Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

2021-ben a legnagyobb irodalmi díjakat afrikai írók vihették haza. A Nobelt a zanzibári származású Abdulrazak Gurnah kapta, a Bookert a dél-afrikai Damun Galgut nyerte el, a Goncourt-díjat pedig a szenegáli Mohamed Mbougar Sarr vehette át. Az France24 cikke szerint mindez annak a jele, hogy a kontinens könyvkiadói új erőként jelentek meg az irodalmi térben, és hogy a régió írói korunk legfontosabb témáival foglalkoznak.

fk | 2021. november 29. |

Az európai világ figyelme újból felébredt az afrikai irodalom iránt, ezt gondolja Xavier Garnier, aki afrikai irodalmat tanít a párizsi Sorbonne-on. Garnier szerint mindenképpen szembetűnő, hogy mennyi jelentős díjat kaptak idén afrikai szerzők. A Nobelt Abdulrazak Gurnah, a Bookert Damun Galgut kapta, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat pedig most először nyerte el fekete-afrikai író, a 31 éves Mohamed Mbougar Sarr személyében. De ez még mindig nem minden, a Prix Neustadt a szenegáli Boubacar Boris Diophoz került, a portugál Prix Camoest pedig a mozambiki Paulina Chiziane-nak ítélték oda.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya
Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A szakértők szerint ezek nem puszta gesztusok a díjakat odaítélő bizottságok részéről, ennél többről van szó. Garnier úgy véli, inkább az a helyzet, hogy a nyugati világ végre felismert egy virágzó irodalmi közeget. Az utóbbi években ugyanis egyre szaporodtak az afrikai könyvkiadók, fesztiválok és díjak. Madhu Krishnan, aki a Bristolon tanít afrikai irodalmat, úgy gondolja, hogy az afrikai irodalomnak mára hatalmas olvasótábora lett.  

Az afrikai irodalomnak korábban is voltak virágkorai, például az 50-es, 60-as években, bár az erősen kötődött a politikához és a dekolonizációhoz. Akkor olyanok képviselték a régió irodalmát, mint például a szenegáli költő, Leopold Sedar Senghor. A mostani helyzet kicsit más, a feldolgozott témák sokkal sokszínűbbek, az írókat kevésbé foglalkoztatja, hogy a kívülállók hogyan tekintenek rájuk. Krishnan szerint nagyon változatos művek jönnek létre és sokkal több a kísérletezés.

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat
Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Ami az európaiak megnövekedett érdeklődését magyarázhatja még, hogy az Afrikában tapasztalható problémák a jövőben érinthetik ezt a kontinenst is. Az ökológiai és a társadalmi válság ilyenek például, Garnier úgy fogalmazott, hogy az afrikai kontinens mutatja meg számunkra azokat a fő veszélyeket, amelyekkel mindannyiunkkal szembe kell majd nézünk.

Forrás: France24

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...
Hírek

Damon Galgut kapta az idei Booker-díjat

A dél-afrikai szerző The Promise című könyve nyerte el idén a rangos elismerést.

...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Mit jelent átélni a vetélést?

...
Könyvtavasz

A gyász időszakában is ránk találhat a szerelem

...
Könyvtavasz

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

...
Könyvtavasz

Ilyen a középkorúak elviselhetetlen felnőttsége a norvég szerző szerint

...
Könyvtavasz

Őszinte, giccsmentes női erő: ez a Borikönyv

...
Könyvtavasz

15 miniszterelnök szolgált az uralkodása alatt – II. Erzsébet páratlan életútja

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...
Gyerekirodalom

A Savanyúleves bástyától a Denevérmúzeumig - Ezekkel a gyerekkönyvekkel fedezd fel a várost!

Milyen titkokat rejt egy város? És hogyan tudjuk mindezeket egy gyerekkel felfedezni? A városlátogatásoknak nem feltétlenül kell nyafogásba fulladniuk, különösen akkor nem, ha egy könyv már jó előre megalapozza az érdekődést. Három olyan sorozatot szedtünk össze, amelyek abban segítenek, hogy egy városba tett kirándulás a gyerekek számára is élvezetes, emlékezetes és játékos legyen.

A hét könyve
Kritika
Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát
...
Nagy

Tove Alsterdal: Szeretném, ha a női szereplők is húsbavágó kérdésekkel foglalkoznának

Történelmi traumák, posztindusztriális kiüresedettség és rozsda, egy elfelejtett régió, ahol életerős férfiakat zárnak a föld alá vagy gyerekeket presszionálnak gyilkosságok bevallására: Tove Alsterdalnak a krimi műfaja eszköz, mellyel közelebb jut az emberi lélek megfejtéséhez, miközben a rejtély darabkáit egymáshoz illeszti. Interjú.