Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

A Sweet Tooth egy végre igazán minőségi fantasztikus sorozat első évada a Netflixtől, amiben nem szégyellték a maximumra tekerni a cukiságmérőt. Hogy ez jót tesz-e a műsornak, más kérdés. Addig is szurkolhatunk egy újabb kiválasztottnak a drasztikusan megváltozott világban, amiben állat-ember hibrid gyerekek születnek és egy járvány az emberiség zömét elsöpörte a föld színéről.

Sándor Anna |

A kisfiú egy pillanatra megtorpan az erdős területet a nyílt vidéktől elválasztó kerítés vonalán. Az apja megígértette vele, hogy soha, de soha nem lépi át a határt. Ám az apa meghalt, a kisfiú pedig szeretné megtalálni az anyját és azokat a gyerekeket, akik állítólag olyanok, mint ő. Gus ugyanis állat-ember hibrid: szarvasagancsa és fülei mellett érzékeny szaglása, éjszakai látása és ösztönei is olyanok, mint egy állaté. Ezek még akár hasznosak is lehetnek, ha egyébként nem lenne vérdíj a fején, mert sokan a hozzá hasonló hibrid gyerekeket teszik felelőssé az emberiséget szinte elpusztító világjárványért. És mivel a hibrid gyerekek a vírus megjelenésével egy időben kezdtek születni, vannak, akik úgy gondolják, a gyógymódot is az ő testükből lehet kinyerni - gyomorforgató módszerekkel.

A Sweet Tooth - Az agancsos fiú az azonos címen futó amerikai képregény adaptációja, amit 2018-ban eredetileg a Hulu dolgozott volna fel, Robert Downey Jr. produkciós cégének égisze alatt, majd a produkció 2020-ban a Netflixhez került. A streaming szolgáltató ezzel két legyet ütött egy csapásra, hiszen gyors választ adott a pandémiára, ráadásul csinált egy tőle szokatlanul magas minőségű fantasztikus sorozatot. Utóbbi azért is számít, mert a Netflix a saját gyártású fantasyjeit gyakorlatilag kivétel nélkül a középszernél is rosszabb színvonal alá fojtja, miközben a versenytársak olyan műsorokkal rukkolnak elő, mint például a Trónok harca (HBO), Az Úr sötét anyagai (HBO-BBC), a Good Omens (Amazon-BBC) - vagy persze az Amazon Tolkien-sorozata, amiről ugyan még nem tudjuk, milyen lesz, de azt már igen, hogy soha nem látott gigaköltségvetést kapott.

A Sweet Tooth kifejezetten üdítő lehet így másfél évnyi járvány után (főleg úgy, hogy annak nem látjuk a végét) azzal, hogy következetesen optimista és reményteli marad. Nem spórol a posztapokaliptikus szetting valóságából fakadó kegyetlenséggel, de közben kitartóan hisz a kölcsönös segítségnyújtás, az empátia, a fejlődési képesség, az elfogadás és türelem erejében. Mindezt ráadásul jóféle alakításokkal is megerősíti.

-

(Kép: Netflix)

A tízéves Gust Christian Convery játssza természetes bájjal, amiből szerencsére jobbára hiányzik az amerikai filmek gyakori mesterkéltsége, mikor a gyerekek úgy cukik, ahogy azt a felnőttek elképzelik. Gus társa az úton az eleinte vonakodó, morózus és önző Jepperd lesz, az őt alakító Nonso Anozie-nak ez igazi jutalomjáték a Trónok harca vagy a Drakula mellékszerepei után. Hasonlóan megbízhatóan teszi a dolgát Adeel Akhtar annak az orvosnak a szerepében, aki a felesége megmentése érdekében bármire képes, még arra is, hogy a hibrid gyerekeken kezdjen kísérletezni. Vagy Stefania LaVie Owen, azaz a felnőtteket rühellő Medve, aki a még járvány előtt született, “rendes” kamaszokból szervez hadsereget a hibridek védelmére, illetve az agresszor katonaság és fejvadászok ellen. Az események narrátora pedig James Brolin, aki idős mesemondós hangjával megteremti azt a játékos keretet, ami a sorozatot úgy emeli el a valóságunktól, hogy ez csak egy történet, mégis folyton ott vibrálhatnak benne a finomabb vagy egészen direkt áthallások.

Mindent összevetve a Sweet Tooth olyan, mintha fognánk Moskát Anita Irha és bőr című regényét, hozzácsapnánk valamennyi Cormac McCarthyt Az útból, aztán az egészet leöntenénk tripla, de lehet, hogy inkább négy adag Disney-vel.

-

(Kép: Netflix)

Ez a járványos-posztapokaliptikus mese ugyanis nem tud nem didaktikus lenni, például amikor a negatív karakterek két kivétellel azok, akik ragaszkodnak az Összeomlás előtti világhoz és azt akarják visszacsinálni. Az események és fordulatok kiszámíthatóak, semmilyen meglepetést nem tartogatnak. És miközben az útja során Gus szembesül azzal, hogy a felnövés, az ismeretek megszerzése fájdalmas, és szükségszerűen elvesz valamennyit az ártatlanságunkból, a sorozat ellenáll, és foggal-körömmel ragaszkodik a cukisághoz, a bájhoz. Gus nem tud érni, változni, megkeseredni, még akkor sem igazán, amikor rádöbben a születése körülményeire. És ez már nem a gyerekek optimizmusa, inkább valami, ami az ellenséges világban azért töretlenül és érinthetetlenül kedves és jó, mert nem reflektál a külső eseményekkel. Ettől pedig Gusból idealizált alak lesz. A fiúban a szarvas meghívja a keresztény szimbolikát, és Gus valamiféle új világrend megváltó-prófétájaként ad hitet és erőt a társainak.

Ez a kiválasztott-tematika persze megkövetel egy diabolikus ellenpontot, akit meg is kapunk a katonákat vezető, pszichopata Abbot tábornok személyében. Ő egyébként az egyetlen szereplő, akinek a megjelenésében letagadhatatlan a képregényes eredet.

-

(Kép: Jeff Lemire, José Villarrubia/DC Comics)

Arról már volt szó, hogy a Sweet Tooth alapja egy limitált képregénysorozat, amit a kanadai Jeff Lemire írt és rajzolt, és a DC-hez tartozó Vertigónál jelent meg. Ahogy azt a Slate cikke fejtegeti, a feldolgozás hangulatát, tónusát és a tartalmát is erőteljesen felderítették és pozitívabbá tették az eredetihez képest. Ez nemcsak a mellékszereplők személyiségét és céljait érintette Jepperdtől az orvosig, de az események alakulását is. A képregényt úgy írták le, mint amiben a Mad Max találkozik Bambival, és gyakori Az út emlegetése is, a képregénybeli Gus kalandjait pedig árulás és kegyetlenség kíséri egy komor világban. 

Ehhez képest a Netflix egy igazi könnyed nyári cukorkamenüt tett le az asztalra, amiben az indie zenével kísért, gyönyörűen fényképezett tájban bandukolnak és küzdenek a könnyen megszerethető karakterek. Ebben a bohókás, a fantasy és a sci-fi elemeit önfeledten összekeverő sorozatban pedig a realizmus, a sötétség és az árnyékok is mind csak azt szolgálják, hogy az események egyszer majd jóra fordulhassanak.  

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Wanted, Kick-Ass és Kingsman. Mi bennük a közös nevező? Hát az író, Mark Millar, aki a Netflix-szel kötött egyezség révén új képregény-feldolgozással örvendeztet meg minket, a Jupiter hagyatékával. Millari életútról, egy új világ születéséről, és végül az istenek és emberek alkonyáról olvashattok a cikkünkben. Nemcsak képregény-rajongóknak!

...
Nagy

Szóljanak a lányokról a képregények!

A képregényekről a hétköznapi emberek – nagyon leegyszerűsítve – azt gondolják, hogy szuperhősökről szólnak, erőszakkal vannak tele és fiúknak való mindegyik. A Ciceró Könyvstúdió szerkesztőjének, Kleinheincz Csillának nem titkolt szándéka, hogy ennek a tévhitnek ellent mondjon és célja, hogy a kiadónál megjelenő képregények összeválogatásakor minél több erős női karaktert és valódi példát mutasson a lányoknak. A tartalmon, belső értékeken, minőségi megjelenésen és neves díjakon túl a megjelentetni kívánt alkotások felkutatásakor nagy hangsúlyt helyez a női szereplőkre. Kleinheincz Csilla vendégcikkét olvashatjátok.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy boszorkányos képregény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Emma Steinkellner Egy kis boszi naplója című könyvét választotta.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.