Kormos, Krusovszky és kerti székek [PROGRAMAJÁNLÓ]

Filip

Filip (Eryk Kulm) egy lengyel zsidó, akinek családját elfogják a nácik 1943-ban. A fiatal, introvertált hajlamú srác viszont hősies módon megmenekül a varsói gettóból és egyben az országból, elkerülve a biztos halált. Mivel érzelmei kimutatásában nem jeleskedik, úgy dönt, hogy ebből hasznot húzva elrejti valódi mivoltát és franciának tetteti magát. Útja a náci Németország szívébe, Frankfurtba vezeti, ahol álcájával pincérként helyezkedik el. Mindezt nem is akárhol, hanem egy elit luxusszállodában, aminek minden előnyét kiélvezi. Barátságot köt szerte Európából érkező kollégáival, akik körében felfedi lengyel származását, sármjával pedig népszerűvé válik a csinos hölgyek között. A testi örömökön túl idővel ismét rátalál a szerelem, és először képes kapcsolódni valakihez érzelmileg a megérkezése óta. Amikor azonban a háború veszélyessé kezd válni új életének legfontosabb embereire és kártyavárként megint összedőlhet körülötte minden, észbe kap, hogy eredetileg miért is jött pont ide: a gazdagság farvizén habzsolás helyett terve a nácikon való sajátos bosszúhadjárata volt családjáért. Hogy megmentse magát és új komfortzónáját, ideje beváltani azt, amiért érkezett. A Leopold Tyrmand regénye alapján készült alkotás érdekes egyvelege a háborús politikai thrillereknek, az ifjúsági felnövéstörténeteknek és a bosszúfilmeknek.

Mikor? December 7-étől. Hol? A mozikban. 

Képek, szavak ‒ A Magyarázat mindenre rendhagyó fotókiállítása

December 7. és 16. között látogatható a Főfotóban a Magyarázat mindenre című filmhez kapcsolódó kiállítás, melyen a forgatáson készült képek személyes, kézzel írt versekkel alkotnak különleges egységet. A Magyarázat mindenre (amiről mi is írtunk) független magyar film forgatása 2022 nyarán zajlott, pillanatait Vajda Réka örökítette meg. A képek beállításai, kompozíciói és az elkapott momentumok mind messze túlmutatnak a szimpla standfotókon. Réka színes és fekete-fehér, középformátumú képein keresztül kicsit más szemszögből látjuk a film egyes jeleneteit.

Reisz Gábor, a film rendezője úton a forgatás helyszínére mindennap írt egy pár soros verset. E sorok néha történetet mesélnek, néha teljesen asszociatív módon adják vissza azt a hangulatot, ami meghatározta ezt a rendkívül intenzív, fárasztó ám annál örömtelibb időszakot. Gábor szövegei Réka fotóin kézzel írva szerepelnek, ezáltal teremtenek mindenki számára szabadon értelmezhető, ám mégis egyértelmű és szoros kapcsolatot film, fotó és szöveg között. A kiállítás valamennyi képe a kézzel ráírt verssel megvásárolható.

Mikor? December 7. 19 órától december 16. 22 óráig. Hol? Főfotó, Budapest, Baross utca 10.

Részletek erre>>>

K. I. aki voltam ‒ Kormos István 100 kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A száz éve született Kormos István és nemzedéke – Juhász Ferenc, Nagy László, Lator László, Fodor András költők, Réz Pál, Domokos Mátyás kiadói szerkesztőtársak és a festő Hantai Simon – a második világháború befejezésekor kezdték meg pályájukat. Milyen lehetőségek álltak a tárgyi valóságában és politikai-kulturális értelemben is szétzilált, romos, értékét vesztett ország fiataljai előtt? Hogyan lehetett bírni a háborút követő évek egyre sivárabb légkörét, az ötvenes évek fojtogató légkörét, a szabad világtól elzárt keleti blokk valóságát?

A piszén pisze kölyökmackó atyja – 100 éve született Kormos István

100 éve született Kormos István költő, író, műfordító és dramaturg, legendás mesekönyvek és kiváló verseskötetek szerzője. 

Tovább olvasok

A kiállítás Kormos István életútján és életművén keresztül a lehető legközelebbről mutatja be ezt a fél évszázadot: egy generáció élethelyzeteit, életmentő játékait, magán- és közéleti vívódásait, a korszak embertelen kihívásait éppúgy, mint a hatalom szürkesége ellenére izgalmas és pezsgő irodalmi életet.

Mikor? December 9. 10 órától Hol? Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, Károlyi utca 16.

Részletek erre>>>

Tárgyeset Kollár-Klemencz Lászlóval

A Petőfi Irodalmi Múzeum Tárgyeset című sorozatának fókuszában íróink tárgyi környezete áll. Hétköznapi életkörülményeikről, életmódjukról, lakberendezési szokásaikról kérdezik őket, hogy feltárják nélkülözhetetlen tárgyaik életrajzi hátterét. A beszélgetések során a tárgyakhoz való kötődés, az irodalmi művekben megjelenő tárgyak, az archiválási szokások és a múzeumi gyűjteményezés témaköreit járják körül.

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

Tovább olvasok

Kollár-Klemencz László 2020-ban ajándékozta a múzeumnak a fenti képen látható ülőalkalmatosságot a „Magukra maradt bútorok” – Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből című kiállításhoz kötődő rendezvény zárásaként. A műanyag kerti szék sokaknak ismerős lehet, hiszen számos ember otthonában megtalálható egy hasonló példány. A széket társai közül kiemeli az író, amikor egyik novellájának szereplőjévé teszi. Kollár-Klemencz László A műanyag kerti székek élete című, 2015-ben megjelent kötetében, az Apák lesben című novellájában így ír erről a székről:

„A férfi tett három lépést az éjjellátóval, a második lépés még bátor volt, de a harmadiknál már lelassított, és nem lépett tovább. Kicsit lefelé nézett a távcsővel, le a fűre. Állj, öreg! Hagyjuk, az nem egy vaddisznó, hanem a sötét műanyag kerti szék, amin a lovasoktatónő tanítja a gyerekeket nappal.”

Kollár-Klemencz László zenésszel, dalszerzővel és íróval Lévai Balázs rendező-producer beszélget alkotói környezetről és abban helyet foglaló tárgyakról.

Mikor? December 12. 18 óra. Hol? Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, Károlyi utca 16.

Részletek erre>>>

Krusovszky Dénes ‒ A város mint könyvtár 08

A generációkon át felgyülemlett családi könyvtárak, a gondosan ápolt személyes kánonok alakítják életünket. Egy várost a könyvei felül is megközelíthetünk, ahogy tesszük a Tompa17 Könyvtár és Kávézóban: személyes történetek egyenesen a könyvespolcról. Hogyan áll össze egy személyes könyvtár? Hogyan öröklődik a hagyomány a könyveken keresztül? Hogyan lesznek az írók könyvei az elképzelt közös budapesti könyvtár elemei? Nyolc író, nyolc történet, amely közelebb vezet a metaforikus könyvtárhoz, amit a város jelent számunka. Beszélgetések városról és könyvekről. A rendezvény a Budapest 150 – Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként valósul meg, a beszélgetéssorozat partnere a Könyves Magazin.

Mikor? December 13. 18 óra. Hol? Tompa 17, Budapest, Tompa utca 17/A.

Részletek erre>>>