A szerző tudta nélkül írták át Kiss Judit Ágnes Szó című versének egyik sorát, melyben a meleg szót magyarra cserélték. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szánt irodalom szöveggyűjteményében történt a változtatás - vette észre a Népszava.
„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”. A Szent Imre könyvek keretében megjelent kiadványban azonban a meleg szót magyarra cserélte a kiadó: „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”
„Átírást nem is engedtem volna. Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra”– mondta a költő a Népszavának.
A lap a kiadót is megkereste, akik a következőképpen reagáltak: „Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg.”
A kiadó tananyagtárának a honlapjuk szerint az a célja, hogy szakmailag igényes, modern, és a katolikus életszemléletet, értékrendet tükröző oktatási felületet biztosítson.
Az elsősorban egyházi iskolákban használt tankönyvcsalád szöveggyűjteményeinek egyik (egyébként módszertanilag nagyon is méltányolható) sajátsága, hogy a klasszikus szerzők művei mellé későbbi korokból származó, sokszor kortárs alkotók szövegeit rendelik. Kiss Judit Ágnes verse a Vörösmarty-költeményeket tartalmazó fejezetben bukkan fel, a Szózat mellé állítva.
Frissítés:
Kiss Judit Ágnes időközben Facebookon közzétett bejegyzésében felgöngyölítette az ügyet, és úgy gondolja, a tankönyvszerkesztő „nyilván a szozat.org-ról másolta ki a verset, nem akart rosszat.” Hozzátette azt is, hogy a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője együttműködő volt, az online verzióban már ki is javították a verset. A szozat.org leszedte a verset az oldaláról, folytatja a költő, „azt sugallva, hogy tőlem ered a hibás változat, és elismerve, hogy a meleg szóval együtt náluk nincs helye.” Kiss Judit Ágnes végül minden érintettet arra kér, legyünk a vers szellemében „otthona, védelmezői egymásnak.”
Rasszista és szexista? Az átírások több kérdést vetnek fel, mint amennyit meg akarnak oldaniAhogy külföldön, a Könyves Magazin Facebook-oldalán is felkavarták az indulatokat az arról szóló hírek, hogy részben megváltozott tartalommal kerülnek a boltokba egyes klasszikusok új kiadásai: azaz kihúzzák, átírják bennük a rasszista, szexista, antiszemita vagy ma már más módon bántónak számító kifejezéseket. A változtatásokkal kapcsolatban elsősorban Roald Dahl, Agatha Christie, Ian Fleming neve merült fel, viszont ez a gyakorlat számos kérdést felvet: hol van a szöveggondozás határa, és hol kezdődik a szövegrontás? Átdolgozhatjuk a világirodalmat az aktuális értékrendünk szerint? Mik ennek a jogi keretei? A számunkra már pejoratív szóhasználat azt jelenti, hogy egy korábbi kor szerzője pejoratívan is gondolkodott? Máshogy kell-e kezelnünk az ifjúsági irodalmat, mint a felnőtteknek szánt műveket? Magyar kiadókat és műfordítót is megkerestünk, hogy körüljárjuk a jelenséget.
Tovább olvasokForrás: Népszava
