Démonok helyett saját emberségünk ered a nyomunkba a rémálmok sikátorában

Démonok helyett saját emberségünk ered a nyomunkba a rémálmok sikátorában

„Stan a szerző”, olvasható William Lindsay Gresham 1959-ben kelt levelében, és egyben a regény első magyar kiadásának előszavában a vallomás, amely a Rémálmok sikátorát a személyes indíttatású írások sorába emeli. Az önző, gátlástalan és törtető főhős, Stan Carlisle mélyrepülése felér egy szabadeséssel a fóbiák és függőségek mélységeibe. De mit is várunk egy olyan embertől (vagy szörnytől?), aki tudja, hiszi, sőt, vallja, hogy az emberi természet kulcsa a félelem? Nem csoda, hogy a lélek sötét oldalán otthonosan mozgó filmest, Guillermo del Torót is megihlette. A legújabb filmadaptációt négy Oscar-díjra, köztük a legjobb filmre jelölték.

Bányász Attila |
WILLIAM LINDSAY GRESHAM
Rémálmok sikátora
Ford.: Bartók Imre, Athenaeum, 2022, 372 oldal
-

Tartozom egy vallomással: nem szeretem sem a cirkuszt, sem a vurstlit. Ez persze az én szegénységi bizonyítványom, semmiképpen sem e nagy múltú előadóművészet kritikája. És csak azért éreztem szükségét megemlíteni, mert, bár a Rémálmok sikátora jó mélyen megmeríti olvasóit és nézőit a vándormutatványosok világában, minden ellenérzés nélkül ragadott magával engem is. Ezt papíralapon William Lindsay Gresham ma is frissnek ható, noiros prózájának tudható be Bartók Imre fordításában, mozgóképen pedig a közel hasonlóan interpretált, mégis eltérő atmoszférájú adaptációknak. Különösen megkapó Gresham regényének szerkezete, amely a népszerű jóskártya, a tarot lapjai köré építkezik.

A cirkusz egy külön világ, kiváltképp igaz volt ez az 1940-es években. A vándorelőadók egyszerre képviselték a szórakoztatást, a misztikumot és a szabadságot. És persze a menekülőutat a törvény elől vagy az átlagos életből. Kinek-kinek érdemei szerint. Belülről azonban korántsem volt olyan egzotikus; kemény munka, sok gyakorlás és mindenekelőtt kreativitás vezetett a nézők kegyeihez. Utóbbiban nem szenved hiányt a becsvágyó és céltudatos Stan Carlisle sem, aki csupán ugródeszkának tekinti a manézst. És lépcsőnek mások vállait. Sármjával leveszi a lábáról a nőket, érdekei szerint csavarva őket az ujjai köré. Amikor nagyszabású mentalista showja elé akadályokat gördít az élet, könyörtelenül gázol át mindenkin: szíveket tör és embert is öl, ha kell.

-

Jó napot kívánok! A fényt keresem a sikátor végén! (Bradley Cooper) Fotó: Fox Searchlight Pictures

A mentalisták rendhagyó emberismerete valamilyen gyermekkori traumában gyökeredzik: korán meg kell tanulniuk, hogy mindig egy lépéssel mások előtt járjanak. A bennük megnyíló ürességet pedig képtelenek kitölteni. Ezt az örökké éhes szörnyet újra és újra etetni kell.

Stan átkel a határon, amely a mentalizmust elválasztja a spiritualizmustól.

Amíg a mentalizmus a szórakoztatásról szól, addig a szellemidézés a megtévesztésről. Ez akkor is igaz, ha az áldozatok saját magukat verik át. Stan azt mondja, reményt ad (el). A hazugság azonban nem remény. Stan annyira meggyőző tud lenni, hogy saját maszlagját még maga is beveszi. Közben eljátszik mások érzelmeivel. Kihasználja a fájdalmaikat. Elárulja a bizalmukat. Ahogy a vehemens iparmágnás, Ezra Grindle a szemére veti: „Adjon nekem valami mást, mint a bűntudat”. Stannek e végső nagy trükkhöz fausti alkut kell kötnie.

Gresham 1946-os regényére egyből lecsapott Hollywood. Egy év múlva Tyrone Power főszereplésével már mozikba is került A sarlatán, amely elsősorban kiváló színészi alakításai miatt emlékezetes. Power csúcsformáját nyújtja Carlisle pokoljárásában, nem véletlenül lett a filmjei közül pont ez a színész kedvence. A 20th Century Fox filmstúdió azonban nem osztotta a lelkesedését, pedig még a befejezést is megváltoztatták, hogy elkerüljék a regény lehangoló lezárását. Közel 75 évet kellett várni az újrázáshoz. Bár Guillermo del Toro filmje nem remake, csupán a regényt veszi alapul, Gresham történetének mégis közel ugyanazon aspektusait emeli ki, és messze elkerüli Carlisle önjelölt vallási vezetővé avanzsálását. Tény, hogy utóbbi témáról Paul Thomas Anderson a The Master című filmjével már mindent elmondott.

-

Coleen Gray (Molly) és Tyrone Power (Stan) életük alakítását nyújtják A sarlatánban Fotó: 20th Century Fox

Del Toro egy rádióműsorban számolt be filmadaptációja személyes indíttatásáról: amikor az édesapját 1998-ban Mexikóban elrabolták, a családjára rászálltak a regénybeli Carlisle-hoz hasonló, szélhámos médiumok. Éppen ezért nincs is semmi meglepő abban, hogy a rendező értelmezésében

a Rémálmok sikátorának minden szereplője romlott.

Még a látszólag galamblelkű hősnő, Molly figurája is, akit az amerikai „tetovált lány”, Rooney Mara alakításában láthatunk. A mutatványosok közül mindenki tisztában van ugyanis a cirkusz szörnyshowjának mibenlétével. Ebből kiindulva a valódi szörnyek nem a rácsok mögött vannak – ők üzemeltetik a vurstlit.

A szerző Gresham részt vett a spanyol polgárháborúban, ott hallotta először a történetet az iszákos és lezüllött mutatványosról, aki pár korty italért hajlandó volt csirkék és csúszómászók fejét leharapni a műsorban. E visszataszító jelenetből nőtte ki magát a Rémálmok sikátora, és került keretként is a regénybe.

Ahogy Carlisle mind magasabbra emelkedik a társadalmi ranglétrán, erkölcsileg úgy süllyed egyre mélyebbre.

Sorsa kizárólag a bukás lehet, viharos előmenete elé azonban csak saját maga gördíthet akadályt. Vagy a tükörképe. Akit Dr. Lilith Ritternek hívnak.

-

Ki vagy, doki? (Cate Blanchett és Bradley Cooper) Fotó: Fox Searchlight Pictures

E hamisítatlanul noir történetnek a femme fatale karaktere egy pszichiáter, akiben megtestesül a saját démonjaival hadilábon álló szerző pszichoanalízis iránti ellenszenve. Dr. Ritter figurája tulajdonképpen Carlisle, szoknyában. A szerepre tökéletes választásnak bizonyult a kortalan Cate Blanchett, aki szinte ragyog del Toro filmjében. Ugyanez nem mondható el a főhőst alakító Bradley Cooperről, aki csupán külsőségeiben képes megidézni a sármőr Stan Carlisle-t. Pedig a Rémálmok sikátora alapvetően az ő filmje kellene, hogy legyen. A partnerét játszó Rooney Mara szintén távoli és halovány.

A film pazar szereplőgárdája inkább mellékszerepekben remekel: Blanchett mellett Richard Jenkins az indulatos Ezraként, Toni Collette ledér jósként, és David Strathairn a szebb napokat látott, alkoholista Pete-ként említésre méltó. A Rémálmok sikátora fantasztikus korrajzot fest föl az 1940-es évekről; a látvány és a kosztümök kategóriájában a film Oscar-jelölései teljesen megérdemeltek. Del Toro meglehetősen késve, inkább a film második felében építi föl a feszültséget – a drámaibb jeleneteket megfűszerezve a rá jellemző testhorrorral – , addig pedig a Martin Scorsese Viharszigetét megidéző miliővel operál.

A film legjobb pillanatai a visszapillantások a múltba – szintén a rendező zsenijét dicsérik –, amelyek újabb csavart és további mélységet adnak főhősének.

Stan visszatérő álma – egyben a történet fő motívuma –, hogy menekül valami elől egy sötét sikátorban. A legborzalmasabb déjá vu, amikor a regény egy pontján – az adaptációkból ez kimaradt – a rémálom valósággá válik. A férfi halálos rettegésében agyonveri az üldözőjét. „Akár újra megölhetem. És aztán még egyszer. Minden alkalommal, ha utánam ered, megölöm. Az enyém. Az én személyes hullám.” Tette előrevetíti a tragédiáját: lehet, hogy Stan a démonjai elől menekül, de a saját embersége ered a nyomába. Ahogy az iszákos Pete alkoholgőzös bölcsességgel megjegyzi: Isten elől nem futhatsz el!

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

...
Nagy

Miért nincs magyar horrorirodalom?

Írásban kérdeztük a Légszomj című magyar horrorantológia szerkesztőjét, vajon miért nincs még magyar horrorirodalom, és mit lát, miből épülnek éppen az alapjai.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét