Keresés

Interjú, tárca, rádió- és netnapló, nyilvánosan elmondott beszéd leirata – ennyiből is látszik, hogy műfajilag mennyire heterogén Nádasdy Ádám legújabb kötete, amely az elmúlt években itt-ott (folyóiratban, internetes oldalon, ünnepi kiadványban) megjelent írásai közül válogat. Bár történetei tűnhetnek szerteágazónak, valójában mégis arról mesélnek, milyen volt egy megváltozott, majd a változatlanságba (vagy változtathatatlanságba?) évtizedekre megdermedt, és megint később újból változni látszó országban felnőni.

A Senkiháza történetében egy Namajd nevű unalmas városkába különös alak érkezik. A messziről jött idegen fogadtatásán keresztül megismerhetjük a korabeli Erdély történelmét egy áradó, anekdotikus, a klasszikus történetmesélés legnagyobb hagyományait idéző regényben, mely ezúttal a hét könyve.

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

Eheti könyvesblokkunkban a legújabb világirodalmi megjelenések közül olyan köteteket ajánlunk, melyek mindegyikében, más-más aspektusban ugyan, de szerepet kap a gyerekkor.

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.