A Last of Us olyan jelenben játszódik, amiben egy gombafertőzés okozza az emberi civilizáció pusztulását. A gombák az irodalmat is behálózzák, ezért olyan könyveket válogattunk, amikben ezeknek a különös élőlények meghatározó szerepük van. Találsz köztük biohorrort, gengszterregényt, pszichedelikus alapművet – és egy gombakutató szuperérdekesen megírt ismeretterjesztőjét is.
A popkultúra tele van izgalmas csavarokkal és egymásra hatásokkal, az egyiket éppen most látjuk világraszólóan kibontakozni: hiszen mennyire szórakoztató már, hogy a Last of Us gombás-disztopikus biohorrorjának forrása generációnk szeretett környezetvédő nagypapája, Sir David Attenborough!
A Planet Earth című, 2006-os BBC-s sorozatot Attenborough narrálta, és az egyik epizódban a természet drámáinak egy elképesztő részletét mutatta be. A Cordyceps gombák hangyákat támadnak meg, és parazitaként átveszik az irányítást a hangyák agya fölött, így befolyásolják a viselkedésüket, mielőtt kirobbannak a fejükből, hogy a spóráikkal újabb hangyákat fertőzzenek meg. A Cordyceps különböző fajtái pedig különböző rovarokra “szakosodtak”. Az ismeretterjesztő részletet itt tudod megnézni:
A fentiek több alkotóra hatottak (közülük hárman is szerepelnek ebben a cikkben), például Neil Druckmann játékfejlesztőre, aki bevallottan ebből ihletődött a 2013-as Last of Us című videójátékhoz – ami 2013-ban jelent meg, majd azonnal hatalmas siker lett, és azóta a legnagyobbak között emlegetik. Az HBO számára Druckmann a Csernobil alkotójával, Craig Mazinnal készített belőle sorozatot.
A történet szerint a civilizációs összeomlást végül a Cordyceps gomba miatti világjárvány okozta még 2003-ban, ami a fertőzötteket zombiszerűvé alakítja. A túlélőkre persze nemcsak a fertőzöttek és maga a járvány, hanem a többi túlélő is veszélyes, banditák és kannibálok ellen is védekezni kell. Ebben a világban kapja a csempész Joel (Pedro Pascal) azt a feladatot, hogy segítsen eljuttatni egy ellenállócsoporthoz a kamasz Ellie-t (Bella Ramsey), aki a gyógyulás kulcsa lehet.
A sorozat miatt a gombák is egyre érdekesebbek lettek, és az az igazság, hogy elég izgalmas olvasnivalókat tudunk ajánlani, akkor is, ha jóféle gombás biohorrorra, meg akkor is, ha biológiai háttértudásra vágysz.
Kis pszichedelikus kitérő
Mielőtt belépnénk a gombás biohorrorok univerzumába, hajtsuk meg fejünket a pszichedelikum előtt, ami a gombák és az irodalom máig meghatározó találkozásához vezetett. A gombák persze már régóta beették magukat a könyvekbe, és felbukkantak Arthur Conan Doyle, D.H. Lawrence, Emily Dickinson, John Keats, Percy Bysshe Shelley, Alfred Tennyson, H. G. Wells és Jules Verne műveiben is, ám a popkultúrában igazán maradandó gombás nyomot először Lewis Carroll hagyott. Az 1865-ös nonszensz meseregény, az Alice Csodaországban egyik kulcsmotívuma ugyanis a gomba. Abban a bizonyos jelenetben Alice találkozik egy gombán üldögélő és tajtékpipázó hernyóval, aki elárulja neki, hogy ha darabokat tör a gomba két oldaláról, attól növekedni, illetve zsugorodni tud, így nyeri vissza fokozatosan Alice a kontrollt a testmérete fölött.
Pszichedelikus gombák szerepelnek Havasréti József Űrérzékeny lelkek című regényében is, aminek szereplői egy orosz orvos titokzatos munkássága miatt kezdenek el nyomozni egy rosszul sikerült pszichedelikus kísérletsorozat túlélői és következményei után, Szibériától Moszkván és Budapesten át Kaliforniáig.
Gyerekek és gengszterek
Hogy Attenborough gombás hangyái mennyire jól házasíthatók a morálfilozófiai tartalmú zombihorrorral, arra a Kiéhezettek tökéletes példa. A szerző, M.R. Carey egy interjúban arról beszélt, hogy az ismeretterjesztő filmet nézve felötlött benne, mennyire jól rezonál a Cordyceps gomba az olyan elemi félelmeinkre, mint hogy valaki/valami más irányít minket vagy hogy már nem önmagunk vagyunk.
A Kiéhezettek egy olyan jövőben játszódik, amiben az emberiség zömét kiirtotta egy gyorsan terjedő járvány. A fertőzést egy gomba terjeszti, a betegek pedig elveszítik a személyiségüket és egészséges emberek húsával táplálkoznak. Egy katonai bázison olyan különleges gyerekeket tartanak fogva, akik ugyan fertőzöttek, de nem agyatlan zombik, hanem ellenkezőleg, kiemelkedően magas az intelligenciájuk. A tudósok különféle kísérleteket végeznek rajtuk, mígnem a bázist támadás éri, a legokosabb gyerek kiszabadul. A regény mások mellett azt feszegeti, hogy mi tesz minket emberré, és pontosan mikor is veszítjük el az emberiességünket. (A regényből készült filmet 2016-ban mutatták be.)
Sepsi regénye egészen más hangulatú, tulajdonképpen egy olyan gengszterregény, amit jócskán átsző a weird és a biohorror, valamint ezek műfaji paródiája is - a Termőtesteket ezért sokan hasonlították Tarantino filmjeihez. A cselekmény egy fiktív északi városban játszódik, amiben egy család felemelkedését okozza egy drogként használt gomba. Amikor aztán az egész családot felrobbantják, beindulnak a hatalmi harcok, hogy ki tegye rá a kezét a jövedelmező bizniszre. Persze nem az emberi az egyetlen erő, ami jelen van a városban, az pedig ezen a ponton már nem spoiler, hogy Sepsire is nagyban hatott a hangyás-gombás ismeretterjesztő videó. Amikor a hét könyve volt nálunk, ezt írtuk a könyvről: “Szerencsére a Termőtestek teljesen mentes mindenféle didaktikusságtól, direkt áthallástól egy olyan helyzet leírásában, amikor az ember azzal szembesül, hogy nem az ő érdekei a dominánsak, hogy az ő nézőpontjából értelmezhetetlen és irányíthatatlan a világ.”
A kötetbe itt beleolvashatsz:
Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!
Tovább olvasokÉs akkor jöjjenek a tények
Merlin Sheldrake már kisebb sztár gombakutatóként, Az élet szövedéke című könyve pedig végre magyarul is olvasható. Ami viszonylag hamar kiderül belőle, hogy ahhoz képest, hogy a gombák mennyire elemien fontos szereplői a bioszférának, a töredéküket ismerjük csak.
Ez a kevés persze laikusként így is rengeteg és elképesztően izgalmas, ami pedig külön erény, hogy Sheldrake nagyon jól ír és magyaráz. Csak pár példa, mi mindenről:
- az elmúlt évtizedben az emberiséget lenyűgözte, hogy a fák kapcsolódnak egymáshoz - csakhogy ezt gombák segítségével teszik;
- a gombák mindenhol ott vannak: a tengerfenéktől a sivatagon át az antarktiszi jégig és az emberi (és állati) szervezetig;
- az emberi civilizáció fejlődésében megkerülhetetlen szereplők a gombák az élesztőktől a Penicillium penészgombákig;
- a nyálkagombák agy nélkül oldanak meg bonyolult problémákat és rajzolnak ki komplett úthálózatokat.
Sheldrake könyvébe itt beleolvashatsz:
Merlin Sheldrake izgalmas, új nézőpontot kínál: a gombák szemszögéből mutatja be a világot. Olvashatunk élesztőgombákról, pszichedelikus szerekről, a föld alatt kilométereken át húzódó "erdőhálókról", melyek összekapcsolják a növényeket, sőt rovarokat manipuláló gombákról is. Olvass bele!
Tovább olvasok