Az európai világ figyelme újból felébredt az afrikai irodalom iránt, ezt gondolja Xavier Garnier, aki afrikai irodalmat tanít a párizsi Sorbonne-on. Garnier szerint mindenképpen szembetűnő, hogy mennyi jelentős díjat kaptak idén afrikai szerzők. A Nobelt Abdulrazak Gurnah, a Bookert Damun Galgut kapta, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat pedig most először nyerte el fekete-afrikai író, a 31 éves Mohamed Mbougar Sarr személyében. De ez még mindig nem minden, a Prix Neustadt a szenegáli Boubacar Boris Diophoz került, a portugál Prix Camoest pedig a mozambiki Paulina Chiziane-nak ítélték oda.
A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút.
Tovább olvasokA szakértők szerint ezek nem puszta gesztusok a díjakat odaítélő bizottságok részéről, ennél többről van szó. Garnier úgy véli, inkább az a helyzet, hogy a nyugati világ végre felismert egy virágzó irodalmi közeget. Az utóbbi években ugyanis egyre szaporodtak az afrikai könyvkiadók, fesztiválok és díjak. Madhu Krishnan, aki a Bristolon tanít afrikai irodalmat, úgy gondolja, hogy az afrikai irodalomnak mára hatalmas olvasótábora lett.
Az afrikai irodalomnak korábban is voltak virágkorai, például az 50-es, 60-as években, bár az erősen kötődött a politikához és a dekolonizációhoz. Akkor olyanok képviselték a régió irodalmát, mint például a szenegáli költő, Leopold Sedar Senghor. A mostani helyzet kicsit más, a feldolgozott témák sokkal sokszínűbbek, az írókat kevésbé foglalkoztatja, hogy a kívülállók hogyan tekintenek rájuk. Krishnan szerint nagyon változatos művek jönnek létre és sokkal több a kísérletezés.
Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.
Tovább olvasokAmi az európaiak megnövekedett érdeklődését magyarázhatja még, hogy az Afrikában tapasztalható problémák a jövőben érinthetik ezt a kontinenst is. Az ökológiai és a társadalmi válság ilyenek például, Garnier úgy fogalmazott, hogy az afrikai kontinens mutatja meg számunkra azokat a fő veszélyeket, amelyekkel mindannyiunkkal szembe kell majd nézünk.
Forrás: France24
