Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

2021-ben a legnagyobb irodalmi díjakat afrikai írók vihették haza. A Nobelt a zanzibári származású Abdulrazak Gurnah kapta, a Bookert a dél-afrikai Damun Galgut nyerte el, a Goncourt-díjat pedig a szenegáli Mohamed Mbougar Sarr vehette át. Az France24 cikke szerint mindez annak a jele, hogy a kontinens könyvkiadói új erőként jelentek meg az irodalmi térben, és hogy a régió írói korunk legfontosabb témáival foglalkoznak.

fk | 2021. november 29. |

Az európai világ figyelme újból felébredt az afrikai irodalom iránt, ezt gondolja Xavier Garnier, aki afrikai irodalmat tanít a párizsi Sorbonne-on. Garnier szerint mindenképpen szembetűnő, hogy mennyi jelentős díjat kaptak idén afrikai szerzők. A Nobelt Abdulrazak Gurnah, a Bookert Damun Galgut kapta, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat pedig most először nyerte el fekete-afrikai író, a 31 éves Mohamed Mbougar Sarr személyében. De ez még mindig nem minden, a Prix Neustadt a szenegáli Boubacar Boris Diophoz került, a portugál Prix Camoest pedig a mozambiki Paulina Chiziane-nak ítélték oda.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya
Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A szakértők szerint ezek nem puszta gesztusok a díjakat odaítélő bizottságok részéről, ennél többről van szó. Garnier úgy véli, inkább az a helyzet, hogy a nyugati világ végre felismert egy virágzó irodalmi közeget. Az utóbbi években ugyanis egyre szaporodtak az afrikai könyvkiadók, fesztiválok és díjak. Madhu Krishnan, aki a Bristolon tanít afrikai irodalmat, úgy gondolja, hogy az afrikai irodalomnak mára hatalmas olvasótábora lett.  

Az afrikai irodalomnak korábban is voltak virágkorai, például az 50-es, 60-as években, bár az erősen kötődött a politikához és a dekolonizációhoz. Akkor olyanok képviselték a régió irodalmát, mint például a szenegáli költő, Leopold Sedar Senghor. A mostani helyzet kicsit más, a feldolgozott témák sokkal sokszínűbbek, az írókat kevésbé foglalkoztatja, hogy a kívülállók hogyan tekintenek rájuk. Krishnan szerint nagyon változatos művek jönnek létre és sokkal több a kísérletezés.

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat
Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Ami az európaiak megnövekedett érdeklődését magyarázhatja még, hogy az Afrikában tapasztalható problémák a jövőben érinthetik ezt a kontinenst is. Az ökológiai és a társadalmi válság ilyenek például, Garnier úgy fogalmazott, hogy az afrikai kontinens mutatja meg számunkra azokat a fő veszélyeket, amelyekkel mindannyiunkkal szembe kell majd nézünk.

Forrás: France24

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...
Hírek

Damon Galgut kapta az idei Booker-díjat

A dél-afrikai szerző The Promise című könyve nyerte el idén a rangos elismerést.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Retrónak tűnő kortárs mesekönyv – Olvass bele Ancsa történeteibe!

A Pagony gondozásában megjelent egy, a hatvanasas éveket idéző mesekönyv, melyet a lengyel kortárs szerző saját retro illusztrációi egészítenek ki, és ami mindenkit visszarepít a múltba. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Jennifer Garner gyerekeknek tartott felolvasásokat szerte az Egyesült Államokban

„Peti, a macska és én mozgalmas hat hónapot töltöttünk el együtt” – mesélte egy Instagram-posztban a Hirtelen 30 és az Igen nap sztárja, Jennifer Garner, aki a Save the Children szervezet kampánya keretében tartott meseórákat.

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

Ki ne ismerné Vackort az első béből? Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító.

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.