Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

2021-ben a legnagyobb irodalmi díjakat afrikai írók vihették haza. A Nobelt a zanzibári származású Abdulrazak Gurnah kapta, a Bookert a dél-afrikai Damun Galgut nyerte el, a Goncourt-díjat pedig a szenegáli Mohamed Mbougar Sarr vehette át. Az France24 cikke szerint mindez annak a jele, hogy a kontinens könyvkiadói új erőként jelentek meg az irodalmi térben, és hogy a régió írói korunk legfontosabb témáival foglalkoznak.

fk | 2021. november 29. |

Az európai világ figyelme újból felébredt az afrikai irodalom iránt, ezt gondolja Xavier Garnier, aki afrikai irodalmat tanít a párizsi Sorbonne-on. Garnier szerint mindenképpen szembetűnő, hogy mennyi jelentős díjat kaptak idén afrikai szerzők. A Nobelt Abdulrazak Gurnah, a Bookert Damun Galgut kapta, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat pedig most először nyerte el fekete-afrikai író, a 31 éves Mohamed Mbougar Sarr személyében. De ez még mindig nem minden, a Prix Neustadt a szenegáli Boubacar Boris Diophoz került, a portugál Prix Camoest pedig a mozambiki Paulina Chiziane-nak ítélték oda.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya
Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A szakértők szerint ezek nem puszta gesztusok a díjakat odaítélő bizottságok részéről, ennél többről van szó. Garnier úgy véli, inkább az a helyzet, hogy a nyugati világ végre felismert egy virágzó irodalmi közeget. Az utóbbi években ugyanis egyre szaporodtak az afrikai könyvkiadók, fesztiválok és díjak. Madhu Krishnan, aki a Bristolon tanít afrikai irodalmat, úgy gondolja, hogy az afrikai irodalomnak mára hatalmas olvasótábora lett.  

Az afrikai irodalomnak korábban is voltak virágkorai, például az 50-es, 60-as években, bár az erősen kötődött a politikához és a dekolonizációhoz. Akkor olyanok képviselték a régió irodalmát, mint például a szenegáli költő, Leopold Sedar Senghor. A mostani helyzet kicsit más, a feldolgozott témák sokkal sokszínűbbek, az írókat kevésbé foglalkoztatja, hogy a kívülállók hogyan tekintenek rájuk. Krishnan szerint nagyon változatos művek jönnek létre és sokkal több a kísérletezés.

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat
Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Ami az európaiak megnövekedett érdeklődését magyarázhatja még, hogy az Afrikában tapasztalható problémák a jövőben érinthetik ezt a kontinenst is. Az ökológiai és a társadalmi válság ilyenek például, Garnier úgy fogalmazott, hogy az afrikai kontinens mutatja meg számunkra azokat a fő veszélyeket, amelyekkel mindannyiunkkal szembe kell majd nézünk.

Forrás: France24

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...
Hírek

Damon Galgut kapta az idei Booker-díjat

A dél-afrikai szerző The Promise című könyve nyerte el idén a rangos elismerést.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja.