Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre

Szerelmekben és idegen városokban keresi az otthont az emigrációt választó magyar
Görcsi Péter regényében egy olyan fiatal kap hangot, aki a kivándorlást választja, történetében pedig az elmúlt két évtized egy teljes nemzedékének sorsa ott van. A Várni a 29-esre a hét könyve.

Öröklődő traumákról és elveszett gyerekekről szól Susanne Abel sikerkönyve
Mit jelent, ha egy anyát elszakítják a gyerekétől? Hogy élhetünk teljes életet, ha nem ismerjük a családunk történetét? Ezeket a kérdéseket járja körül az El a kezekkel Gretától!, egy magával sodró regény, ami elsők között beszél a háború utáni „Barna Babák” tragédiájáról.

Margócsy: A Petőfi-film történelemszemlélete teljesen hamis
Az irodalomtörténész szerint a Most vagy soha! nagyszájú, fésületlen, mindennapi értelmiségiként ábrázolja Petőfit, és a film súlyos károkat okozhat az oktatás terén.

Amber Smith bátran ír a traumáról, ami felszabdal egy lányt
Amber Smith debütáló könyve, az Amilyen akkor voltam a nemi erőszak traumájáról ír szívszorító pontossággal.

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?
Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

Jo Nesbø horrorja túl sokszor rántja ki a szőnyeget az olvasó alól
Norvégia egyik legismertebb szerzője ezúttal horror könyvet írt. Elolvastuk az Éjszakai házat, hogy megtudjuk, ez a zsáner is olyan jól áll-e neki, mint a krimi.

Bellatin végstádiumos vámpírja a szépség romjaiba kapaszkodik
A Szépségszalon az elmúlást megelevenítő lírai, sötét és töredezett vanitasregény. Mario Bellatin szövege az odalett fiatalsággal, illetve az örömök elapadásával való számvetést kínál, és egyszersmind megindítóan deformálja a halhatatlanság mítoszát. Ez a hét könyve.

Gázáról írt esszéje miatt kritizálják Masha Gessen Hannah Arendt-díját
Az orosz-amerikai publicista írásában a német emlékezetpolitikát bírálta, Gázát pedig a nácik által létrehozott európai zsidó gettókhoz hasonlította. A díj alapításában részt vevő Heinrich Böll Alapítvány és a brémai szenátus szerint ez elfogadhatatlan.