Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

2021-ben a legnagyobb irodalmi díjakat afrikai írók vihették haza. A Nobelt a zanzibári származású Abdulrazak Gurnah kapta, a Bookert a dél-afrikai Damun Galgut nyerte el, a Goncourt-díjat pedig a szenegáli Mohamed Mbougar Sarr vehette át. Az France24 cikke szerint mindez annak a jele, hogy a kontinens könyvkiadói új erőként jelentek meg az irodalmi térben, és hogy a régió írói korunk legfontosabb témáival foglalkoznak.

fk | 2021. november 29. |

Az európai világ figyelme újból felébredt az afrikai irodalom iránt, ezt gondolja Xavier Garnier, aki afrikai irodalmat tanít a párizsi Sorbonne-on. Garnier szerint mindenképpen szembetűnő, hogy mennyi jelentős díjat kaptak idén afrikai szerzők. A Nobelt Abdulrazak Gurnah, a Bookert Damun Galgut kapta, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat pedig most először nyerte el fekete-afrikai író, a 31 éves Mohamed Mbougar Sarr személyében. De ez még mindig nem minden, a Prix Neustadt a szenegáli Boubacar Boris Diophoz került, a portugál Prix Camoest pedig a mozambiki Paulina Chiziane-nak ítélték oda.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A szakértők szerint ezek nem puszta gesztusok a díjakat odaítélő bizottságok részéről, ennél többről van szó. Garnier úgy véli, inkább az a helyzet, hogy a nyugati világ végre felismert egy virágzó irodalmi közeget. Az utóbbi években ugyanis egyre szaporodtak az afrikai könyvkiadók, fesztiválok és díjak. Madhu Krishnan, aki a Bristolon tanít afrikai irodalmat, úgy gondolja, hogy az afrikai irodalomnak mára hatalmas olvasótábora lett.  

Az afrikai irodalomnak korábban is voltak virágkorai, például az 50-es, 60-as években, bár az erősen kötődött a politikához és a dekolonizációhoz. Akkor olyanok képviselték a régió irodalmát, mint például a szenegáli költő, Leopold Sedar Senghor. A mostani helyzet kicsit más, a feldolgozott témák sokkal sokszínűbbek, az írókat kevésbé foglalkoztatja, hogy a kívülállók hogyan tekintenek rájuk. Krishnan szerint nagyon változatos művek jönnek létre és sokkal több a kísérletezés.

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat
Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

Tovább olvasok

Ami az európaiak megnövekedett érdeklődését magyarázhatja még, hogy az Afrikában tapasztalható problémák a jövőben érinthetik ezt a kontinenst is. Az ökológiai és a társadalmi válság ilyenek például, Garnier úgy fogalmazott, hogy az afrikai kontinens mutatja meg számunkra azokat a fő veszélyeket, amelyekkel mindannyiunkkal szembe kell majd nézünk.

Forrás: France24

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...

Damon Galgut kapta az idei Booker-díjat

A dél-afrikai szerző The Promise című könyve nyerte el idén a rangos elismerést.

...

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.