LOUVRE @ Párizs
A világ egyik legnagyobb és legismertebb múzeuma. A hajdani királyi rezidencia XIV. Lajos, a Napkirály óta a művészet központja, amit az udvar Versailles-ba költözése után engedett át a kézőművészeknek. Idővel a nagyközönség is lehetőséget kapott arra, hogy hétvégenként megnézze a királyi műkincsekből összeállított kiállítást, ami a mai, 35 000 darabból álló gyűjteménynek is az alapja. A francia forradalmat követően vált hivatalosan is múzeummá, 1793-ban nyitotta meg kapuit. Az európai képzőművészeti alkotások mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékeket is bemutat. Itt található például a Milói Vénusz, Hammurabi törvénykönyve, az egyiptomi ülő írnok szobra, Leonardo Mona Lisája és Jan Vermeertől A csipkeverő nő.
MUSÉE D’ORSAY @ Párizs
A francia impresszionista és posztimpresszionista műremekek legátfogóbb gyűjteményét felvonultató múzeumot 1986-ban nyitották meg az Orsay rakparton, a hajdani Gare d’Orsay pályaudvar épületében. Az 1848-1919 között készült alkotásokat olyan világhírű művészek jegyzik, mint Manet, Monet, Renoir, Degas, Pissarro, Van Gogh és Cézanne, de Rippl-Rónai Józsefnek is van a gyűjteményben öt festménye. Itt lehet megnézni van Gogh Csillagos éjét és égszínkék önarcképét, Degas bronzból készült ballerina szobrát, Jean-François Millet Kalászszedők és Pierre-August Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ben című festményeit.
VATIKÁNI MÚZEUM @ Róma
A 13 különböző múzeumot foglal magába a Palazzo Apostolico Vaticano területén található Vatikáni Múzeum. A hatalmas múzeumkomplexumban kilométer hosszan sorakoznak a galériák. Az egyiptomi múmiáktól kezdve az ókori asszír, görög, római és etruszk kincsek mellett, a kora keresztény és középkori, illetve reneszánsz alkotásokon át a 19. századig sorakoztatja fel a műtárgyakat, de a modern művészetek is képviseltetik magukat, illetve néprajzi és földrajzi emlékeket is bemutat. A múzeum legismertebb látványossága Raffaelo stanzái (az a négy szoba, amit ő festett ki) és a Sixtus-kápolna, Michelangelo egyszemélyes alkotása. Az 1508 és 1512 között készült monumentális freskó munkálatainak kezdetekor megbízója, II. Gyula pápa instrukciója csak ennyi volt: „Csinálj, amit akarsz!”
A pápa eredetileg csak annyit szeretett volna, hogy a kápolna üres mennyezete ornamentális elemekkel legyen tagolva, az ablakok fölé meg kerüljön egy-egy apostol. Az eredmény egy 540 m2 kiterjedésű alkotás lett, a világ máig legnagyobb egybefüggő freskója.
PERGAMON MÚZEUM @ Berlin
Berlin és egyben Európa egyik legnevesebb múzeuma az itt őrzött pergamoni Zeusz-oltárról kapta nevét. A berlini Museuminselen (Múzeum-szigeten) található intézményt 1901-ben avatta fel II. Vilmos német császár. A Zeusz-oltár fémjelezte antik mellett négy másik gyűjteménynek is otthont ad az épület. Ezek közül a leglátványosabb a 14 teremből álló közel-keleti részleg, ami a Louvre, a British Museum és Anatóliai Kultúrák Múzeuma mellett az orientális őskor és ókor legjelentősebb gyűjteményének számít a sumér, babiloni, asszír, észak-szíriai és kelet-anatólia térségekből származó emlékeivel, mint például a II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült Istár-kapu, Babilon egyik városkapuja.
METROPOLITAN MŰVÉSZETI MÚZEUM @ New York
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb művészeti gyűjteményének otthont adó múzeum megalapításának ötlete Párizsban fogant. 1866. július 4-én a Franciaországban élő, illetve épp ott tartózkodó amerikai értelmiség vetette fel a Függetlenségi Nyilatkozat évfordulóján rendezett ünnepségen, hogy igazán járna már az egyre nagyobb és gazdagabb New York városának is egy, az európai múzeumokhoz hasonló intézmény, mint amilyen például Párizsban a Louvre. Az idén 150. születésnapját ünneplő Metropolitan Múzeumot (MET) 1870. április 13-én jegyezték be és 1872-ben nyitották meg a Fifth Avenue egy már meglévő és erre a célra átalakított épületében. Innen 1880-ban költözött át mostani helyére, a Central Park szomszédságába, amit az évek folyamán számos újabb szárnnyal bővítettek, így mérete mára hússzorosa lett az eredetinek. Több mint kétmillió tárgyból álló gyűjteményét 17 részlegbe rendezték, ezek közül a legismertebbek az Amerikai festmények és szobrok; az ókori Kelet művészet; az Afrika, Óceánia, és az Amerikák művészete; az Egyiptomi gyűjtemény, az Európai festészeti tárlat, a Divat Intézet és a Hangszergyűjtemény.
THE DEAD WEB - THE END @ Ludwig Múzeum, Budapest
1989-ben a műgyűjtő Peter és Irene Ludwig házaspár 70 nemzetközi kortárs műtárgyat adományozott a Magyar Nemzeti Galériának és további 95 alkotást pedig tartós letétbe helyezett. Ez a gyűjtemény adja az alapját a kezdetben a Budavári Palotában, majd 2005-től a Művészetek Palotájában működő Ludwig Múzeumnak. Magyarország első kortárs művészeti múzeuma fennállásának majd három évtizedében több több száz hazai és nemzetközi képzőművészt mutatott már be. Legutóbbi kiállítása, a The Dead Web - The End annak gondolatával játszik el, hogy mi lenne velünk, ha egyszer csak összeomlana az internet, milyen hatással lenne ez a gazdaságra és a társadalomra. Január végén, amikor a kiállítás megnyílt, a Ludwig Lounge sorozatunkban erről beszélgettünk Simon Márton és Tóth Réka Ágnes költőkkel, még nem tudtuk, hogy alig másfél hónappal később mennyire aktuálissá válik majd ez a kérdés. Most, hogy a társas kapcsolatokkal egyetemben a mindennapok ügyeinek intézése is teljes mértékben a világhálóra költözött.
WALICZKY TAMÁS. KÉPZELT KAMERÁK @ Ludwig Múzeum, Budapest
A művész 23, digitális technikával tervezett, de analóg módon működő fantáziakamerája és animációi egyszerre nyújtanak esztétikai élményt és gondolkodtatnak el a technikai fejlődés elfeledett és a művészi gondolkodás által feleleveníthető alternatíváiról. A Velencében nagy sikerrel bemutatott sorozatot két újabb munkával bővülve láthatja a budapesti közönség.
