Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok
Hogyan lehet beszélni egy anya haláláról? Mit ért meg ebből egy hétéves kisfiú, akinek semmiféle segítsége nincs a gyászhoz, a feldolgozáshoz?
Meglepő okokra bukkantak a kutatók, miért barátkozunk össze bizonyos emberekkel, míg másokkal nem
Robin Dunbar világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyve a minket körülvevő rokoni és baráti kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének elménk által szabott határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze. Olvass bele!
Byung-Chul Han szerint a szerelem mára puszta szexualitássá vált
Han számára a szerelemhez bátorság kell, bátorság, hogy vállaljuk önmagunk megtagadását a Másik felfedezése érdekében. Olvass bele!
Az agykutatás bizonyítja, az emberi tanítás és tanulás kritikus összetevője: a közös figyelem
Stanislas Dehaene francia agykutató segítségével beható ismereteket szerezhetünk (intuitív) tanulási folyamatainkról, hogy agyunk lehetőségeit alaposabban megismerjük és kihasználjuk. Olvass bele!
Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét
Jón Kalman Stefánsson regénye visszapillantásokból kibomló utazásra viszi az olvasót négy nemzedék 150 évet átfogó családtörténetében, utazásra, amely a századforduló Reykjavíkjában kezdődik, majd egy parasztgazdaságon és egy patchwork-család kis lakásán át a mai Izlandon ér véget.
A férfiak dominálta Norvégiában két nő minden létező szabályt megszegett
Cecilie Enger új regényének főszereplője két valós történelmi alak, Norvégia első női hajótulajdonosai, akik abban az időben, amikor a nők sorsa a házasság volt, üzletet, gyárat alapítottak, végül pedig saját hajózási társaságot – és életük végéig együtt is éltek.
Alan Turing mítosza szinte kitakarja az egykor élt matematikust, így az unokaöccse hiteles portrét írt róla
Dermot Turing a családi levelezések, korabeli dokumentumok, valamint ismerősök és rokonok visszaemlékezései alapján írta meg nagybátyja hiteles és átfogó életrajzát. Olvass bele!
Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet
Cecilie Enger regénye, A fehér térkép, az első női hajótulajdonosok életét skicceli fel, akik választásaikkal, döntéseikkel szembementek mindazzal, amit az akkori norvég társadalom elvárt a nőktől.
Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák
Narine Abgarjan korábbi kötetéből, az Égből hullott három almából megismert falu földi másában, az azerbajdzsáni határ menti örmény faluban, Berdben élők közül szinte mindenki elveszítette valamelyik családtagját a háborúban. Az új kötet novellafüzérében a túlélők törékeny és tünékeny világát veszélyeztető tragédiákat a finom leírásokkal megjelenített hétköznapi kis örömök ellensúlyozzák, a továbbélés mindennapi feladata pedig nem kérdéses, mert „az élet igazságosabb a halálnál”. Olvass bele!