Anne Rice hangot adott azoknak, akiket a kultúránk szörnyként kezelt

Anne Rice hangot adott azoknak, akiket a kultúránk szörnyként kezelt

Nyolcvanévesen, stroke-komplikációk miatt hunyt el szombaton Anne Rice, a gótikus regény 20. századi nagyasszonya, aki az Interjú a vámpírral című, 1976-os regényével forradalmasította a vámpír alakját az irodalomban. A CBC-nek fia, a szintén író Christopher Rice mesélt természetfelettiről, kritikákról és sikerről valamint Anne Rice-ról mint anyáról.

sa | 2021. december 14. |

Anne Rice egyszemélyes hadseregként lépett fel a középszerűség és a konvenciók ellen, mondta Christopher Rice, aki szerint Anne Rice arra használta a paranormális, természetfeletti történeteit, hogy a nagy spirituális és egzisztenciális kérdések után kutasson. A Vámpírkrónikákban például a valahova tartozás erőteljes igényét és élményét tárta fel.

Amikor az Interjú a vámpírral megjelent, a New York Times kritikusa nem tartotta sokra  - az olvasók viszont imádták, és azonnal bestseller lett. Ennek kapcsán Christopher Rice elmondta, hogy az anyja mindig is úgy látta magát, mint aki szembemegy az aktuális irodalmi trendekkel. Az Interjú a vámpírral például a megfordítja a hagyományos nézőpontot. Anne Rice fogta a korábban kiismerhetetlen szörnyetegként kezelt vámpírt, és elképzelte, 

milyen lehet a világ egy ennyire elutasított karakter szemszögéből?

Ezzel a nézőpontváltással pedig nagyon sok olvasó azonosulni tudott, akik Rice vámpírjaihoz hasonlóan azzal a kérdéssel szembesültek nap mint nap, hogy “hogy létezhetnék ebben a világban, ha nem lennék Isten teremtménye?” Christopher Rice beszámolója szerint a másságnak ez a beemelése különösen a queer emberek körében keltett nagy visszhangot.

A Trónok harca Szürke Féregje lesz az Interjú a vámpírral főszereplője

Júniusban mi is hírt adtunk róla, hogy az amerikai AMC nyolcrészes sorozat formájában berendelte az Interjú a vámpírral adaptációját. Most az is kiderült, hogy a Trónok harca Szürke Féregjeként ismert Jacob Anderson játssza majd a főszereplőt, Louis de Pointe du Lac-ot.

Tovább olvasok

Anne Rice rettenthetetlen anya volt, aki támogatta a fia művészi tehetségének kibontakoztatását is.

A családjukkal kapcsolatban Christopher Rice elmesélte, hogyan tudta meg véletlenül, hogy volt egy húga, aki ötévesen meghalt leukémiában (Anne Rice róla mintázta az örök gyermek Claudia alakját az Interjú a vámpírralban).

Christopher Rice iskolás volt még és családfát kellett rajzolniuk, amikor az egyik osztálytársa azon kezdett viccelődni, hogy a halott rokonokat rohadt almaként ábrázolják-e. A tanár rászólt, hogy erről nem beszélhet így, hiszen többen az osztályban vesztettek már el hozzátartozót, például Chris a lánytestvérét. A kis Christopher Rice teljesen ledöbbent, és közölte a tanárral, hogy neki biztosan nem volt nővére. Ez a tanárt sokkolta, és délután elmondta Christopher apjának, mi történt. Akkor a Rice szülők elmondták a fiúknak, hogy volt egy gyerekük előtte, aki halálos beteg lett, és a fiú minden kérdését őszintén megválaszolták.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Meghalt az Interjú a vámpírral szerzője, Anne Rice

Nyolcvanéves korában meghalt Anne Rice - halálhírét a fia tudatta a közösségi oldalán.

...
Hírek

Anne Rice szerint a vámpírok az emberi lét metaforái

...
Hírek

A Trónok harca Szürke Féregje lesz az Interjú a vámpírral főszereplője

Az amerikai AMC nyolcrészes sorozat formájában berendelte az Interjú a vámpírral adaptációját. Most az is kiderült, hogy a Trónok harca Szürke Féregjeként ismert Jacob Anderson játssza majd a főszereplőt, Louis de Pointe du Lac-ot.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...
Szórakozás

Egyedi Péter: Kiadni magad ijesztő dolog és önterápia is

Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péter volt a vendégünk.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

...
Sándor Anna

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Kolozsi Orsolya

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé