Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
A Holle anyó befogadhatóvá teszi a gyerekeknek az operák nyelvét
Miért modernizálták a mesét, és miben változtak a szereplők? Hogyan lehet megszólítani a mai gyerekeket az operával? És ez hogyan jelenik meg a zenében? Csengery Dániel válaszolt a kérdéseinkre.
Indie-óda és időtlen szimfóniák ‒ Petőfi új ritmusban a Müpa színpadán
A mindig aktuális Petőfi egy megzenésített versekkel tűzdelt darabban a Müpa színpadán. (X)
Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába
A Holle anyó a Grimm-mesét modern környezetben továbbgondolva szól felnőtté válásról, egymás és önmagunk megismeréséről.
Költészet napi programok, komolyzene, Puskás Panni regénye, fotókiállítás a fővárosról [PROGRAMAJÁNLÓ]
Eheti programajánlónkban találsz romantikus filmet (Az első kettő), könyvbemutatót (Puskás Panni: Megmenteni bárkit), komolyzenei előadást, múzeumi programokat a PIM-ben a magyar költészet napja alkalmából, és két most nyíló kiállítást is.
Visky András: Lucifer az embert nem szabaddá, hanem a rombolás „alkoholistájává” akarja tenni
A Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében mutatják be azt a különleges zenei produkciót, melynek koncepcióját Visky András alkotta meg. A bemutató előtt őt kérdeztük az ősbemutató előtt álló alkotásról.
Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket
Eredics Benjamin a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság idején olvasta újra A koppányi aga testamentumát, majd Végvárak, vitézek címmel írt – a hivatalos megfogalmazás szerint – táncelőadáshoz szánt kísérőzenét. A bemutató a Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz, mi pedig előtte gyerekkori élményekről, újraolvasásról, crossoverről kérdeztük.
Tarr Béla, Fekete István, ChatGPT-féle Godot és a Műanyag égbolt [PROGRAMAJÁNLÓ]
E heti programajánlónkban találsz kerekasztal-beszélgetést a 21. századi roma kultúráról és művészetről, valamit a JAK sorsáról. Emellett ajánlunk izgalmas néznivalókat: friss bemutatót és retrospektív vetítést is.
Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat
Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.