Keresés

Keresési találatok „” Kifejezésre

Az erdélyi kisváros zárt mikrokozmosza fölött átgázol a történelem

Az erdélyi kisváros zárt mikrokozmosza fölött átgázol a történelem

Vida Gábor új regénye eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel mesél azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi. Olvass bele a Senkiházába!

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Nagy Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól Erdélyben, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté történészt kérdeztük. Podcast. 

“Azt hiszem egyébként, Bukarestben lettem magyar” – Tamás Gáspár Miklós portréja

“Azt hiszem egyébként, Bukarestben lettem magyar” – Tamás Gáspár Miklós portréja

Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró megkérdőjelezhetetlen műveltségével és szellemi igényességével egyike volt korunk legradikálisabb és legszabadabb gondolkodóinak. Portrénkban az Arcanum segítségével válogattunk régi (és újabb) interjúiból, esszéiből, cikkeiből.

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

Kinek mit jelent a karácsony? Ajándékot, vallási ünnepet, családi együttlétet - és persze ízeket. A karácsonyi menühöz és karácsonyi ajándéknak is ajánlunk könyveket.

Sütő Andrásra csodavilágként hatott a könyvekkel való első találkozás

Sütő Andrásra csodavilágként hatott a könyvekkel való első találkozás

Sütő András irodalmi hagyatéka 2016-ban került a Petőfi Irodalmi Múzeumba - a gyűjtemény feldolgozásáról Török Dalma muzeológus írt hosszabb cikket a PIM blogján.

Nyáry Krisztián és Luca a pezsgő, modern Erdélybe kalauzolja a nézőket

Nyáry Krisztián és Luca a pezsgő, modern Erdélybe kalauzolja a nézőket

Október 31-én indul a Spektrumon az a hatrészes sorozat, amiben a 21. századi Erdély kultúrájával, tradícióival, gasztronómiájával ismerkedhetünk meg. Társunk az úton Nyáry Krisztián irodalomtörténész és lánya, Nyáry Luca slammer, író.