Hugonnai Vilma évtizedes küzdelmeiről készül tévéfilm

Hugonnai Vilma évtizedes küzdelmeiről készül tévéfilm

Bergendy Péter Magyarország első női orvosának életét, sorsfordító döntéseit, évtizedes küzdelmeit mutatná be egy előkészítés alatt álló tévéfilmben. Hugonnai Vilmáról szerencsére ma már több könyv is elérhető, ezek közül mutatunk párat. Könyvek hírek mellé.

ro | 2023. augusztus 16. |

Hazánk első női orvosának húsz évnyi küzdelméről szól Bergendy Péter Vilma című tévéfilmje, amely előkészítésre kapott támogatást a Nemzeti Filmintézettől - derül ki a filmhu összeállításából.

A grófi családba született és fiatalon férjhez ment Hugonnai Vilma élete akkor vett nem várt fordulatot, amikor az 1870-es években egy - nem mellesleg Jókai Mór által jegyzett - cikk arról számolt be, hogy a zürichi egyetemen egyedülálló módon nők is járhatnak az előadásokra. A Hugonnai Vilma a családi ékszereit eladva finanszírozta a tanulását, 1879-ben orvossá avatták, Magyarországra hazatérve viszont nem fogadták el a diplomáját. Közel húsz évnyi küzdelem várt rá, hogy az 1890-es években végül elkezdhessen itthon orvosként dolgozni.

Történetéből most a Trezor, A vizsga és a Post Mortem rendezője készítene tévéfilmet. Bergendy Péter érdekes figurának tartja a főhőst, aki egy kemény döntést hoz meg azzal, hogy a hivatástudata miatt a fiát Magyarországon hagyja. Úgy érzi, hogy a film konfliktusa, Hugonnai Vilma konfliktusa nemcsak az 1880-as években volt releváns, hanem napjainkra is érvényes. „Sok olyan szakma van, ahol a nők a mai napig nem tudnak labdába rúgni, nem engedik őket tűzközelbe” - idézi a filmhu Bergendyt. A rendező kedveli Jane Austen műveinek filmes adaptációit, ezeknek a hangulatát is szeretné megidézni.

A Nemzeti Filmintézet idén júniusban 15 millió forintos támogatást ítélt meg az előkészítéshez, a gyártás támogatásáról egyelőre még nincs döntés. A forgatókönyvet Lukács Zsolt, Móray Gábor és Goldberg Emília írták, producere Sárosi Mónika Krisztina. A szereplőválogatás jelenleg is zajlik.

Hugonnai Vilma az egyik legnagyobb női ikon Magyarországon, még ha nem is a legismertebb - életútjáról, küzdelmeiről viszont szerencsére már több könyvet is találunk.

Kertész Erzsébet
Vilma doktorasszony
Móra, 2017, 384 oldal
-

Az egyik legismertebb még 1965-ben jelent meg: Kertész Erzsébet Vilma doktorasszonya regényes formában idézi fel a későbbi orvosnő gyerekkorát, a nagytétényi éveket, fiatalon kötött házasságát, és persze azt az időszakot, amikor úgy döntött, hogy addigi életét hátrahagyva Zürichbe utazik tanulni. Bár Hugonnai Vilmának lehetősége lett volna arra, hogy Svájcban praktizáljon, de ő mindenképp a hazájában akart gyógyítani - ezért is érte váratlanul, amikor kiderült, hogy erre még jó pár évet várnia kell. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!” Hugonnai Vilma viszont kitartott, és küzdelmének végül meg is lett az eredménye: 1897-ben végre Magyarországon is orvossá avatták.

Kertész Edina
A lány, aki orvos akart lenni
Ill.: Maros Krisztina, Naphegy, 2021, 48 oldal
-

Kimondottan a gyerek olvasóknak készült a Kertész Edina által írt és Maros Krisztina által illusztrált A lány, aki orvos akart lenni című képeskönyv, amely ugyancsak végigköveti Hugonnai Vilma életét a nagytétényi gyerekkortól kezdve az egyetemi éveken át egészen addig, míg ténylegesen orvosként dolgozhatott. A kötet megjelenésekor Kertész Edina szintén az orvosnő jelentős élettörténetét, hosszú évtizedeken át folytatott küzdelmét emelte ki: „Ezzel a küzdelemmel párhuzamosan nagyon sokat tett azért is, hogy a nőket megillesse a tanuláshoz való jog például, és fontos szerepet játszott az egészségügyi ismeretterjesztésben is. Menő feminista volt, bár ez akkor így nem volt kimondva”.

Szécsi Noémi
Lányok és asszonyok aranykönyve - Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján
Park Kiadó, 2019, 380 oldal
-

Sok más forrás mellett Hugonnai Vilma hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását Szécsi Noémi Lányok és asszonyok aranykönyve című kötetének, ami - korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével - kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején élt nők életét. A kötetből egyebek között kiderül, mi volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján, éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok, miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság, és miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét. A kötet megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A Szoba kilátással hősnője egy olyan lázadó, aki nem privilégiumot, hanem egyenlőséget kíván

E. M. Forster 1908-as regénye egy igazi angolszász klasszikus, ami a popkultúrában is megtalálta a maga helyét, és bár a Szoba kilátással első ránézésre hamisítatlan romantikus regény, a társadalomkritikai szálat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

...
Gyerekirodalom

75 éves lett minden idők legnépszerűbb lázadója, Harisnyás Pippi

Hetvenöt éves lett a gyerekirodalom legvagányabbja, Harisnyás Pippilotta Citadella Intarzia Majolika Ingaóra, akit az olvasók lényegében egy bokasérülésnek köszönhetnek.

...
Hírek

Az Unortodox írója szerint mindenki kíváncsi a lázadókra

A külvilágtól mereven elzárkózó szatmári zsidó közösség tagjaként Deborah Feldman szigorú szabályok szerint nevelkedett Brooklynban, és mindössze tizenhét éves volt, amikor férjhez kellett mennie. A diszkfuncionális kapcsolat minden értelemben megbénította, Deborah viszont úgy döntött, hogy maga mögött hagy mindent és szabad embernek neveli a fiát. Történetét Unortodox című könyvében írta meg, amiből a Netflix forgatott sorozatot.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie