George Szirtes romló kulturális állapotokról, kivéreztetésről, és az ennek ellenére megszülető kiváló művekről mesélt

Megjelent az Asymptote irodalmi magazin januári száma, amelyben két vers is olvasható Kertai Csengertől Diana Senechal fordításában, valamint egy hosszú interjú a költő-műfordító George Szirtessel, amelyben gyerekkori emlékeiről, a fordításról és a magyar alkotókról is mesél. Pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

ro | 2022. január 21. |

Gyerekkor és nyelv: George Szirtes élete első nyolc évét Magyarországon töltötte, ahol kizárólag magyarul beszéltek. Angliába érve ugyanakkor a szülei úgy döntöttek, hogy gyorsabban megtanulhatják a gyerekeik az új hazájuk nyelvét, ha otthon kizárólag angolul beszélnek, így a magyar háttérbe szorult, és ez 28 évig így is maradt, egészen addig, amíg a nyolcvanas évek közepén Szirtes vissza nem tért Magyarországra.

Műfordítás: A cikk idéz egy korábbi HLO-interjút, amelyben Szirtes a magyar műfordítói kultúrát dicsérte, az angliaiból ugyanakkor az energiát és az elkötelezettséget hiányolta. Véleménye azóta sem változott, és bár szerinte az elmúlt években javult a műfordítók helyzete, Angliában gyakran még mindig alantas munkát végző rabszolgáknak tekintik őket. Az angol nyelv történelmi és kulturális státuszából adódóan szerinte sokan még mindig olyan természetes folyamatnak tekintik egy könyv lefordítását, mint amikor a pincér tálcán kihoz egy italt. A magyar nyelv elszigetelt természete miatt viszont a más nyelven írt könyvek nagy jelentőséggel bírtak, és fontos magyar írók magától értedődően fordítottak, gyakran több nyelvből is. Hogy a magyar irodalom fontos műveit elvigyék a nemzetközi színtérre, az részben a műfordítók, részben az érdeklődés hiánya miatt nem egyszerű feladat.

Krasznahorkai: Krasznahorkai Lászlót (aki 2015-ben fordítóival, Ottilie Mulzettel és George Szirtessel együtt elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat) az apokalipszis modern mestereként szokták emlegetni, de Szirtes szerint Krasznahorkai nem magáról az apokalipszisről ír, ő sokkal inkább az apokalipszis felé vezető tendenciákat érzékeli a jelen társadalmában és a köztudatban. "A jelentéktelen kisvárosokban vagy falvakban játszódó események privát, egyéni szinten kapnak apokaliptikus jelentőséget az egyre inkább káoszba boruló vidéken" - jellemezte Krasznakorkai prózáját Szirtes.

Befolyás: A Magyarországról való gondolkodás, a Magyarországra történő látogatás, az itt élés, a magyar nyelv visszaszerzése, a magyar irodalom fordítása, annak a nyelvnek a megtalálása, amelyen a magyar művek lefordíthatók angolra, mindez bizonyára nyomot hagyott a saját munkáin is - akár témaként is beszivároghatott, de még gyakrabban "a dolgok természetének történelmi kontextusban való észlelésének módjaként".

Brexit: Szirtes sokat írt a Brexitről, szerinte teljesen hiábavalóan, ugyanakkor elfogadja, hogy ha szűk többséggel is, de az ország a kilépésre szavazott. Igaz, hozzáteszi azt is, hogy az emberek szerinte hamis feltevésekre alapozva voksoltak. Köztük van például egy kedves barátja, egy költő, aki egyszer el is magyarázta neki az érveit, ám Szirtes szerint nincs igaza, az illető viszont ettől még kedves jó barátja maradt.

Magyarország: A magyar kulturális állapotokat firtató kérdésre válaszul George Szirtes elmondta, hogy a körülmények rettenetesek és folyamatosan romlanak, bár a "kulturális termelés" folytatódik. Magyarország nem rendőrállam, hanem olyan állam, amely intézményeken és vállalatokon keresztül érvényesíti uralmát. A kormány ellenőrzést szerzett a média, a jog, a pénzügy, az oktatás és a kultúra nagy része felett, és a saját embereivel töltötte fel a különböző testületeket. Kiéhezteti azokat az intézményeket, amelyeket nem szeret, és az általa hazafiasnak tartottakat támogatja. Eltökélt szándéka, hogy monokultúrát hozzon létre pártfogás, valamint a saját érdekszféráján kívül esőkkel szembeni ellenségeskedés keveréke révén. Putyint tekinti követendő mintának. Megveti a liberális Európa eszméjét. Támogatás híján az íróknak, művészeknek, színészeknek, rendezőknek nehezebb alkotniuk, de az adott körülmények között Szirtes szerint kiváló műveket hoznak létre.

Írók: Amikor az újságíró azt kéri, mondjon példákat az írókra, Szirtes Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Gerevich András, G. István László, Erdős Virág, Borbély Szilárd és Kemény István nevét említi. Elhangzik az is, hogy Tóth Krisztina írásaiból kötetet állít össze, Borbély Szilárdnál pedig megjegyzi, hogy versei és prózai művei Ottilie Mulzet gyönyörű fordításában jelentek meg angolul.

A teljes interjút angolul ITT lehet elolvasni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

A címben megfogalmazott kérdés az, amelyre a világ összes könyves szakembere, szerzője és kiadója hiába próbálja megtalálni a választ. Még nehezebb helyzet, ha egy olyan kis nyelven íródott könyv sikerének a kulcsát keressük, mint a magyar. Kertész Imre, Nádas Péter, Konrád György, Krasznahorkai László, Esterházy Péter könyvei hosszú évek óta nagy elismertségnek örvendenek, sőt az utóbbi tíz évben több más magyar szerzőre is felfigyeltek külföldön. – Megnéztük, kik azok a magyar kortárs írók, akik a legnagyobb sikereket érték el az utóbbi tíz évben külföldön.

...

George Szirtes megnyerte a James Tait Black-díjat

George Szirtes nyerte az Egyesült Királyság egyik legrégebbi irodalmi díját, a James Tait Black-díjat. Az elismerést az édesanyjáról, Magdáról szóló életrajzi könyvéért kapta meg, amely The Photographer at Sixteen: the Death and Life of a Fighter  (Előhívás- Anyám regénye)címmel jelent meg. A szépirodalom kategóriában Lucy Ellman nyert Ducks, Newburyport című könyvével.

...

George Szirtes szerint a kultúra nem tisztán nemzeti ügy

Olvass!
...

Knausgård volt feleségét elektrosokk-terápiával kezelték – új könyvében őszintén beszél az átélt borzalmakról

Linda Boström Knausgård húsbavágó regénye a bipoláris depresszió legsötétebb bugyraiba ránt magával.

...

A ruha teszi az embert, azon kívül semmink sincs - Olvass bele Maya Binyam politikai regényébe!

Maya Binyam első regénye a politikai értekezés és szépirodalom között lavírozik, hogy megmutassa, bárki elveszítheti a múltját, ha a politika úgy akarja.

...

Megszűntem célcsoport lenni - Olvass bele Szaniszló Judit új kötetébe!

Szaniszló Judit új kötete megmutatja, milyen az, ha láthatatlan az ember egy párokra berendekzedett társadalomban. 

Hírek
...

Donatella Versace 27 év után visszavonul – 3 könyv a családról és a divatról

...

Az AI emberek közt te megtalálod a valódi embert? Jön az új Black Mirror évad + 3 sci-fi könyv

...

A Barbie rendezője James Bonddal és Charlie XCX-szel készíthet Narniát

...

Ezek az év legjobb gyerekkönyvei: taroltak az állatos és az erdei történetek

...

Ezekben az előadásokban láthatod a Hunyadi színésznőjét, Rujder Vivient

...

Az 1879-es szegedi árvíz puszítását térképeken és kárbejelentéseken követhetjük

SZÓRAKOZÁS
...

Miért ajándékozott 200 millió könyvet Dolly Parton gyerekeknek?

Sok kisgyerek azt hiszi, hogy Dolly Parton a nagymamája, akitől havonta jön egy könyv.

...

A Véletlenül írtam egy könyvet elhozta a Montréal Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál fődíját

Fődíjat nyert Montréalban Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című filmje. 

...

Scorsese és DiCaprio megfilmesíti az évszázad egyik legjobb regényét

A Megfojtott virágok után Scorsese egy újabb adaptáció után nézett. Most Marilynne Robinson Gilead könyvsorozatának egyik részét dolgozza majd fel, Leonardo DiCaprióval az oldalán.