A nemrég a mozikba kerülő Bridget Jones: Bolondulásig című filmről és ehhez kapcsolódva a szingliregény jelenségéről itt írtunk. Az Elle magazin arról kérdezte a regénysorozat szerzőjét, Helen Fieldinget, hogy soroljon fel néhány könyvet a kedvencei közül, mutatjuk!
A Bridget Jones naplója a The Independent hasábjain folytatásos rovatként induló naplóból rövid időn belül meghatározó kultúrtörténeti mérföldkő lett. 1997-ben regény formában is megjelent, amelyhez Salman Rushdie írt ajánlást a borítón, majd később a filmben is szerepelt egy cameo erejéig egy könyvbemutatón saját magát alakítva. A siker hatására még három kötet született. És hogy milyen sorrendben olvasd őket? Erről itt írtunk.
A könyv, aminek a legjobb kezdősora van:
„Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos okvetlenül kell feleség." (– ford. Szenczi Miklós)
Jane Austen Büszkeség és balítéletének felütése számos ilyen listán bizonyította már, hogy az irodalomtörténet kiemelkedő kezdőmondata. Fielding lelkesedése nem véletlen, az első szingliregény gerincét a Büszkeség és balítélet cselekménye és fontosabb szereplői alkotják, míg a folytatáshoz a Meggyőző érvekből merített.
Amin hangosan nevetett:
„A könyveket az elbeszélő egyedi perspektívája és a hangneme teszi igazán viccessé. Ez egy szenzációs egyes szám első személyű napló egy fiatal és teljes mértékig reménytelen dadáról" – mondja a kötetről Fielding.
Amit egy frissdiplomásnak ajánlana:
„Ez tökéletes példája annak, hogyan írj a modern szerelemről egy modern világban" – szól Helen Fielding ajánlása.
Amit együltében elolvasott és imádott:
„A Jane Eyre Karib-térségben játszódó előzménye. Egyszerűen nem tudtam letenni" – mondta róla az írónő. Az itthon kevésbé ismert kötet Charlotte Brontë klasszikus Jane Eyre történetét forgatja ki.
Ez a regény az „őrült feleség" szemszögéből íródott. Vagyis arról számol be, hogyan ismerkedett meg Rochester a gazdag ültetvényes lányával, vette feleségül, majd zárta a padlásra, mert nem tudott az elvárt mértékben beilleszkedni az angol társadalmi rendbe. A kolonializmus egyik legfontosabb kötetének tartják a könyvet, ami a nő, Bella személyes beszámolója az életéről.
Ami megszilárdított egy barátságot:
Fileding indoklása: „Elvittem egy barátommal közös vakációnkra, és mindketten annyira rákattantunk az olvasására, hogy fel kellett állítanunk egy olvasási rendet, hogy ugyanazt a példányt melyikünk mikor olvashatja. Ez megtanított bennünket az osztozás értékére."
Ami íróként nagy hatással volt rá:
„Imádom Hemingway szikár, izmos írói stílusát. Olyannyira, hogy az első regényem, a Nagy szerelmem története egyik fejezete a szokásos, csevegős női stílusomból egyszer csak átcsap Hemingway férfias, izmos prózájába, majd ismét vissza. A Vándorünnepet kötelezővé tenném minden iskolában" – mondta.
Bónuszkérdés: Ha a világon bármelyik könyvesboltban vagy könyvtárban élhetne, melyik lenne az?
„Libreria Acqua Alta Velencében, Olaszországban – még mielőtt az influenszerek felfedezték. Varázslatos, pont egy csatornára néz, zsúfolásig van régi könyvekkel, amiknek egy része ráadásul egy gondolában van" – válaszolta Helen Fielding.
Forrás: Elle Magazin
