A meleg szót magyarra cserélték Kiss Judit Ágnes versében egy tizedikes szöveggyűjteményben

A meleg szót magyarra cserélték Kiss Judit Ágnes versében egy tizedikes szöveggyűjteményben

ko | 2023. május 11. |

A szerző tudta nélkül írták át Kiss Judit Ágnes Szó című versének egyik sorát, melyben a meleg szót magyarra cserélték. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szánt irodalom szöveggyűjteményében történt a változtatás - vette észre a Népszava

„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”. A Szent Imre könyvek keretében megjelent kiadványban azonban a meleg szót magyarra cserélte a kiadó: „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”

Átírást nem is engedtem volna. Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra– mondta a költő a Népszavának.

A lap a kiadót is megkereste, akik a következőképpen reagáltak: „Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg.”

A kiadó tananyagtárának a honlapjuk szerint az a célja, hogy szakmailag igényes, modern, és a katolikus életszemléletet, értékrendet tükröző oktatási felületet biztosítson.

Az elsősorban egyházi iskolákban használt tankönyvcsalád szöveggyűjteményeinek egyik (egyébként módszertanilag nagyon is méltányolható) sajátsága, hogy a klasszikus szerzők művei mellé későbbi korokból származó, sokszor kortárs alkotók szövegeit rendelik. Kiss Judit Ágnes verse a Vörösmarty-költeményeket tartalmazó fejezetben bukkan fel, a Szózat mellé állítva. 

Frissítés: 

Kiss Judit Ágnes időközben Facebookon közzétett bejegyzésében felgöngyölítette az ügyet, és úgy gondolja, a tankönyvszerkesztő „nyilván a szozat.org-ról másolta ki a verset, nem akart rosszat.” Hozzátette azt is, hogy a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője együttműködő volt, az online verzióban már ki is javították a verset. A szozat.org leszedte a verset az oldaláról, folytatja a költő, „azt sugallva, hogy tőlem ered a hibás változat, és elismerve, hogy a meleg szóval együtt náluk nincs helye.”  Kiss Judit Ágnes végül minden érintettet arra kér, legyünk a vers szellemében „otthona, védelmezői egymásnak.”

Rasszista és szexista? Az átírások több kérdést vetnek fel, mint amennyit meg akarnak oldani
Rasszista és szexista? Az átírások több kérdést vetnek fel, mint amennyit meg akarnak oldani

Ahogy külföldön, a Könyves Magazin Facebook-oldalán is felkavarták az indulatokat az arról szóló hírek, hogy részben megváltozott tartalommal kerülnek a boltokba egyes klasszikusok új kiadásai: azaz kihúzzák, átírják bennük a rasszista, szexista, antiszemita vagy ma már más módon bántónak számító kifejezéseket. A változtatásokkal kapcsolatban elsősorban Roald Dahl, Agatha Christie, Ian Fleming neve merült fel, viszont ez a gyakorlat számos kérdést felvet: hol van a szöveggondozás határa, és hol kezdődik a szövegrontás? Átdolgozhatjuk a világirodalmat az aktuális értékrendünk szerint? Mik ennek a jogi keretei? A számunkra már pejoratív szóhasználat azt jelenti, hogy egy korábbi kor szerzője pejoratívan is gondolkodott? Máshogy kell-e kezelnünk az ifjúsági irodalmat, mint a felnőtteknek szánt műveket? Magyar kiadókat és műfordítót is megkerestünk, hogy körüljárjuk a jelenséget.

Tovább olvasok

Forrás: Népszava

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Judy Blume elítéli a könyvek átírását és a cenzúrát

Judy Blume egy interjúban részletesen beszélt arról, mit gondol a cenzúráról és a gyerekkönyvek átírásáról. Nincs jó véleménnyel a jelenségről. 

...
Hírek

Salman Rushdie abszurdnak nevezte Roald Dahl gyerekkönyveinek „cenzúráját”

Roald Dahl gyermekkönyveinek brit kiadója több regényben is átírt kifejezéseket az érzékenyebb olvasók kedvéért. Sokan ezt az írói szabadságot sértő cenzúraként értelmezik.

...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes: Íráshoz azt a kislányt kellett megkeresnem, aki én voltam

A szeptemberi iskolakezdés sok családban izgalmas időszak, de hogyan élte meg ezt édesanyaként Kiss Judit Ágnes? A Babaróka-sorozat szerzőjével gyerekkori olvasásról és az ideális iskoláról is beszélgettünk, de a Bookline Kids podcastben szóba került a zenei múlt és a családi eseményeket újrajátszó plüssrókák is.

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

Margó 2023
...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

...
Nagy

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

...
Nagy

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani