő hatással tudja előadni közönségének. Nem szükséges többé az olvasás megszakítása, a könyv körbeadogatása, minden hallgató egyszerre élvezheti a mese szövegét és a hozzá készített illusztrációkat. Forrás: Csimota
