Vámos Miklós az elhallgatott történetekről: Az apám családját egy kivétellel kiirtották [Podcast]

A Margón az üzlet és az irodalom találkozójára került sor, ahol hat szerző hat új Diófa történetét mutatta be a Bridge Budapest, amellyel az üzleti szereplők szemléletét szeretnék tovább formálni. Irodalmi köntösbe foglalt történetekkel szeretnék inspirálni az üzleti döntéshozókat, hogy tudatos, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, mit hagynak hátra maguk után. A projektre felkért írók ezúttal Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Gurubi Ágnes, Marton Krisztián, Szűcs Péter és Vámos Miklós voltak.

Valuska László a diófáról mint szimbólumról, a szerzők világát meghatározó történetekről és saját irodalmi hagyatékukról beszélgetett a projektben részt vevő alkotókkal, Tenki Réka színésznő pedig részleteket olvasott fel a novellákból.

Az elhallgatott történetek

Vámos Miklós úgy fogalmazott, az ő családjában „az elhallgatott történetek az igazán fontosak”,  például elhallgatták előle, hogy az édasapja családját hogyan érintette a holokauszt.

Az egész pécsi famíliát egy kivétellel apámon kívül kiirtották. (...) 18 és fél voltam, amikor az apám meghalt, egy rohadt szót nem hallottam erről”

– idézte fel.

Hogy mi történt az apja családjával, csak később tudta meg távoli ismerősöktől. „És akkor ott állsz, hogy ezt most továbbadd a gyerekeidnek, vagy te is elhallgasd? Én azt a megoldást választottam, hogy regényeket írtam” – fejtette ki.

Szerinte egy író szerencsés helyzetben van, mert a könyvei fennmaradnak. Kitért arra is, hogy szerinte 20-30-40 évenként eljön egy „szakadás” az ország életében, amikor átgondolják a nemzeti emlékezetet, hogy mi az, amit továbbadnak az új generációknak, és mi az, amit nem. 

Túlélni a traumákat

Szűcs Péter úgy folytatta, ő azt tanulta meg a szüleitől és a nagyszüleitől, hogy hogyan lehet túlélni azokat a történeteket, amiket tőlük hallott. 

„Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a dédszüleim is tudtak nekem mesélni. Háborús történeteket, veszteségeket, eltűnt katonákat, ezeket én mind-mind beledolgoztam a regényembe, és ezek a történetek tovább dolgoznak azokban az emberekben, akik elolvassák” – mondta. Szűcs Péter azt reméli, hogy a történetek segíthetnek a traumák feldolgozásában, gyógyíthatnak, és példát is mutathatnak. 

Marton Krisztián azt tapasztalta, hogy a családjában a történetek a folyamatos újrakezdésről és újratervezésről szólnak. „Nagyon sokat voltam a nagymamámmal, aki imád mesélni, háromezerszer hallottam ezeket a történeteket, és nagyon mélyen meghatározták szerintem azt, hogy hogyan állok a nehézségekhez.

Van egy hitem abban, hogy igenis mindenből talpra lehet állni

– fogalmazott.

A női minták

Gurubi Ágnes azt mondta, náluk hiányoznak a férfiak a történetekből, lányos családból származik. A dédnagymamánál hatan voltak lánytestvérek, a nővérének két lánya van, ahogy neki is.

„Bár azt mondanám, hogy erős nők, de ők inkább kemény nők voltak. Amit otthonról hozok emellett a keménység mellett az egyfajta elhallgatás, vagy a ki nem mondott dolgok.

Utólag látom, hogy nekem az volt az írással a feladatom, hogy megtörjem ezt a hallgatást.”

Vámos Miklósra visszautalva a holokauszt érintettség kapcsán megjegyezte: amikor elkezdte ezt kutatni, szembesült azzal a mondattal, hogy kétfajta család létezik: akik érintettek ebben és állandóan erről beszélnek, és akik soha nem beszélnek róla.

Durica Katarina egy felvidéki kisvárosból származik, és nagyban befolyásolta a világlátását az, hogy otthon azt látta: „velünk csak úgy megtörténnek a dolgok”.

Fölöttünk meghúzzák a határt, nekünk eldöntik, hogy lesz-e magyar iskola, ott fogunk lakni, ahol éppen kimérik a telkeket

– sorolta.

Volt egy ilyen hozzáállás, hogy nem hallatják a hangjukat, mert semmi izgalmas nincs az életükben, és az írásaiban ezekből indult ki. „Az összes regényem főszereplői ilyen nők, akik mindig azt mondták, hogy velem semmi nem történik, itt nincs semmi izgalmas, pedig de”, tette hozzá.

A podcastban arról is szó esik, hogy:

• kinek mi a kötődése a diófához, és milyen folyamatok indultak el bennük a felkérés hatására,
• és milyen irodalmi alkotások hatottak a szerzőkre pályájuk indulásakor.

Nyitókép: Kováts Zsófia / margofeszt