Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

A Sweet Tooth egy végre igazán minőségi fantasztikus sorozat első évada a Netflixtől, amiben nem szégyellték a maximumra tekerni a cukiságmérőt. Hogy ez jót tesz-e a műsornak, más kérdés. Addig is szurkolhatunk egy újabb kiválasztottnak a drasztikusan megváltozott világban, amiben állat-ember hibrid gyerekek születnek és egy járvány az emberiség zömét elsöpörte a föld színéről.

Sándor Anna | 2021. július 09. |

A kisfiú egy pillanatra megtorpan az erdős területet a nyílt vidéktől elválasztó kerítés vonalán. Az apja megígértette vele, hogy soha, de soha nem lépi át a határt. Ám az apa meghalt, a kisfiú pedig szeretné megtalálni az anyját és azokat a gyerekeket, akik állítólag olyanok, mint ő. Gus ugyanis állat-ember hibrid: szarvasagancsa és fülei mellett érzékeny szaglása, éjszakai látása és ösztönei is olyanok, mint egy állaté. Ezek még akár hasznosak is lehetnek, ha egyébként nem lenne vérdíj a fején, mert sokan a hozzá hasonló hibrid gyerekeket teszik felelőssé az emberiséget szinte elpusztító világjárványért. És mivel a hibrid gyerekek a vírus megjelenésével egy időben kezdtek születni, vannak, akik úgy gondolják, a gyógymódot is az ő testükből lehet kinyerni - gyomorforgató módszerekkel.

A Sweet Tooth - Az agancsos fiú az azonos címen futó amerikai képregény adaptációja, amit 2018-ban eredetileg a Hulu dolgozott volna fel, Robert Downey Jr. produkciós cégének égisze alatt, majd a produkció 2020-ban a Netflixhez került. A streaming szolgáltató ezzel két legyet ütött egy csapásra, hiszen gyors választ adott a pandémiára, ráadásul csinált egy tőle szokatlanul magas minőségű fantasztikus sorozatot. Utóbbi azért is számít, mert a Netflix a saját gyártású fantasyjeit gyakorlatilag kivétel nélkül a középszernél is rosszabb színvonal alá fojtja, miközben a versenytársak olyan műsorokkal rukkolnak elő, mint például a Trónok harca (HBO), Az Úr sötét anyagai (HBO-BBC), a Good Omens (Amazon-BBC) - vagy persze az Amazon Tolkien-sorozata, amiről ugyan még nem tudjuk, milyen lesz, de azt már igen, hogy soha nem látott gigaköltségvetést kapott.

A Sweet Tooth kifejezetten üdítő lehet így másfél évnyi járvány után (főleg úgy, hogy annak nem látjuk a végét) azzal, hogy következetesen optimista és reményteli marad. Nem spórol a posztapokaliptikus szetting valóságából fakadó kegyetlenséggel, de közben kitartóan hisz a kölcsönös segítségnyújtás, az empátia, a fejlődési képesség, az elfogadás és türelem erejében. Mindezt ráadásul jóféle alakításokkal is megerősíti.

-

(Kép: Netflix)

A tízéves Gust Christian Convery játssza természetes bájjal, amiből szerencsére jobbára hiányzik az amerikai filmek gyakori mesterkéltsége, mikor a gyerekek úgy cukik, ahogy azt a felnőttek elképzelik. Gus társa az úton az eleinte vonakodó, morózus és önző Jepperd lesz, az őt alakító Nonso Anozie-nak ez igazi jutalomjáték a Trónok harca vagy a Drakula mellékszerepei után. Hasonlóan megbízhatóan teszi a dolgát Adeel Akhtar annak az orvosnak a szerepében, aki a felesége megmentése érdekében bármire képes, még arra is, hogy a hibrid gyerekeken kezdjen kísérletezni. Vagy Stefania LaVie Owen, azaz a felnőtteket rühellő Medve, aki a még járvány előtt született, “rendes” kamaszokból szervez hadsereget a hibridek védelmére, illetve az agresszor katonaság és fejvadászok ellen. Az események narrátora pedig James Brolin, aki idős mesemondós hangjával megteremti azt a játékos keretet, ami a sorozatot úgy emeli el a valóságunktól, hogy ez csak egy történet, mégis folyton ott vibrálhatnak benne a finomabb vagy egészen direkt áthallások.

Mindent összevetve a Sweet Tooth olyan, mintha fognánk Moskát Anita Irha és bőr című regényét, hozzácsapnánk valamennyi Cormac McCarthyt Az útból, aztán az egészet leöntenénk tripla, de lehet, hogy inkább négy adag Disney-vel.

-

(Kép: Netflix)

Ez a járványos-posztapokaliptikus mese ugyanis nem tud nem didaktikus lenni, például amikor a negatív karakterek két kivétellel azok, akik ragaszkodnak az Összeomlás előtti világhoz és azt akarják visszacsinálni. Az események és fordulatok kiszámíthatóak, semmilyen meglepetést nem tartogatnak. És miközben az útja során Gus szembesül azzal, hogy a felnövés, az ismeretek megszerzése fájdalmas, és szükségszerűen elvesz valamennyit az ártatlanságunkból, a sorozat ellenáll, és foggal-körömmel ragaszkodik a cukisághoz, a bájhoz. Gus nem tud érni, változni, megkeseredni, még akkor sem igazán, amikor rádöbben a születése körülményeire. És ez már nem a gyerekek optimizmusa, inkább valami, ami az ellenséges világban azért töretlenül és érinthetetlenül kedves és jó, mert nem reflektál a külső eseményekkel. Ettől pedig Gusból idealizált alak lesz. A fiúban a szarvas meghívja a keresztény szimbolikát, és Gus valamiféle új világrend megváltó-prófétájaként ad hitet és erőt a társainak.

Ez a kiválasztott-tematika persze megkövetel egy diabolikus ellenpontot, akit meg is kapunk a katonákat vezető, pszichopata Abbot tábornok személyében. Ő egyébként az egyetlen szereplő, akinek a megjelenésében letagadhatatlan a képregényes eredet.

-

(Kép: Jeff Lemire, José Villarrubia/DC Comics)

Arról már volt szó, hogy a Sweet Tooth alapja egy limitált képregénysorozat, amit a kanadai Jeff Lemire írt és rajzolt, és a DC-hez tartozó Vertigónál jelent meg. Ahogy azt a Slate cikke fejtegeti, a feldolgozás hangulatát, tónusát és a tartalmát is erőteljesen felderítették és pozitívabbá tették az eredetihez képest. Ez nemcsak a mellékszereplők személyiségét és céljait érintette Jepperdtől az orvosig, de az események alakulását is. A képregényt úgy írták le, mint amiben a Mad Max találkozik Bambival, és gyakori Az út emlegetése is, a képregénybeli Gus kalandjait pedig árulás és kegyetlenség kíséri egy komor világban. 

Ehhez képest a Netflix egy igazi könnyed nyári cukorkamenüt tett le az asztalra, amiben az indie zenével kísért, gyönyörűen fényképezett tájban bandukolnak és küzdenek a könnyen megszerethető karakterek. Ebben a bohókás, a fantasy és a sci-fi elemeit önfeledten összekeverő sorozatban pedig a realizmus, a sötétség és az árnyékok is mind csak azt szolgálják, hogy az események egyszer majd jóra fordulhassanak.  

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Wanted, Kick-Ass és Kingsman. Mi bennük a közös nevező? Hát az író, Mark Millar, aki a Netflix-szel kötött egyezség révén új képregény-feldolgozással örvendeztet meg minket, a Jupiter hagyatékával. Millari életútról, egy új világ születéséről, és végül az istenek és emberek alkonyáról olvashattok a cikkünkben. Nemcsak képregény-rajongóknak!

...
Nagy

Szóljanak a lányokról a képregények!

A képregényekről a hétköznapi emberek – nagyon leegyszerűsítve – azt gondolják, hogy szuperhősökről szólnak, erőszakkal vannak tele és fiúknak való mindegyik. A Ciceró Könyvstúdió szerkesztőjének, Kleinheincz Csillának nem titkolt szándéka, hogy ennek a tévhitnek ellent mondjon és célja, hogy a kiadónál megjelenő képregények összeválogatásakor minél több erős női karaktert és valódi példát mutasson a lányoknak. A tartalmon, belső értékeken, minőségi megjelenésen és neves díjakon túl a megjelentetni kívánt alkotások felkutatásakor nagy hangsúlyt helyez a női szereplőkre. Kleinheincz Csilla vendégcikkét olvashatjátok.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy boszorkányos képregény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Emma Steinkellner Egy kis boszi naplója című könyvét választotta.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.