Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Vannak történetek, amelyek mintha saját magukat írnák – kicsit ilyen a Véletlenül írtam egy könyvet című film is, amely nemcsak címében kötődik az íráshoz. A JUNO11 Pictures gyártásában készülő film budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra, és milyen könyvet olvasott a forgatásra menet az első filmszerepében debütáló Demeter Villő.

Ruff Orsolya | 2023. augusztus 16. |
Alkotók. A Véletlenül írtam egy könyvet című családi filmet Lakos Nóra (HAB) írja és rendezi, producerei a CURTIZ-t és a Magasságok és mélységeket is jegyző Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan (JUNO11), valamint Lakos Nóra (Squirrel Film), holland koproducerei Maaike Neve és Joram Willink. Az alkotás line producere Tarr Erika, operatőre Reich Dániel, látványtervezője Szurdi Juci, jelmeztervezője Lányi Fruzsina, zeneszerzője pedig az Emmy-díjas Jorrit Kleijnen. A főszerepekben a most bemutatkozó Demeter Villő mellett Mátray László, Zsurzs Kati, Tenki Réka, Lovas Rozi és Hárs Bonca látható.

Lakos Nóra új filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet, többszörös metasztori. Először is van egy könyv, egy szuper ifjúsági regény, aminek egyik fő szála arról szól, amit már a cím előre taktikusan elspoilerez: a főhős – hogy, hogy nem – egyszer csak ír egy könyvet. A könyvben Katinkának nevezett lány életében az írás egyszerre kreatív kibontakozás és intenzív gyászfeldolgozás, még ha utóbbinak kezdetben nincs is tudatában. Annet Huizing könyve 2019-ben jelent meg magyarul a Pagony gondozásában (a könyvcím: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?), olvastuk és szerettük, akkori kritikánkban például azt írtuk: 

„Annet Huizing (…) úgy ír az egyik legnagyobb traumáról, hogy közben a kreativitást megragadva és aktivizálva valami nagyon eleven és élvezetes dolgot hoz létre: nem bagatellizálja el a halált mint témát, de nagyon jó arányérzékkel tartózkodik attól, hogy a szöveg belefulladjon a szirupba.”

Annet Huizing
Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?
Ford.: Rádai Andrea, Pozsonyi Pagony, 2019, 148 oldal
-

Olvasta és szerette a regényt Both Gabi könyvkritikus is, akinek az ifjúsági kötetről szóló cikke pár éve annyira felkeltette Lakos Nóra érdeklődését, hogy rögtön beszerezte, és a karácsonyi időszakban másfél-két óra alatt el is olvasta a regényt. „Amúgy lassan olvasok, mert elképzelek egy csomó mindent olvasás közben. De itt tényleg az volt, hogy sírtam fölötte” – meséli a rendező. Pasaréten vagyunk, egy menő Bauhaus-házban, amely jelenleg forgatási helyszín, a sztori szerint itt él a főszereplő kislány (a filmben Ninának hívják, és Demeter Villő játssza) és a családja.

-

Itt húzódunk be Lakos Nórával az egyik emeleti szobába, ahol persze nagyon gyorsan szóba kerül az írás és a gyász témája is. „A legnagyobb kihívás az volt, hogy ez egy írásról szóló történet, és a könyvben csodálatosan működött a formai játék, viszont ez egy film, és kérdés volt,

hogyan lehet vizualizálni az írás csodáját és élményét”

– avat be egy kicsit a részletekbe a rendező, aki egyben a forgatókönyvet is írta. Hogy működjön a dolog, a könyvhöz képest pluszjelentekre volt szükség, így minden, ami az írásról szól, animációban megjelenik majd a vásznon is: „Ahogy az Addams Familyben vagy a Wednesdayben Izé, a kéz kifejez dolgokat, azt akartam, hogy itt az írás képe kifejezze például, ha a kislány éppen dühös, vagy szomorú, esetleg boldog, vagy éppen zaklatott. Így aztán az írás képe változik ahhoz képest, milyen érzelmek tombolnak benne”.

-

A Ninát alakító Demeter Villőnek ez az első filmszerepe, 300 gyerek közül választották ki egy másfél éves casting során. Az 50 forgatási napból 50-en jelen van, így sok múlik a játékán, de a film szempontjából kulcsfontosságú az is, hogyan működik Nina és a szomszédban lakó író, Lídia párosa. A sztori szerint Lídia (a könyvben: Lidwien) az, aki folyamatosan javítja, kommentálja a kislány szövegeit, aki tanácsokkal látja el, aki egyengeti az első kreatív szárnypróbálgatásait. A forgatáson a Lídiát alakító Zsurzs Kati volt Demeter Villő Lídiája, hiszen az első két hétben sok közös jelenetük volt. „Annyira jó, hogy vele kezdtem, mert szerintem nagyon sok mindent tanulhattam tőle. Tanáccsal látott el, és azt mondta, hogy mindig csak arra az adott jelenetre koncentráljak, ami következik éppen. Sokszor mondtuk össze együtt a szövegeket, szerintem nagyon jóban lettünk” – meséli már a forgatás helyszíneként szolgáló ház teraszán Demeter Villő. Egy olyan teraszon, ami a filmben konyha lesz; a díszletesek itt is csodát műveltek, első blikkre senki meg nem mondaná, hogy a falak, a berendezés, a bútorok nem egy hétköznapi család még hétköznapibb konyhájának részét képezik. Igazinak és valósnak hat, ahogy a filmbeli apa (Mátray László) dolgozószobája is, ami inkább egy félszobát elfoglaló munkapult, de annak nem akármilyen. Az apa a történet szerint animációs rendező, és ennek attribútumai (a falakon lógó képek, az asztalon heverő eszközök) egy kreatív és hívogató otthon benyomását keltik az emberben. 

Az otthon Zsurzs Katival beszélgetve is szóba jön, akit egészen lenyűgözött az a díszlet, amely az általa játszott karakter otthonaként szolgál – az augusztus eleji forgatási napon azt a helyszínt sajnos nem tudtuk megnézni, de a korábban készített fotókon is átjön a hangulata:

-

A színésznő szerint az általa játszott Lídia fiatalkorában valószínűleg habzsolta az életet, majd volt egy nagy szerelme, aki lelépett, és a nő ezek után bezárkózott. Az így kialakult helyzet valószínűleg írói válságot is okozott nála, fűzi hozzá, majd meglepő kijelentést tesz: „Ha író lennék, én is ilyen író szeretnék lenni!

Mindig is szerettem volna írni”. 

Zsurzs Kati egész életében arra vágyott, hogy írjon. Tudta ezt róla a környezete is, éppen ezért minden egyes bemutatójára egy üres, bekötött könyvet kapott azzal a felkiáltással, hogy „tessék írni!”. Mostanra már egész polcnyi üres könyvet birtokol, de ténylegesen nem tudott nekikezdeni az írásnak: „Az íráshoz kell egy nyugalmi állapot, az elmúlt ötven évben viszont ez nekem nem adatott meg”. Pedig mindig is szerette volna megírni a családja történetét; attól fél ugyanis, ha nem áll neki, akkor ezek a történetek bizony el fognak veszni. Elmondásából egyértelmű, hogy a saját történetének mindig is a nők voltak a mozgatói: „Mi egy matriarchális család vagyunk, dédnagyanyám ugyanis egyedül maradt hét gyerekkel, miután a férje főbe lőtte magát. Ott maradt hét pici gyerekkel, és a mama, aki törékeny asszony volt, így uralkodott – mi pedig ezt visszük tovább, még akkor is, ha én semmit sem teszek ennek érdekében”. 

-

Zsurzs Katit az Abigél Kis Marijaként ismerte meg az ország, a sorozatot az édesanyja, Zsurzs Éva rendezte. Az olvasás világába viszont a nővére vezette be: „A nővéremtől tanultam meg olvasni, ő adta a kezembe az első könyveket. Kilenc év volt köztünk, ő beteg volt, és ettől különös kapcsolat alakult ki közöttünk – lényegében mindent a nővéremtől tanultam.” Amikor arról kérdezem, milyen szerepet játszanak az életében a könyvek, felkiált: „De hiszen én egy könyvtárban lakom!” Amikor a csobánkai családi házából kiköltözött, egy mikrobusznyi könyvet szelektált ki, de a lakásában így is minden falat polc borít, tele könyvekkel.

„A könyv létszükséglet”

– mondja, és amikor gyerekkori könyvélményeiről kérdezem, nem habozik, kapásból rávágja: Beczássy Judit Marika című könyve volt az elsők közt is az egyik legemlékezetesebb.

-

Demeter Villő is sokat olvas, a forgatásra menet az autóban a mostanában nagy TikTok-favoritnak számító Colleen Hoover egyik könyvét bújta, de azt mondja, a mai napig ír naplót – akárcsak a filmbéli Nina. De vajon mit tanult a rendező az írásról egy olyan film forgatókönyvének írása közben, ami alapvetően az írásról szól? Lakos Nóra szerint elég sokat. A Véletlenül írtam egy könyvet első magyar projektként került be a Cinekid Script Lab forgatókönyv-fejlesztő workshopjára. A munkát egy mentor segítette, a találkozások viszont a Covid-időszak utózöngéi miatt nagyrészt online zajlottak. „Ő egy holland Oscar-jelölt forgatókönyvíró, Mieke de Jong, nekem ő volt a Lídiám” – meséli Lakos Nóra. A projekt keretében mindenesetre részt vehetett egy dialógíró workshopon is, amit nagyon hasznosnak érzett, hiszen ott kifejezetten a párbeszédek fejlesztésére mentek rá, ami utóbb sokat segített.

-

A film a Nemzeti Filmintézet, a Holland Filmalap és az EURIMAGES támogatásával, a Véletlenül Film Kft. és a JUNO11 Pictures gyártásában, a Squirrel Film és a holland BIND koprodukciójában készül. Lakos Nóra azt mondja, mindig is vágyott arra, hogy nemzetközi színtérre kerüljön a film, és nyilvánvaló volt, hogy ha a forgatókönyv egy holland könyvön alapszik, akkor tesznek egy próbát a holland koprodukció érdekében. Már csak azért is indokolt volt ez a lépés, mert Hollandiában nagyon erős a gyerekfilm-gyártás: „Ott van Európa egyik legnagyobb gyerekfilmfesztiválja, a Cinekid, és évente 8-10 gyerekfilm készül magas minőségben. A gyerekfilmek támogatását ott nagyon komolyan veszik.” Magyarországon a rendszerváltás előtt rengeteg családi film készült, az elmúlt évtizedekben viszont alig-alig forgott gyerekeknek szóló film – Lakos Nóra ezen is változtatna, nemcsak az általa alapított Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivállal, hanem most már a Véletlenül írtam egy könyvet című filmmel is.

Fotók: Rózsa Tamás, Lakos Nóra, Vajda Réka, Kovács Tamás

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Magyarok viszik filmre a holland sikerkönyvet

A Véletlenül írtam egy könyvet című családi film az írás csodáját jeleníti meg egy 12 éves lány személyes történetén keresztül. A forgatókönyv alapjául szolgáló Annet Huizing-regény egy nemzetközi sikerkönyv,most Lakos Nóra rendez belőle filmet.

...
Kritika

Annet Huizing tudja, milyen a jó gyerekregény és nem fél megmutatni

...
Hírek

Hollandia lesz az idei könyvfesztivál díszvendégországa

A tavalyi évhez hasonlóan a könyvhetet június első felében, a könyvfesztivált pedig szeptember végén tartják Budapesten, így döntött a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) Elnöksége.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.