Visky András: A gyermekeink tartottak életben bennünket (Podcast)

Visky András: A gyermekeink tartottak életben bennünket (Podcast)

Elérkeztünk Ott Anna szülőségről szóló podcastjának évadzáró részéhez: ezúttal Visky András írót kérdeztük az alkotás és családalapítás viszonyáról. A Kitelepítés szerzője mesél kommunizmusról, hitről és házasságról is. 

Könyves Magazin | 2024. december 17. |

Szülőségről és alkotásról szóló podcastunk második évadának vendégei eddig Nyáry KrisztiánGyurkó SzilviaGryllus Dorka és édesanyja, Kőváry Katalin, Cseke Eszter és S. Takács AndrásRéz AnnaSzentesi Éva, valamint Kiss Heni voltak. Az Ezt senki nem mondta! legújabb, egyben évadzáró részében Ott Anna Visky András írót kérdezte. 

„A gyermekeink tartottak életben bennünket”

Visky András négy gyerek édesapja, mindannyian felnőttek már, a családban a hatodik unokát várják. Az első két gyereke a román kommunizmus idején, a két kisebb – ahogy ő fogalmaz – „a fogság után született”. Ez pedig látszik is rajtuk, hiszen bár nagyon szeretik egymást, mégis különböznek egymástól: a két kisebb jobban érti egymás nyelvét, akár csak a két nagyobb.

„Én egy átmeneti nemzedék vagyok. Az első két gyermekem egy sötét diktatúrában született '86-ban és '88-ban. Ezek az évek Romániában a tapintható sötétség időszakai voltak. A gyermekeink tartottak életben bennünket. A gyermekeinkből jött az az energia és a napi szeretetadag, ami fenntartotta az életünket, ők védelmeztek meg bennünket a kétségbeeséstől, vagy attól, hogy szélsőséges döntéseket hozzunk, hogy egyik pillanatról a másikra pakoljunk össze, és menjünk neki a határnak. Ez volt az az időszak, amikor én alanyi jogon ellenzékivé váltam, (...) a család akkor inkább az ellenállásnak a közössége volt. Megtapasztalhattuk az egymástól való szabad függésnek a nagyságát és a különös értékét. (...) Anna (Visky András nagyobbik lánya - szerk.) után van egy nagyon fontos veszítés. Ez '89-ben zajlik le, amibe majdnem belehalt a feleségem, a szepszisbe, mert nem akartak beavatkozni, (...) és spontánul a szervezet nem lökte ki magából a halott magzatot, aki már hat hónapos volt. Tehát van egy névtelen gyermek, aki az ötödik gyermekünk, és akinek a története valahol egészen máshol folytatódott” – fogalmazott Visky András a beszélgetésben, aki sokszor átkötött arra, hogy a Kitelepítés regény megírása hogyan érintette a családját.

A podcastban ezekről esik szó:

  • Visky András az édesapjától hiányt, az édesanyjától finomságot és mesélést tanult;
  • Miért bátorította az édesanyja arra, hogy ne alapítson családot? 
  • Áldás vagy átok a szülei elképesztő szerelme?
  • Visky András milyen apa volt az első és milyen a negyedik gyereknél?
  • Továbblépni az elvesztett gyerek után;
  • Kommunizmusban gyereket vállalni: nem féltek?
  • Ma sokszor szeretetlen, gyanakvó közeget lát a világban, amelyik elhárítja magától a gyerekvállalást;
  • Hogyan alakítja a hit a mindennapokat?
  • Mit csinálna másképp, ha újrakezdhetné az apaságot?
  • Mit gondoltak a gyerekei a Kitelepítésről?
  • A traumaszakértők világában élünk, szerinte a traumát érdemes az örökséggel helyettesíteni;
  • Hogyan halad új könyvének írásával?

A podcastot meghallgathatod Spotifyon, YouTube-on és PodBeanenHa megosztanád gondolataid, kérdéseid, tapasztalataid, történeted a podcastsorozatban felmerülő témákkal kapcsolatban, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre!

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! A sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Támogatott tartalom

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Visky András: Vannak időszakok, amikor a hatalmasok elkezdenek félni a gyerekektől

„Már kétévesen megszületett rólam a hivatalos irat, hogy ellenforradalmár vagyok” – mondta Visky András, a Kitelepítés szerzője a Liszt Ünnep keretében szervezett irodalmi esten. Szó esett családi rítusokról, az erő kultuszáról, gyermeki bizalomról és arról, hogy vajon vesztesek vagy győztesek írják-e a történelmet. 

...

„Az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is” – Stefánsson és Visky is díjat kapott a Könyvfesztivál megnyitóján

Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön Budapesten a Millenáris parkban, ahol csaknem 150 kiállító, valamint magyar és külföldi írók várják a látogatókat vasárnapig.

...

Visky András Kossuth-díjat kapott

Visky András Kossuth-díjat vehetett ma át a Pesti Vigadóban. Az idei József Attila-díjasok: Bálint Tamás, Bánki Éva, Goretity József, Hafner Zoltán, Kötter Tamás, Mirtse Zsuzsa, Szávai Géza és Vincze Ferenc, a Gérecz Attila-díjat március 15. alkalmából Gál János kapta.  

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.