Olvass és gondolkodj arról, hogy mi zajlik a világban! – Hackerek

A kamaszoknak szóló új sorozat fontos témákat jár körül, bemutatva a tényeket, a lehetőségeket és a kockázatokat. Tudod, miért jó, ha képben vagy? Mert a most zajló változások a te jövődet befolyásolják. Olvass és gondolkodj arról, hogy mi zajlik a világban!

Tom Jackson

Képben vagy? – Hackerek

Ford.: Nyuli Kinga, Babilon Kiadó, 2020, 96 oldal

Megveszem

Tom Jackson: Képben vagy? – Hackerek (részlet)

Távirathack
1917­-ben az USA habozott, hogy belépjen-e az első világháborúba (1914–1918) Nagy-­Britannia és Franciaország oldalán. A német külügyminiszter küldött egy táviratot Mexikónak, amelyben arra szólította fel az ország vezetőit, hogy intézzenek támadást az USA ellen. Így akarta megelőzni, hogy az amerikaiak csapatokat küldjenek Európába. Cserébe Mexikó visszakapta volna Texast és más területeket, amelyeket az USA korábban Mexikótól szerzett meg. A németek nem tudtak közvetlenül táviratozni a mexikóiaknak, hiszen minden távírókábel Nagy­Britannián futott át, viszont az USA-­ba el tudtak juttatni kódolt üzeneteket. Ezek esetleges béketárgyalásokról szóltak, de a németek rávettek egy amerikai diplomatát, hogy továbbítson egy üzenetet Mexikóba, amelyben további kódolt információk voltak. A hackerek ma­ napság is hasonlóképpen rejtik el káros tevékenységüket – ezek az úgynevezett trójai programok (lásd a 31. oldalt). Mexikó nem tett eleget a németek kérésének, azonban addigra a brit kémek már megfejtették az üzenetet, és figyel­ meztették az amerikaiakat. A britek eztán magyarázkodhattak, hogyan jutottak hozzá a távirathoz – nehogy kiderüljön, hogy minden rajtuk keresztülmenő üzenetet „ellenőriznek”!

Az Enigma-kód
A második világháborúban a németek egyedi rejtjelező gépet használtak; ez volt az Enigma. A gép felépítése egyszerű volt: egy billentyűzetből és annyi égőből állt, ahány betű a német ábécében van. Ha lenyomtak egy billentyűt, felvillant egy égő a helyettesítő betűnél. Egy adott betű helyett bármilyen más betű állhatott. Minden egyes égőt fogaskerekek
és elektromos vezetékek rendszere irányított, melyet mindennap máshogy állítottak be, tehát a kódfejtőknek összesen 158 962 555 217 826 360 000
lehetséges rejtjel között kellett meg­ találnia az aznapra érvényeset.

Alan Turing
Az Enigma­kód elvben feltörhetetlen volt, azonban ugyanúgy voltak gyenge pontjai, mint más kódrendszereknek. Az üzenetek gyakran a „Heil Hitler” szókapcsolattal végződtek, emellett az időjárás­jelentéseket tartalmazó üzeneteket minden­
nap ugyanabban az időpontban küldték át. Alan Turing matematikus és csapata építette meg a „Bombát”, egy számító­ géphez hasonló rejtjelfejtő gépet, amellyel végigpróbálták a szokásos szófordulatok összes lehetséges kombinációt, amíg rá nem leltek az aznapi rejtjelre.