Elég erősre sikerült Maggie Gyllenhaal nagyjátékfilmes rendezői debütálása: Az elveszett lány Elena Ferrante Nő a sötétben című regényét dolgozza fel, és a maga lassú módján az anyaságról és a női döntéshelyzetekről tesz fel kényelmetlen kérdéseket (a filmről ITT írtunk). Hőse egy Leda nevű irodalomprofesszor (Olivia Colman), aki úgy nyaral egy görög szigeten, hogy közben persze dolgozik (az elején az Ed Harris alakította mindenesnek épp emiatt egy könyvekkel megpakolt bőröndöt kell felcipelnie az emeletre). A Vox cikkében rámutatott, hogy a film tele van olyan kis irodalmi utalásokkal, amelyek elsőre nem is biztos, hogy azonnal megragadják a nézők figyelmét.
Maggie Gyllenhaal nagy álma valósult meg azzal, hogy filmet rendezhetett az általa feminista hősnek tartott Elena Ferrante Nő a sötétben című regényéből. A film december végén debütált a Netflixen Az elveszett lány címmel, a rajongásból pedig a nézők egyértelműen jól jönnek ki: Gyllenhaal rendezői debütálása ugyanis egy lassan csordogáló, de feszült pillanatokat sem nélkülöző pszicho-dráma, amiben van érzelmi alámerülés és szembenézés, meg egy csomó kényelmetlen kérdés, amelyekkel egyszer minden nőnek szembe kell néznie.
Tovább olvasokGyllenhaal az adaptációban végrehajtott néhány változtatást: míg a könyv egy Nápolyban élő olasz professzorról szól, aki angol irodalmat tanít és kutat, addig a filmbeli megfelelője egy a Harvardon tanító prof (bár ez nincs kimondva, csak annyi, hogy a Boston közeli Cambridge-ből érkezett), aki amúgy brit, és összehasonlító irodalmat tanít. Míg a regénybeli Leda Olaszországban nyaral, a filmbeli Görögországot választotta, ahol az első idilli napot a kihalt strandon tölti – Dante Isteni színjátékának harmadik részét A paradicsomot olvassa és jegyzeteli, egészen addig, amíg a part csendjét meg nem zavarja egy hangos queensi család érkezése.
A Vox újságírója nagy jelentőséget tulajdonít a neveknek is: a parton Leda megismerkedik a fiatal anyával, Ninával (Dakota Johnson), akinek minden percét leköti kislánya, Elena (ami ugye megegyezik Ferrante keresztnevével). Amikor Leda elmeséli Ninának, hogy gyerekkorában volt egy Mina nevű babája, amit a fiatal nő először Ninának hall. A nevek összemosódnak, ahogy a karakterek is, hiszen Leda, aki amúgy két lány édesanyja, saját magára ismer a fiatal nőben, és abban a ragaszkodásban, ahogy a gyereke tapad rá a nap minden percében. A halmaz központi figurája viszont akkor is Leda, akinek a neve kulcsfontosságú, hiszen utalhat a mitológiai Lédára, akit hattyú alakban csábított el Zeusz, ezzel együtt pedig játékba hozza William Butler Yeats verseit is. A fiatal Leda ugyanis (Jessie Buckley) Yeatset fordít olaszra, akinek amúgy szintén van egy Léda és a hattyú című verse. Tandori Dezső fordításában ez így hangzik:
Léda és a hattyú
Gyors ütés: a nagy szárnyak verdesőben
A tántorult lányon, combját simítja
Éj-úszóhártya, tarkója a csőrben,
Bénult mellét hímmadár-mell szorítja.
A riadt ujjak lefejthetik-e
Gyengült combokról a toll-diadalt?
Test, ily hó zúgásban, a más-szive
Különösséget érzi, vad s zavart?
Ágyék rángása, nemző, áttöri
Falát, ég a torony és a tető,
S Agamemnon halott.
Lég vad köre
Által így győzetvén, megértheti
A lány e tudást? dúlt csak az erő?
S a közönyös csőr ekként ejti le?
