Legutóbb augusztusban adtunk hírt arról, hogyan áll az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár kialakítása. Akkor azt lehetett tudni, hogy befejeződött a könyvtár anyagának katalogizálása és ezzel egyidőben megkezdődött a könyvtár számára kijelölt tér berendezése is. A munka továbbra is nagyon jól halad, az Evangélikus Országos Gyűjtemény tegnap arról posztolt, hogy a könyvek zöme már be is költözött és Mezei Ildikó Esterházy-portréját is elhelyezték.
Esterházy Péter születésének 70. évfordulóján jelentette be a család, hogy az evangélikus egyháznak adományozzák az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, amely négyszáz folyóméternyi könyvből, megközelítőleg 14 ezer kötetből áll. A könyvtárat az Evangélikus Országos Gyűjtemény gondjaira bízták, ahol aztán el is kezdték a könyvek feldolgozását, valamint az új könyvtár terének megtervezését és kialakítását. A gyűjtemény végleges helye a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában lesz, az Üllői út 24. szám alatt, ahol már az év vége előtt megnyithat az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár.
Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Utánajártunk, hogy milyen lesz az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár, és milyen kincsekre bukkanhatunk majd benne. A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.
Hogy milyen kincseket láthatunk majd a könyvtárban, arról a Könyves Magazin Esterházy-különszámában írtunk részletesen. A feldolgozási munkálatokat így foglaltuk össze a cikkben:
„A könyvek feldolgozását hárman végzik, a polcrendben felsorakozó dobozokat egymás után felnyitják, majd átnézik a köteteket és rögzítik a könyvadatokat, egyéb észrevételeket. Az Esterházy-könyvtár kötetei általánosságban nagyon jó állapotban vannak, beleértve a régebbi darabokat is. Esterházy Péternek nem volt ex librise, voltak viszont olyan könyvek, amelyekbe beleírta a nevét. A feldolgozás során jó pár könyvből cetlik potyogtak ki, akadt köztük olyan is, amelyen kis rajzocskák vannak. Valószínűleg az életmű szempontjából ezeknek nincs sok jelentősége, az viszont kiderült, hogy Esterházy bármit szívesen használt könyvjelzőnek, ami a keze ügyébe került, legyen az buszjegy, meghívó, beszállókártya vagy orvosi beutaló.”
