Mágnás Miska, Ibsen, Homérosz és a legfiatalabb generáció személyes történetei a budapesti színpadokon

1. Henrik Ibsen: A nép ellensége (rendező: Antal Bálint, a Freeszfe Egyesület előadása)

(Fotó: Lázár Todoroff)

Szeretem a városom. A miénk. Közös a víz, a levegő, a szavak.

A víz mérgező, a levegő mérgező, a szavak is mérgezettek. A városunk egy mérgező mocsárra épült. Szivárog fel a mélyből, átitatja a talajt, szennyezi a forrásokat, a vizeket, a fákat, elönti az utcákat, befolyik az otthonokba, az ágy alá, beissza magát a koponyád belsejébe, megkeseríti a hétköznapokat, a hétvégi ebédet, elsodorja a barátaidat, elszínezi a jövődet, és az emberek pancsolnak. Nagyokat esznek, nagyokat isznak, te pedig levegő után kapkodsz. Ők fejest ugranak, lubickolnak, alámerülnek, felröhögnek, esznek-isznak, nagy levegőket vesznek. Te fulladozol, és az emberek pancsolnak. Messze innen, Norvégiában, 1882-ben.

Játsszák: Béres Bence, Cseke Lilla Csenge, Gloviczki Bernát, Kanyó Kata, Pásztor Dániel, Urbán Richárd, Ujvári Bors

2. Pass Andrea: Hangosan lépek és visszhangzik az Oktogon -  Z generációs pandémia paradigma

(Fotó: Győri Alíz)

Mit jelent a bezártság, a szabadságvesztés azoknak a fiataloknak, akiknek az életében a világjárvány egyik pillanatról a másikra rombolta le az addig biztosnak hitt koordinátákat? A darab szerzői maguk az érintettek, olyan érettségiző vagy egyetemi éveiket kezdő fiatalok, akiket a pandémia életük talán legfontosabb időszakában állított meg, mégis számtalan lelki, érzelmi és mentális tapasztalattal gazdagodtak.

A jelenetekből Pass Andrea rendezett előadást, a szereplők részben maguk a szerzők, részben hivatásos, fiatal színészek. A diákok az írás folyamata során egyre mélyebbre ástak, máskor borzongató magaslatokig merészkedtek, érzékenyen felmutatva generációjuk közérzetét. Egy új paradigma mentén kirajzolódó világlátás ez, a társadalmi igazságtalanságokra, az emberi méltóságot sértő gesztusokra fájdalommal reagáló, egymásra óvón figyelő karakterekkel és törékeny sorsokkal.

Írók: Kiskos Bíborka, Nagy Anna, Nyári László, Papp Mátyás, Romvári Boldizsár, Terecskei Aliz, Tóth Kata, Tóth Klarissza

Játsszák: Georgita Máté Dezső, Kenéz Ágoston, Martinkovics Máté, Nagy Anna, Nagy Rebeka, Papp Mátyás, Tóth Zsófia

3. Kenéz Ágoston-Vass Alexandra: A háromfejű király

(Fotó: Éder Vera)

A Csodálatos Pitypangmezőnek nincs többé úrnője, hogy széppé varázsolja azt. Az étel ízetlen, a viccet nem követi nevetés, a palota falai csöndtől visszhangoznak. A Király önmagával folytatott harca és a Királynő elvesztése felett érzett fájdalom egyre nagyobb káoszba taszítja a birodalmat, amin csak a két gyermek, Porcsin és Mimóza segíthet. Elhatározzák, hogy visszaszerzik édesapjuk elveszett szívét és megmentik a királyságot.

Ez a vizuálisan is megkapó, bábos elemekkel dolgozó előadás a gyászfeldolgozás különböző fázisain keresztül kalauzolja a nézőt, és a mesei keret segítségével a gyerekek számára is emészthetővé tesz nagy súllyal bíró témákat. Sok humorral és érzékenyen beszél a szülő-gyermek kapcsolatról, arról, hogy mi történik, ha felcserélődnek a szerepek, és a megmentő felnőtt felelőssége a gyerekek vállára nehezül. Az előadást 6-11 éves korú gyermekeknek és családjuknak ajánljuk.

Játsszák:  Ács Petra, Fröhlich Kristóf, Lengyel Benjámin, Váradi Gergely, Major Erik / Horkay Barnabás, Rohonyi Barnabás, Tóth Zsófia, Bartha Bendegúz

4. Mohácsi testvérek: Mágnás Miska 

(Fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Képzeljünk el egy egészen más világot. A régi Magyarországot, ahol a gazdag és politikailag befolyásos emberek bármit megtehetnek, nem vonják őket felelősségre. Ahol a gigantikus állami beruházások nem a lakosság, vagy ha úgy jobban tetszik, a nép, a haza, hanem a helyi kiskirályok érdekeit szolgálják. És amit még nehezebb, képzeljünk el egy olyan Magyarországot, ahol vannak megvesztegethető emberek, ahol egy jó svádájú, suttyó parasztfiúból egy este alatt ünnepelt mágnás lehet, és ahol nem az számít, hogy ki vagy, hanem hogy honnan jöttél. A színlap szerint Mohácsi János “szép nagy operetett” rendezett három felvonásban a negyedéves színészosztálynak, minket pedig arra kérnek, hogy öltözzünk ki szépen és nézzük meg az ő vizsgaelőadásukat. Az eredeti zenei anyagot pedig a rendező állandó alkotótársa, Kovács Márton és Geszti Péter varázsolták igazán maivá. 

Játsszák: Gloviczki Bernát, Jeney Luca, Kádár Kinga, Kanyó Kata, Katona Péter, Koós Boglárka, Kuttner Bálint, László Gáspár, Lelkes Botond, Mechle Christian, Mosolygó Sára, Pásztor Dániel, Szécsi Bence, Tóth Balázs, Ujvári Bors, Barna Lilla, Jordán Flóra, Kárász Emese

5. Homérosz művei alapján: Hová tűnt Odüsszeusz? (rendező: Bagossy Júlia, Freeszfe)

A hét alkalomra tervezett, beavatószínházi sorozat az Iliász és az Odüsszeia radikálisan új szempontokra épülő feldolgozását tűzte ki célul: az i.e. 8. században született, európai kultúránk alapját jelentő homéroszi eposzok mai olvasatát Karsai György vezetésével a Freeszfe Egyesület színházi rendező osztályának hallgatói állítják színpadra, a Freeszfe Egyesület és az SZFA színészhallgatói szereplésével. Minden részt más rendező készít el, a színpadra állítások a hallgatók tanulmányainak szerves részét képezik. Céljuk, hogy a nézőik számára Homérosz a minket körülvevő világgal kapcsolatos kérdésekre érvényes válaszokat megfogalmazó, élvezetes olvasmánnyá váljon, s így a "kötelező olvasmány" megnevezés helyét a jövőben a görög eposzok esetében az "élményt adó, élvezetes olvasnivaló" foglalja el. A homéroszi hősnők és hősök - például Kirké, Nauszikaá, Pénelopé, Akhilleusz, Odüsszeusz, Agamemnón, Télemakhosz - előadásaikban a mi "kortársainkká" válnak, (hős)tetteik, kalandjaik, szenvedéseik és örömeik rólunk (is) szóló történetekké válnak. Egyes részeknél a közönség is bekapcsolódik majd a soron lévő ének(ek) olvasásába, előadásába.

Az első részt Bagossy Júlia,  a Freeszfe harmadéves rendező hallgatója viszi színpadra. Az előadásból megismerjük közelebbről Odüsszeuszt, és megtudjuk azt is, hogy miként indul keresésére fia, Thélemakhosz, Pallasz Athéné közbenjárásával. Az eposz egy tizenéves srác szobájában elevenedik meg, akinek a tárgyai nem a megszokott módon kezdenek el viselkedni, és aki megpróbál saját zárt káoszából kikeveredni. 

Játsszák: ​​Messaoudi Emina, Kenéz Ágoston

6. Pass Andrea: Itt egy lány elásta magát

Álomrelé - az ötödéves bábszínész osztály vizsgaelőadása

Vajon mennyire állunk dialógusban a tudatalattinkkal? Időnk nyilvánvalóan nincs ilyesmire, meg kell felelnünk a hétköznapok logikájának, a minket felépítő elvárásoknak, amennyiben színházzal foglalkozunk, a vélt vagy valós nézői elvárásoknak, az éppen aktuális színházi trendeknek, félelmeinknek, szorongásainknak, mely álmainkban csúfos bukásunk horrorisztikus képeit vetíti elénk. Felhasznált szövegek: Andalúziai kutya (forgatókönyvrészlet), Hajas Tibor: Engesztelés, Szó-gettó

Játsszák: Ács Petra, Bánky Sára, Bartha Bendegúz, Bartos Ági, Csarkó Bettina, Hrisztov Toma, L. Nagy Attila, Podlovics Laura, Szekeres Máté

7. Ibsen művei alapján: A nagy Ibsen-vizsga avagy sehol sem jobb a szobalevegő (rendező: Tarnóczi Jakab)

A negyedéves színészosztály Ibsen három családdrámáját dolgozza fel, ahol Alvingék, Solnessék és Borkmanék félhomályos szobáiba látunk be. Apák, fiúk, anyák és lányok viszonyaiba pillanthatunk be. A darabok nyersfordításait Boronkay Soma készítette, az izgalmas dramaturgiai megoldásokért Oláh-Bebesi Bori felel, a rendező pedig nem más, mint a 2020 őszén a Katona József Színházhoz szerződött fiatal alkotó, Tarnóczi Jakab, akinek rendezéseiről már mi is beszámoltunk korábban. 

Játsszák: Gloviczki Bernát, Jeney Luca, Kádár Kinga, Kanyó Kata, Koós Boglárka, Kuttner Bálint, László Gáspár, Lelkes Botond, Mechle Christian, Mosolygó Sára, Pásztor Dániel, Szécsi Bence, Jakab Balázs, Ujvári Bors