Magyarázat mindenre - Ha csendben maradunk, vége a hazának

Magyarázat mindenre - Ha csendben maradunk, vége a hazának

Orbán kiveri a Ferinek Reisz Gábor új filmjében? A Magyarázat mindenre tényleg magyarázatot ad mindenre? Te kitűzted anno a kokárdát? Miért nem? Ha nem volt pénzed, miből forgattál? Kérdések az elmúlt napokból, amik teljesen lényegtelenek. Az viszont fontos, hogy  a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek rendezője nulla pénzből, kicsi, ám fantasztikus stábjával elkészítette a Magyarázat mindenre című 2,5 órás opus magnumot, amit jobbosok és balosok is néznek, és nemcsak azért sikeres a film itthon és a Velencei Filmfesztiválon is, mert erős színészvezetés, operatőri munka jellemzi, hanem a haza iránti nagy szeretet miatt is. A film alapsztorija, hogy az érettségiző srác zakóján kint maradt a kokárda, ami rendkívüli bonyodalmakat indít be. Reisz Gábor nemcsak jó barátom, hanem adott egy hárommondatos szerepet is, aminek a felét úgy keverte, hogy ne lehessen hallani. Majd a DVD-extrákban meghallgatjuk! Ez nem kritika, de most láttam a filmet, dolgozik bennem, és először Reisznek akartam írni, végül ekkorára duzzadt. 

Valuska László | 2023. október 06. |

2002-ben épp csak elkezdtük az egyetemet, a családban, a társasházban és a baráti körben is voltak, akik kirakták a kokárdát. Én nem, mert nyilvánvaló volt, ahogy a politika kisajátítja a közöst, a hagyományt, az emlékezést, vagyis a hazát és a hovatartozást. Reisz Gábor akkor úgy döntött, hogy kitűzi, erről beszél az interjúiban, és kb. 20 évvel később elkészítette csapatával a filmet, amiben egy érettségiző kerül szar helyzetbe a kokárda miatt.

Ez a film fan service-ként használja Szijjártót, Orbánt és Gyurcsányt, miközben tabutlanít. Tablót készít, helyzeteket ábrázol, szórakoztatóan, önironikusan, finoman (néha naivan), mert az ország már rég nem ott tart, amit ez a film mutat. Nem cuki erdélyi lányok írják érdeklődve a kormánypárti sajtót, hanem milliárdokból működtetnek egy rendszert, ami mellett nem hallatszik semmi és senki. Azoknak a tanároknak, akik még tanítanak, kussolniuk kell, miközben küzdenek a rájuk rótt felelősséggel. 

A diákoknak az érettségi már csak egy check-in Ferihegy előtt, mielőtt külföldre mennek tanulni.

-

Amikor a főszereplő hátat fordít a vizsgabizottságnak a totális médiafigyelemben, akkor nem szimbolikus gesztust tesz, hanem azt csinálja, amit 13 éve mindenki más, csendben marad, hátat fordít és létrehozza a szabadság saját kis körét. Nem konfrontálódik, hanem egy mintát választ.

És amikor a végén a frissen érettségizettek megtanulnak a vízen járni a Négyszáz csapás hangulatában, akkor a zene ellenére az egyáltalán nem felszabadító, hanem a legszomorúbb zárlat:

a srác bokáig merül a mélyvizet jelző bójánál, a magyar tenger csak költői kép, az valójában egy tó, aminek a teljes partszakaszát magánosították (mi dühítőbb annál, hogy nem férünk hozzá a vízhez?).

Minden érettségiző generáció csapdába szorul, és ha nem menekülnek el, akkor ők is apák és anyák lesznek, majd újratermelik a gyűlöletet, mert politika minden: a munkahely, a kikapcsolódás, az ismerkedés, a sport, a barátság és a szerelem is. És ez is 2002-ben kezdődött a kokárdázással.

A film elbeszélhető cselekményén túl van egy másik történet, ami sokkal fontosabb és erősebb állítás: Reisz és csapata mondani akart valamit, nem tudták elhallgattatni őket a támogatásmegvonással, hanem picike pénzből, szaktudással és alkalmazkodóképességgel végigcsinálták a filmet. A produkció majdnem láthatatlan főhőse Berkes Juli producer, aki a semmiből teremtett filmet - és amikor Reiszről beszélek, abba mindig beleértem Berkes Julit és Becsey Kristóf operatőrt is, és persze a teljes stábot. Nem lehetett elhallgattatni őket. Ez nem jobbos vagy balos film, hanem csalódott. A hazánkat, közös termékünket rég láthattuk ennyire kilátástalannak. És azt hiszem, azért lehet érdekes Velencében vagy bárhol a világon, mert megszűntek a tények, a hagyományok és értékek, valójában már közös valóságunk sincsen, és a technológiai változások hasonló problémákkal szembesítik az országokat.

-

A Magyarázat mindenre ironikusabb és szerethetőbb világot ábrázol a valóságnál. Hiába próbálják meg rendszerkritikus filmként keretezni a médiában, Reisz ugyanúgy, ahogy eddig, az egyént ábrázolja a legszorosabb kapcsolataiban: szerelem, tanár, apa, anya, haverok. És ez a leghazafiasabb dolog, ez nem a középre beszélés politikai manipulációja.

Az elmúlt években sokat citálták a Megáll az idő híres mondatát (Jó, hát akkor itt fogunk élni), és Reiszék filmje ezt az állítást kibontja, mert a kérdés valójában az, hogy amellett, hogy itt fogunk élni, egyáltalán nem mindegy, hogy így akarunk-e élni. 

És ezek a kérdések a legszorosabb kapcsolatokban dőlnek el először, ezért amikor valaki erre a filmre kormány- vagy rendszerkritikaként tekint, akkor hazudik, mert ez a film szimbolikusan apa- és fiúkritika, hiszen a változás akkor indul el, ha tudunk beszélni a világunkról.

A végén be kell látnunk, hogy nem áldozatok, hanem cselekvők vagyunk, mi hozzuk létre ezt az országot az iskolában, a vacsoránál, az orvosnál és a sajtóban is - és persze a szavazófülkében. Ezért ez a film tényleg magyarázat mindenre.

Ps: 2008-ban Esterházy Péterrel interjúztam, kimásolom a számomra fontos interjúrészletet, mert nekem ez volt magyarázat mindenre.

Nagypapám 89-ig minden Esterházyt megvett, de a rendszerváltás után már semmit nem olvasott öntől. A politikai megosztottság felett lehet irodalmat írni?

Az ember reménykedik, hogy a könyvespolc nincs megosztva, de kicsit azért az is meg van. Nem veszem félvállról, rosszul is esik a nagypapája elvesztése, minden olvasó számít, de azért azt mondanám, hogy ez elsősorban az ő problémája. Az olvasástudó árulása. Mert ha tetszett neki a Fancsikó és Pinta, akkor tetszene neki a Harmonia is. De mert hiányoznak a neki tetsző politikai deklarációim, eltekint tőlem. Titokban esetleg olvashatna, hogy a keserű tréfa eszközével éljek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kiemeltek
...

A The New York Times Halász Rita regényéről: Lélegzetelállító

Már a hazai siker is bebizonyította, hogy Halász Rita nagyon is tud regényt írni, de a nemzetközi szárnyalás még csak most kezdődik! 

...

12 új világirodalmi könyv, amit szerezz be júniusra

Atwood, Márquez, Palahniuk, Bolaño: csak pár név, akikre érdemes figyelni a következő hónapokban. Rengeteg izgalmas világirodalmi mű érkezik!

...

Magyar színésznő játssza Jane Austent a BBC nagyszabású dokumentumsorozatában

Zsigmond Emőke bújik Jane Austen szerepébe a BBC produkciójában!

Olvass!
...

Az iskola, ahol a szabályok megnyomorítanak – Olvass bele A Tükörjáró szerzőjének új könyvébe!

Gonosz szabályok egy hátborzongató iskolában, és egy összenőtt szemöldökű lány, aki ezekkel nem törődik.

...

Magyaroknak: Boldog új évet, franciáknak: itt egy tál here - Olvass bele egy francia kalandjába a magyar nyelvvel!

Egy francia fiatalembernek igen megyűlik a baja a magyar nyelvvel. A megoldás: értelmetlen francia mondatokat kitalálni, amik hasonlóan hangoznak magyarul. Olvass bele!

...

„Idegrendszerük épségét kockáztatva rakosgatják bábuikat” – Olvass bele Bartók Imre sakkregényébe!

Bartók Imre új regénye a sakk világát helyezi középpontba, és egy zseniális, de annál közönyösebb főhőssel utazza végig Francaországot. Egy sakkverseny se volt még olyan izgalmas, mint itt. Olvass bele!

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!