Keresés

Vonnák Diána érzékletes és költői novellái bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

Az utóbbi idők egyik legfelkavaróbb és legzavarbaejtőbb könyve Marieke Lucas Rijneveld regénye, amely egy tízéves lány szemszögéből meséli el, mi történik egy családdal, amelyben bekövetkezik az elképzelhető legnagyobb tragédia. Az este kín a hét könyve.

Véget ért Írd meg Európát! című kritikaíró pályázatunk, a legjobbnak ezúttal Zsargó Borbála bizonyult. Mutatjuk a győztes pályaművet.

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

Jonathan Franzen legújabb könyvében minden úgy működik, ahogy egy Franzen-regényben működnie kell: miközben elmerülünk a szereplők lelki nyomorában, a hetvenes évek Amerikájával is megismerkedünk. A Keresztutak a hét könyve.

Nagy-Britanniában egy könyves magazin úgy döntött, nem közöl kritikát az olyan, az egész könyves piacot domináló kötetekről, mint Richard Osman krimije vagy Sally Rooney új regénye.

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban.