Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Tényleg lektűr Vida Gábor új regénye?
Vida Gábor legújabb regénye nemrégiben a hét könyve volt nálunk, és a recenzióban is felmerült a kérdés, hogy a szerző saját műfajmeghatározása mennyiben vehető komolyan. Az erdélyi lektűr szószerkezet első tagja nyilvánvalóan helytálló, hiszen a Senkiháza ízig-vérig erdélyi regény, de mi a helyzet a lektűrrel? A kötetet elolvasva ugyanis egyáltalán nincs olyan benyomásunk, mintha a magas irodalmi regisztertől távoli szöveggel találkoztunk volna. Sőt.
Vida Gábor állektűrje átértelmezi a puliszkás Erdély-képet
A Senkiháza történetében egy Namajd nevű unalmas városkába különös alak érkezik. A messziről jött idegen fogadtatásán keresztül megismerhetjük a korabeli Erdély történelmét egy áradó, anekdotikus, a klasszikus történetmesélés legnagyobb hagyományait idéző regényben, mely ezúttal a hét könyve.
Az erdélyi kisváros zárt mikrokozmosza fölött átgázol a történelem
Vida Gábor új regénye eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel mesél azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi. Olvass bele a Senkiházába!
Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni
Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.
Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz
A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Nagy Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.
Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet
Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.
Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit
Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól Erdélyben, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté történészt kérdeztük. Podcast.
“Azt hiszem egyébként, Bukarestben lettem magyar” – Tamás Gáspár Miklós portréja
Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró megkérdőjelezhetetlen műveltségével és szellemi igényességével egyike volt korunk legradikálisabb és legszabadabb gondolkodóinak. Portrénkban az Arcanum segítségével válogattunk régi (és újabb) interjúiból, esszéiből, cikkeiből.
