A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. Az pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeltük 127. születési évfordulóját.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Keresztesi József és Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2020-ban Babarczy Eszter, Bartók Imre, Ottilie Mulzet, valamint megosztva Polgár Anikó és Csehy Zoltán vehette át a kitüntetést.
A kuratórium 2021-ben a következő szerzőket részesíti jutalomban kiemelkedő irodalmi munkásságukért:
- Gács Anna esszéista, irodalomtörténész
- Solymosi Bálint író, költő
- Zádor Éva műfordító
Gács Anna esszéista, kritikus, irodalomtörténész és egyetemi oktató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar és esztétika szakon, és ugyanitt szerzett doktori fokozatot. 1999-2000-ben a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2000-2020 között a ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékének oktatója, 2020-tól a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanít. 2015-2018 között a Szépírók Társasága elnöke volt. Dolgozott a fiatal írók munkáit megjelentető JAK füzetek sorozatszerkesztőjeként, illetve a Beszélő folyóirat kulturális rovatának szerkesztőjeként. 1992 óta publikál kritikákat, esszéket, tanulmányokat és fordításokat angolból. A vágy, hogy meghatódjunk című könyve, mely a kortárs önéletrajz-kultúrával foglalkozik, 2020 októberében jelent meg a Magvető Kiadónál.
Solymosi Bálint József Attila- és Artisjus-díjas költő, író. Tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte. 1987-től a Szegedi Egyetem nevű lap újságírója, irodalmi szerkesztője, a JAK választmányi tagja. Ebben az évben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. Első verseskötete, A műnéger 1992-ben jelent meg. Ezt követően néhány évente jelentkezett újabb kötetekkel, amelyek között novellák, valamint egyéb prózai művek és versek egyaránt szerepelnek. A 2000-es évek elején filmforgatókönyveket is készített. Jelenleg a PIM Térey János alkotói ösztöndíjasa. A Kalligram Kiadó adta ki Vakrepülés című regényét 2019 végén, idén pedig A Rózsafüzér Királynője, avagy egy utazó napjai című verseskötetét.
Zádor Éva műfordító. Frankfurtban született, Göttingenben tanult germanista, 1996 óta, mint szabadfoglalkozású fordító és szerkesztő tevékenykedik, munkatársa a Drei Raben cimű, magyar irodalommal és kultúrával foglalkozó német nyelven megjelenő folyóiratnak. 2006 óta mentorál fiatal műfordítókat a Balassi ösztöndíj program keretében. 2016-ban részt vett a ViceVersa prózafordítói, 2019-ben pedig a versfordítói műhelyben. Terék Anna Halott nők című kötetéhez 2019-ben, Kukorelly Endre TündérVölgy című regényéhez 2020-ban fordítói ösztöndíjat, Kincses Réka A Pentheszilea-program című drámájához pedig 2021-ben próbafordítási ösztöndíjat kapott a Deutscher Übersetzerfonds-tól. Számos regény, novella és vers fordítása között olyan magyar szerzők művei szerepelnek, mint Ottlik Géza, Kaffka Margit, Krasznahorkai László, Kiss Tibor Noé, Kováts Judit, Márton László és Boldizsár Ildikó, míg színdarab fordításai között Háy János, Závada Péter és Darvasi László.
