Vér és csont gyermekei: A szerző nem kíváncsi a fantasy regényéből készült filmre

Vér és csont gyermekei: A szerző nem kíváncsi a fantasy regényéből készült filmre

A feldolgozást számos kritika és konfliktus kísérte, a szerző pedig meg sem fogja nézni a végeredményt.

chk | 2026. július 23. |

Feldolgozás készül Tomi Adeyemo Vér és csont gyermekei című regényéből, amely 2027-ben kerülhet a mozikba. A regény eredetileg 2018-ban jelent meg, a feldolgozást Gina Prince-Bythewood rendezi, aki a szerzővel közösen írta meg a film forgatókönyvét. Az adaptáció azonban egyáltalán nem haladt könnyedén számos konfliktus nehezítette a megvalósulást.

A nigériai-amerikai Tomi Adeyemi az Egyesült Államokban született, és lenyűgözte a joruba kultúra, amikor megtanulta szülei anyanyalvét. A Nebula és Hugo-díjas szerző fantasy trilógiája, az Orisa legendája-sorozat Orisa mitikus királyságába visz. Az első részben, a Vér és csont gyermekeiben A varázsló-leszármazott Zélie Adebola élete felfordul, amikor a könyörtelen király kiirtja a mágiát, és lemészárolja a varázserővel bíró mágusokat, köztük Zélie édesanyját. A lány feladata a mágia helyreállítása, és hogy bosszút álljon a mágusok szenvedéséért. A könyv a joruba mitológia mitikus helyszíneire és egy soha nem volt Afrika képzeletbeli tájaira vezet.

Tomi Adeyemi 
Vér és csont gyermekei 
Maxim Könyvkiadó, 2018, Fordította: Sóvágó Katalin, 512 oldal 
- 

A Lucasfilm végül nem állt mögé

A könyv megfilmesítési jogait eredetileg a Lucasfilm szerezte meg, de a projekt elhúzódása miatt Adeyemi felajánlotta, hogy ő maga írja meg a forgatókönyvet. Ezt a stúdió elutasította, és mivel inkább a saját franchise produkcióira (Star Wars, Indiana Jones) koncentrált, a jogok elévültek. 2022 januárjában a Paramount Pictures vette meg a jogokat garantált mozis bemutatóval, Adeyemi pedig forgatókönyvíróként és executive producerként csatlakozott a projekthez. 

A rendezőnő nem akarta elvállalni

Gina Prince-Bythewoodot kérték fel a film remdezőjének, ő azonban eleinte vonakodott attól, hogy igent mondjon. Az Essence magazinnak adott interjújában elárulta, hogy az elmúlt hét év során kétszer is megkeresték a feladattal. Elmondása szerint korábban a The Woman King – A harcos forgatása kötötte le, ráadásul

még nem érezte magát teljesen felkészültnek egy ekkora horderejű projektre.

Az áttörést a harmadik megkeresés hozta el: akkor már a The Woman King  és A halhatatlan gárda munkálatai során szerzett technikai és rendezői tapasztalatok elegendő magabiztosságot adtak számára ahhoz, hogy határozott elképzelésekkel közeledhessen a nyugat-afrikai mitológiából táplálkozó történethez.

A szereposztást is kritika érte

A produkció igazi sztárparádé lesz: Cynthia Erivo, Viola Davis, Idris Elba, Chiwetel Ejiofor is vállalt szerepet a filmben, a fő karaktert Thuso Mbedu alakítja majd. Ugyanakkor már a szereposztás bejelentésekor komoly kritika érte a produkciót: a könyv egyik szereplője, Amari hercegnő (Amandla Stenberg alakítja) a sötétebb bőrű szereplőkkel szemben világosabb, rézszínű bőrrel jelenik meg, és

sok rajongó úgy vélte, a szerepet egy sötétebb bőrű színésznőnek kellett volna megkapnia.

A regény ráadásul éppen a kolorizmussal, a bőrszín-alapú diszkriminációval kapcsolatos üzenetet hordoz: a könyvben Amarit anyja arra próbálja rávenni, hogy világosítsa ki a bőrét. Stenberget már korábban is érték hasonló vádak más szerepeivel kapcsolatban.

A szerző meg sem nézi a filmet

Július 5-én Adeyemi TikTok-videóban jelentette be, hogy nem fogja népszerűsíteni, sőt meg sem fogja nézni a filmet. A videóban képernyőképeket mutatott korábbi üzenetváltásaiból: az egyik screenshot Stenbergnek küldött üzenetét tartalmazta, amiben Adeyemi arra kérte, soha többé ne említse a nevét interjúban vagy videóban, és ne is írjon neki. Az üzenet dátuma szerint ez 2025 februárjában történt, nagyjából akkor, amikor Stenberg közzétette a kolorizmus-vádakra reagáló videóját.

Adeyemi később kommentbben azt írta, hogy megbántották és megtámadták. Hozzátette, hogy tizennégy évig próbálta filmvászonra vinni a történetet, és hangsúlyozta: a végső kreatív döntéseket sosem ő hozta meg, aki mást állít, azt félrevezették. 

A Dél-Afrikában forgatott film a konfliktusok árnyékában is készül, a bemutatója a tervek szerint 2027. január 15-én lesz.

(The Guardian, Universal Pictures)

Nyitókép: Wikipedia, Fuzheado

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

6 afrikai fantasy, ami sötét, mágikus világokba visz

Alakváltók, gonosz varázslók, boszorkányok, szevasztok!

...

„Az irodalmat és az életet nem kellene elszigetelnünk egymástól” – világhírű afrikai író járt Budapesten

Milyenek az emberek Mozambikban? Az évek óta Nobel-várományos Mia Couto tartott előadást az ELTE-n.

...

Ez a fantasy-rajongók trükkje az elmélyült olvasáshoz

A trend különösen a fantasy és romantikus fantasy olvasók körében tarol.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Hírek
...

Vér és csont gyermekei: A szerző nem kíváncsi a fantasy regényéből készült filmre

...

A könyveladások szerint a Z-generációt egyre jobban érdekli a vallás

...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard–Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (4. rész)

...

Tompa Andrea: „Szeretnék ebből a pizsamázásból megélni”

...

Ezt lehet tudni eddig a Percy Jackson és az olimposziak 3. évadáról

...

Liszt Ferenc levelezése és Jókai Mór sci-fi regénye is elérhetővé vált

SZÓRAKOZÁS
...

Odüsszeia-kritika: Nolan megpróbálta a lehetetlent, és részben sikerrel járt

Eltűntek az istenek és elfogytak a szavak.

...

Tarr Béla születésnapja alkalmából levetítik a tévében a Sátántangót – reklám nélkül

A Sátántangó teljes egészében látható lesz most vasárnap.

...

A Family Guy készítője sorozatot forgat a Dungeon Crawler Carl-könyvekből

Izgalmas alapanyag egy sorozathoz.

Olvass!
...

„A barátnőd, a cimborád, a nőd vagy bármi, amit csak szeretnél”: Olvass bele Frida Kahlo szerelmes leveleibe!

Magyarul először olvasható válogatás a festőművész szerelmes leveleiből.

...

„Könnyebb skizofrénnek lenni és halottakkal beszélgetni, mint szembenézni a magánnyal” – Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

Benned is felerősödnek a zajok, ha lehalkul a külvilág? Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

...

Milyen férfi az ilyen? Olvass bele Charles Bukowski újra megjelent novelláskötetébe!

„Senki sem engedhette meg magának, hogy kiszakítsa az egyik nadrágját a térdénél, mert akkor kiderült volna, hogy szegény, és hogy seggfej…”

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.