- A szerző élete nem sokat változott a karanténban, hiszen most is kora reggeltől késő délutánig ír dolgozószobájában, amely könyvtárként is könnyedén megállja a helyét: asztala fölött saját művei sorakoznak, de egy egész könyvespolcot foglal el a készülő regényéhez felhasznált 20. századi történelemmel foglalkozó szak- és szépirodalom is, és persze a kortárs magyar és világirodalmi kötetekből is hatalmas gyűjteménye van.
- Darvasi László könyveiben visszatérő motívum a szépség keresése. A szép és a rettenet véleménye szerint nagyon közel áll egymáshoz: őt csupán ilyen értelemben érdekli a szépség, nem esztétizáló, fennkölt képződményként tekint rá. Virágzabálók című művében a szépség bekebelezése mint egy magyar sorsjelenség mutatkozik meg. A Magyar sellőben pedig a szépség a nagyon erős lírai nyelv, a sok költői kép brutalitással, félelmetessel való összekötésében jelenik meg.
- A Magyar sellő történetét Heinrich von Kleist német romantikus szerző feljegyzése inspirálta. Ebben Kleist egy magyar maugli megtalálásáról tudósít. Ez a történet ihlette egyébként Jókait is Névtelen vár című regényének megírására.
- Kisprózáinak egyébként mindig is volt egyfajta német vonatkozása, kötődése. A Magyar sellő története mégis azzal a német tárgyú novellával indult, amelyeket az Élet és Irodalom szerkesztőségi tagjaként, a Parti-Nagy Lajos születésnapjára készült összeállításba írt.
Az eddigi német tárgyú novellákból akart kötetet szerkeszteni, mikor felismerte, hogy ezek nemcsak mind Kleist korában játszódnak, hanem a figurák, a helyszínek is azonosak, csak éppen mindig más szereplő szempontja válik központivá. Ezek után egyértelmű volt: nem novelláskötetet, hanem regényt kell szerkesztenie belőlük. A fél éven keresztül tartó munka nagyon szokatlan élmény volt számára, hiszen itt, ellenben más regényeivel, tudta, hogyan fog befejeződni a történet. - A regény egy német kisvárosban játszódik, ahol a nagyhatalmú gróf egy sellőt hozat magának Magyarországról, ez azonban soha nem érkezik meg. Az egész város a sellő után kutat, aki egyúttal a szabadság jelképe: mindenki azt keresi benne, ami neki személyesen fontos. A mű másik nagy motívuma a kődobálás hatalmi allegóriája.
A regényben folyamatosan repkednek a kövek, bárki dobhatja és bárkit eltalálhat.
- Gács Annával az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgetett arról, az írók általában nem akarják aktualizálni műveiket, politizálni velük, hiszen alapvetés, hogy minél aktuálisabb a szöveg annál közelebb áll a publicisztikához, ami az irodalmat tönkreteszi. A Magyar sellő ezzel szemben a felszínen ugyan eltávolodik Magyarországtól, mégis egyértelműen felismerhetők benne a mai magyar viszonyok. A kődobálás forrongó indulatai, a szorongások a itthon tapasztalható megosztottságot, és gyűlölködést képezik le. A sellő pedig egyfajta ígéret, a nálunk is régóta tartó várakozás a jobb jövőre. A fő motívumok mellett persze más jellegzetes mintákat is átvett mai valóságunkból: a hatalom például nagyon szeret beszélni, nála is a hatalmi pozícióban lévő szolgák fecsegnek.
- A mű a közösségek, a hatalom és az egyén kapcsolatát vizsgálja. Azt mutatja meg milyen viszonyt alakít ki az egyén a hatalomhoz és ezt hogy tudja kezelni. Eközben pedig a könyvben folyamatosan lelepleződik a hatalom álságossága, gőgössége, beképzeltsége. A Magyar sellő arról szól, hogyan veszítjük el a normalitást, hogyan kezdünk el hinni a szirénhangnak. Egyúttal pedig arra keresi a választ,
van-e esély ennek a normalitásnak a visszakövetelésére, az épeszűség megőrzésére a mai viszonyok között.
- Darvasi nemcsak történetével, hanem nyelvezetével is nagyon különleges világot teremt műveiben. Prózái líraisága Jón Kalman Stefanssón műveire emlékeztetnek. Vallja, hogy a saját nyelvre való rátalálás ösztönös, de döntő jelentőséggel bír: meg kell születnie ritmusának, lélegzésének, sőt a csendjének is. Nála a történetmondói nyelv egy nagyon erős líraisággal keveredik, amelyet nem tudatosan talált meg, de tudatosan őriz.
