Az Elfújta a szél forgatásakor a rabszolgatartást romantizálók győztek a realisták felett
Margaret Mitchell
Elfújta a szél
Ford.: Kosáryné Réz Lola, Európa, 2022, 1200 oldal
-

Az Elfújta a szél című regényt a huszadik század legnagyobb bestsellerei között tartják számon, egy 2014-es felmérés szerint a Biblia után ez az amerikaiak második legkedvesebb olvasmánya, és világszerte is népszerű, hiszen Margaret Mitchell könyvét több mint 30 millió példányban adták el. A regény 1936-ban jelent meg, és 1939-ben mutatták be az azonos című adaptációt, ami szintén kasszasiker lett. Az már más kérdés, hogy

a filmtörténelem egyik legproblémásabb forgatása volt:

Victor Fleming már a harmadik rendező volt, aki aztán végül végig is vitte a produkciót, a forgatókönyvön pedig tucatnyi író dolgozott – köztük F. Scott Fitzgerald is. A kredit végül az eredeti forgatókönyvet jegyző Sidney Howardé lett, hiszen a rengeteg változtatás mellett és ellenére a végeredmény még az ő változatához állt a legközelebb. Az, hogy egyedül az ő neve szerepel forgatókönyvíróként a stáblistán, egyfajta gesztusként is felfogható, Howard ugyanis nem sokkal a bemutató előtt egy balesetben életét vesztette.

Mindenesetre a forgatókönyv módosításainak nagy része örökre elveszett, a producer, David O. Selznick ugyanis arra utasította a stábtagokat, hogy semmisítsék meg a papírokat. Ennek azonban nem mindenki tett eleget, így aztán fennmaradt pár darab az úgynevezett szivárvány forgatókönyvekből – ezeket azért nevezték így, mert Selznick szerkesztései, módosításai különböző színű papírokon érkeztek. Fred Schuessler casting rendező szivárvány forgatókönyve például egy aukción tűnt fel, ahol aztán 15 ezer dollárért talált gazdára, egy David Vincent Kimel nevű doktorandusz vette meg. Kimelt egészen fiatal kora óta lenyűgözte a film, és friss szerzeményét összevetette a kész filmmel: egészen pontosan arra volt kíváncsi, miben különbözik a kettő. Röviden: elég sokban.

Így például a fejlesztési fázisban elég nagy nézetkülönbség alakult ki a forgatókönyvírók között abban, hogyan ábrázolják a rabszolgatartást. Kimel két csoportra osztotta őket:

voltak a romantikusok és a realisták

– utóbbiak amellett kardoskodtak, hogy a rossz bánásmódot bemutató jelenetekben jobban domborítsák ki Scarlett brutalitását, ezzel együtt pedig egyértelműen ítéljék el a rabszolgatartás intézményét. Aki látta a filmet, az tudja, melyik tábor győzött: a filmet régóta bírálják a rabszolgatartó Dél romantikus színben való feltüntetése, és a rasszista sztereotípiák ábrázolása miatt. Hogy az utókor időnként mennyire tanácstalan annak eldöntésében, hogy mihez is kezdjen a népszerű, de elavult vagy vitatott mondanivalójú alkotásokkal, azt jól mutatja egy 2020-as eset: akkor az HBO Max egy időre ki is vette a kínálatából a filmet, majd utóbb Jacqueline Stewart egyetemi professzor bevezetőjével tette újra elérhetővé, aki történelmi kontextusba helyezte a filmet. (A vita természetesen ismét reflektorfénybe állította az adaptációt, aminek az lett akkor az eredménye, hogy az Amazonon egyből megint a bestsellerek közé került.)

Kimel szerint mindenesetre a filmkészítők sok olyan részt is kivágtak, amelyek azt mutatták volna be, milyen rosszul bántak a rabszolgákkal Scarlett ültetvényén, ahogy a verésekre, a fizikai és érzelmi erőszakra való utalásokat, a fenyegetéseket is. A kivágott jelenetek között akadtak ugyanakkor viccesek is, például az, amelyben Scarlett vőlegénye, Charles Hamilton azt javasolja, hogy tartsanak dupla esküvőt Ashley Wilkesszal és Melanie Hamiltonnal, közben pedig sejtelme sincs arról, hogy Scarlett csak azért akar hozzámenni, hogy féltékennyé tegye Ashleyt.

Utólag nehéz azonosítani, hogy egy adott jelenet miért maradt ki a filmből,

de az egyik logikus magyarázat a film hossza lehetett (a végső verzió így is közel négyórás lett). Ugyanakkor az a tény, hogy Selznick több olyan jelenetet is kihagyott, amelyek pontosabban ábrázolták volna a rabszolgaságot, arra enged következtetni, hogy a forgatás során azoknak az oldalára állt, aki egyértelműen romantikus fényben akarták feltüntetni a polgárháború előtti, rabszolgatartó Dél mindennapjait.

Forrás: Mental Floss

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Winnetou-t nem tudják eltörölni, de érdekelnek téged igazából az indiánok?

Le kell-e venni a könyvesboltok polcairól a Winnetou-könyveket? Milyen értékes és káros tartalmak olvashatók Karl May könyveiben? Mit szólnak az indiánok Winnetou-hoz? Miért söpörjük félre az amerikai őslakos szempontokat a jelenben? És hogyan tarthatjuk tiszteletben azokat - már ha számítanak, persze. Vélemény.

...
Általános cikkek

Előzményregény készül az Elfújta a szélhez

...
Hírek

A katolikus egyház kapja az Elfújta a szél jogdíjainak felét

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

...
Kolozsi Orsolya

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

Hírek
...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá