Slow Art Day: irány a múzeum, járd be a világot!

A hétvégék egyik klasszikus programja a múzeumba járás. Dacára annak, hogy a járványügyi helyzet miatt bezárt az összes, az élményről azért nem kell teljes egészében lemondanunk. Eddig is rengeteg intézmény tette már elérhetővé online a gyűjteményét, most viszont, hogy bezártak kapuik, ezek a virtuális tárlatok még nagyobb kincset érnek. Ráadásul olyan helyekre is ellátogathatunk, ahova ki tudja, mikor jutnánk el,  arról nem is beszélve, hogy így megússzuk a sorban állást, a mindenhol fényképezkedő turisták hadát, akkor ülünk le, amikor csak akarunk és nem szól ránk senki, ha kávéval a kezünkben nézegetjük a kiállított tárgyakat. 

Múzeumba járni, ha jól csinálja az ember, jó. Fontos szabály, hogy nem szabad túlvállalni magunkat, ha valahol, itt abszolút igaz a kevesebb néha több szabály. Erről szól a SLOW ART mozgalom is, aminek lényege, hogy adjunk magunknak lehetőséget és időt egy-egy műtárgy befogadására. Ahelyett, hogy egy szuszra megnéznénk mindent, koncentráljunk csak néhány alkotásra, akár 5-10 percen át, megfigyelve az apró részleteket, hangulatokat és mindazt, amit bennünk felidéz és belőlünk kivált. Április 4-én van a SLOW ART DAY, ebből az alkalomból ajánlunk most hat online bejárható múzeumot a világ különböző pontjairól. A sárgával kiemelt linkre, múzeumnévre kell kattintani.

Szeder Kata | 2020. április 04. |

LOUVRE @ Párizs

A világ egyik legnagyobb és legismertebb múzeuma. A hajdani királyi rezidencia XIV. Lajos, a Napkirály óta a művészet központja, amit az udvar Versailles-ba költözése után engedett át a kézőművészeknek. Idővel a nagyközönség is lehetőséget kapott arra, hogy hétvégenként megnézze a királyi műkincsekből összeállított kiállítást, ami a mai, 35 000 darabból álló gyűjteménynek is az alapja. A francia forradalmat követően vált hivatalosan is múzeummá, 1793-ban nyitotta meg kapuit. Az európai képzőművészeti alkotások mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékeket is bemutat. Itt található például a Milói Vénusz, Hammurabi törvénykönyve, az egyiptomi ülő írnok szobra, Leonardo Mona Lisája és Jan Vermeertől A csipkeverő nő. 

MUSÉE D’ORSAY @ Párizs

A francia impresszionista és posztimpresszionista műremekek legátfogóbb gyűjteményét felvonultató múzeumot 1986-ban nyitották meg az Orsay rakparton, a hajdani Gare d’Orsay pályaudvar épületében. Az 1848-1919 között készült alkotásokat olyan világhírű művészek jegyzik, mint Manet, Monet, Renoir, Degas, Pissarro, Van Gogh és Cézanne, de Rippl-Rónai Józsefnek is van a gyűjteményben öt festménye. Itt lehet megnézni van Gogh Csillagos éjét és égszínkék önarcképét, Degas bronzból készült ballerina szobrát, Jean-François Millet Kalászszedők és Pierre-August Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ben című festményeit.

VATIKÁNI MÚZEUM @ Róma

A 13 különböző múzeumot foglal magába a Palazzo Apostolico Vaticano területén található Vatikáni Múzeum. A hatalmas múzeumkomplexumban kilométer hosszan sorakoznak a galériák. Az egyiptomi múmiáktól kezdve az ókori asszír, görög, római és etruszk kincsek mellett, a kora keresztény és középkori, illetve reneszánsz alkotásokon át a 19. századig sorakoztatja fel a műtárgyakat, de a modern művészetek is képviseltetik magukat, illetve néprajzi és földrajzi emlékeket is bemutat.  A múzeum legismertebb látványossága Raffaelo stanzái (az a négy szoba, amit ő festett ki) és a Sixtus-kápolna, Michelangelo egyszemélyes alkotása. Az 1508 és 1512 között készült monumentális freskó munkálatainak kezdetekor megbízója, II. Gyula pápa instrukciója csak ennyi volt: „Csinálj, amit akarsz!”

A pápa eredetileg csak annyit szeretett volna, hogy a kápolna üres mennyezete ornamentális elemekkel legyen tagolva, az ablakok fölé meg kerüljön egy-egy apostol. Az eredmény egy 540 m2 kiterjedésű alkotás lett, a világ máig legnagyobb egybefüggő freskója.

PERGAMON MÚZEUM @ Berlin

Berlin és egyben Európa egyik legnevesebb múzeuma az itt őrzött pergamoni Zeusz-oltárról kapta nevét. A berlini Museuminselen (Múzeum-szigeten) található intézményt 1901-ben avatta fel II. Vilmos német császár. A Zeusz-oltár fémjelezte antik mellett négy másik gyűjteménynek is otthont ad az épület. Ezek közül a leglátványosabb a 14 teremből álló közel-keleti részleg, ami a Louvre, a British Museum és Anatóliai Kultúrák Múzeuma mellett az orientális őskor és ókor legjelentősebb gyűjteményének számít a sumér, babiloni, asszír, észak-szíriai és kelet-anatólia térségekből származó emlékeivel, mint például a II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült Istár-kapu, Babilon egyik városkapuja. 

METROPOLITAN MŰVÉSZETI MÚZEUM @ New York

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb művészeti gyűjteményének otthont adó múzeum megalapításának ötlete Párizsban fogant. 1866. július 4-én a Franciaországban élő, illetve épp ott tartózkodó amerikai értelmiség vetette fel a Függetlenségi Nyilatkozat évfordulóján rendezett ünnepségen, hogy igazán járna már az egyre nagyobb és gazdagabb New York városának is egy, az európai múzeumokhoz hasonló intézmény, mint amilyen például Párizsban a Louvre. Az idén 150. születésnapját ünneplő Metropolitan Múzeumot (MET) 1870. április 13-én jegyezték be és 1872-ben nyitották meg a Fifth Avenue egy már meglévő és erre a célra átalakított épületében. Innen 1880-ban költözött át mostani helyére, a Central Park szomszédságába, amit az évek folyamán számos újabb szárnnyal bővítettek, így mérete mára hússzorosa lett az eredetinek. Több mint kétmillió tárgyból álló gyűjteményét 17 részlegbe rendezték, ezek közül a legismertebbek az Amerikai festmények és szobrok; az ókori Kelet művészet; az Afrika, Óceánia, és az Amerikák művészete; az Egyiptomi gyűjtemény, az Európai festészeti tárlat, a Divat Intézet és a Hangszergyűjtemény.

THE DEAD WEB - THE END @ Ludwig Múzeum, Budapest

1989-ben a műgyűjtő Peter és Irene Ludwig házaspár 70 nemzetközi kortárs műtárgyat adományozott a Magyar Nemzeti Galériának és további 95 alkotást pedig tartós letétbe helyezett. Ez a gyűjtemény adja az alapját a kezdetben a Budavári Palotában, majd 2005-től a Művészetek Palotájában működő Ludwig Múzeumnak. Magyarország első kortárs művészeti múzeuma fennállásának majd három évtizedében több több száz hazai és nemzetközi képzőművészt mutatott már be. Legutóbbi kiállítása, a The Dead Web - The End annak gondolatával játszik el, hogy mi lenne velünk, ha egyszer csak összeomlana az internet, milyen hatással lenne ez a gazdaságra és a társadalomra. Január végén, amikor a kiállítás megnyílt, a Ludwig Lounge sorozatunkban erről beszélgettünk Simon Márton és Tóth Réka Ágnes költőkkel, még nem tudtuk, hogy alig másfél hónappal később mennyire aktuálissá válik majd ez a kérdés. Most, hogy a társas kapcsolatokkal egyetemben a mindennapok ügyeinek intézése is teljes mértékben a világhálóra költözött.

WALICZKY TAMÁS. KÉPZELT KAMERÁK @ Ludwig Múzeum, Budapest

A művész 23, digitális technikával tervezett, de analóg módon működő fantáziakamerája és animációi egyszerre nyújtanak esztétikai élményt és gondolkodtatnak el a technikai fejlődés elfeledett és a művészi gondolkodás által feleleveníthető alternatíváiról. A Velencében nagy sikerrel bemutatott sorozatot két újabb munkával bővülve láthatja a budapesti közönség.



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Töltsd le a múzeumok és könyvtárak színezőit ingyen!

Több tucat múzeum és könyvtár tette ingyenesen letölthetővé a színezőit a koronavírus-járvány miatt. 

...
Podcast

Milyen lenne az élet internet nélkül? - Ludwig Lounge Simon Mártonnal és Tóth Réka Ágnessel

Az internet halála és az instaköltészet volt a téma a Ludwig Lounge legutóbbi beszélgetésén.

...
Nagy

Lassan siess! – 5 könyv a Slow Art Day-re

Ma ünnepeljük a nemzetközi Slow Art Day-t, vagyis a lassítás és a művészet találkozásának világnapját. Ebből az alkalomból öt olyan könyvet ajánlunk, amivel be lehet lassulni. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.