Solymosi Bálint, Zádor Éva és Gács Anna kapta a Déry-díjat

Solymosi Bálint, Zádor Éva és Gács Anna kapta a Déry-díjat

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült Solymosi Bálint, Zádor Éva és Gács Anna. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza. A kitüntetést az Artisjus székházában adták át tegnap.

fk | 2021. november 16. |

A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. Az pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeltük 127. születési évfordulóját.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Keresztesi József és Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2020-ban Babarczy Eszter, Bartók Imre, Ottilie Mulzet, valamint megosztva Polgár Anikó és Csehy Zoltán vehette át a kitüntetést.

A kuratórium 2021-ben a következő szerzőket részesíti jutalomban kiemelkedő irodalmi munkásságukért:

  • Gács Anna esszéista, irodalomtörténész
  • Solymosi Bálint író, költő
  • Zádor Éva műfordító 

Gács Anna esszéista, kritikus, irodalomtörténész és egyetemi oktató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar és esztétika szakon, és ugyanitt szerzett doktori fokozatot. 1999-2000-ben a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2000-2020 között a ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékének oktatója, 2020-tól a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanít. 2015-2018 között a Szépírók Társasága elnöke volt. Dolgozott a fiatal írók munkáit megjelentető JAK füzetek sorozatszerkesztőjeként, illetve a Beszélő folyóirat kulturális rovatának szerkesztőjeként. 1992 óta publikál kritikákat, esszéket, tanulmányokat és fordításokat angolból. A vágy, hogy meghatódjunk című könyve, mely a kortárs önéletrajz-kultúrával foglalkozik, 2020 októberében jelent meg a Magvető Kiadónál.

Solymosi Bálint József Attila- és Artisjus-díjas költő, író. Tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte. 1987-től a Szegedi Egyetem nevű lap újságírója, irodalmi szerkesztője, a JAK választmányi tagja. Ebben az évben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. Első verseskötete, A műnéger 1992-ben jelent meg. Ezt követően néhány évente jelentkezett újabb kötetekkel, amelyek között novellák, valamint egyéb prózai művek és versek egyaránt szerepelnek. A 2000-es évek elején filmforgatókönyveket is készített. Jelenleg a PIM Térey János alkotói ösztöndíjasa. A Kalligram Kiadó adta ki Vakrepülés című regényét 2019 végén, idén pedig A Rózsafüzér Királynője, avagy egy utazó napjai című verseskötetét.

Zádor Éva műfordító. Frankfurtban született, Göttingenben tanult germanista, 1996 óta, mint szabadfoglalkozású fordító és szerkesztő tevékenykedik, munkatársa a Drei Raben cimű, magyar irodalommal és kultúrával foglalkozó német nyelven megjelenő folyóiratnak. 2006 óta mentorál fiatal műfordítókat a Balassi ösztöndíj program keretében. 2016-ban részt vett a ViceVersa prózafordítói, 2019-ben pedig a versfordítói műhelyben. Terék Anna Halott nők című kötetéhez 2019-ben, Kukorelly Endre TündérVölgy című regényéhez 2020-ban fordítói ösztöndíjat, Kincses Réka A Pentheszilea-program című drámájához pedig 2021-ben próbafordítási ösztöndíjat kapott a Deutscher Übersetzerfonds-tól. Számos regény, novella és vers fordítása között olyan magyar szerzők művei szerepelnek, mint Ottlik Géza, Kaffka Margit, Krasznahorkai László, Kiss Tibor Noé, Kováts Judit, Márton László és Boldizsár Ildikó, míg színdarab fordításai között Háy János, Závada Péter és Darvasi László.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Öten kaptak idén Déry-díjat

2020-ban Babarczy Eszter, Bartók Imre, Ottilie Mulzet, Polgár Anikó és Csehy Zoltán részesült az elismerésben.

...
Nagy

Solymosi Bálint: A hableány [Képalá]

...
Általános cikkek

Saját szobák – Gács Anna: Nem nagyon fér bele az életembe, hogy magamra csukjam az ajtót

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.