A magyar sellő nyomát kutatják a diktatórikus Tesz-Vesz városban - Összekötve Darvasi Lászlóval

A magyar sellő nyomát kutatják a diktatórikus Tesz-Vesz városban - Összekötve Darvasi Lászlóval

Darvasi László Magyar sellő című regénye a tavalyi év tíz legjobb kortárs magyar irodalmi alkotásainak egyike, a Libri irodalmi díj döntőse. A kötetet bemutatójára a tavaly őszi Margó Fesztiválon került sor, amely a Margó Spotify-csatornáján teljes egészében visszahallgatható. A szerzővel a Magyar sellő című regény kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és természetesen a karanténban töltött mindennapokról beszélgettünk az Összekötve keddi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 22. |

  • A szerző élete nem sokat változott a karanténban, hiszen most is kora reggeltől késő délutánig ír dolgozószobájában, amely könyvtárként is könnyedén megállja a helyét:  asztala fölött saját művei sorakoznak, de egy egész könyvespolcot foglal el a készülő  regényéhez felhasznált 20. századi történelemmel foglalkozó szak- és szépirodalom is, és persze a kortárs magyar és világirodalmi kötetekből is hatalmas gyűjteménye van. 
Darvasi László
Magyar sellő
Magvető Könyvkiadó, 2019, 198 oldal
  • Darvasi László könyveiben visszatérő motívum a szépség keresése. A szép és a rettenet  véleménye szerint nagyon közel áll egymáshoz: őt csupán ilyen értelemben érdekli a szépség, nem esztétizáló, fennkölt képződményként tekint rá. Virágzabálók című művében a szépség bekebelezése mint egy magyar sorsjelenség mutatkozik meg. A Magyar sellőben pedig a szépség a nagyon erős lírai nyelv, a sok költői kép brutalitással, félelmetessel való összekötésében jelenik meg.
  • A Magyar sellő történetét Heinrich von Kleist német romantikus szerző feljegyzése inspirálta. Ebben Kleist egy magyar maugli megtalálásáról tudósít. Ez a történet ihlette egyébként Jókait is Névtelen vár című regényének megírására.
  • Kisprózáinak egyébként mindig is volt egyfajta német vonatkozása, kötődése. A Magyar sellő története mégis azzal a német tárgyú novellával indult, amelyeket az Élet és Irodalom szerkesztőségi tagjaként, a Parti-Nagy Lajos születésnapjára készült összeállításba írt.
    Az eddigi német tárgyú novellákból akart kötetet szerkeszteni, mikor felismerte, hogy ezek nemcsak mind Kleist korában játszódnak, hanem a figurák, a helyszínek is azonosak, csak éppen mindig más szereplő szempontja válik központivá. Ezek után egyértelmű volt: nem novelláskötetet, hanem regényt kell szerkesztenie belőlük. A fél éven keresztül tartó munka nagyon szokatlan élmény volt számára, hiszen itt, ellenben más regényeivel, tudta, hogyan fog befejeződni a történet.
  • A regény egy német kisvárosban játszódik, ahol a nagyhatalmú gróf egy sellőt hozat magának Magyarországról, ez azonban soha nem érkezik meg. Az egész város a sellő után kutat, aki egyúttal a szabadság jelképe: mindenki azt keresi benne, ami neki személyesen fontos. A mű másik nagy motívuma a kődobálás hatalmi allegóriája.

regényben folyamatosan repkednek a kövek, bárki dobhatja és bárkit eltalálhat.

  • Gács Annával az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgetett arról, az írók általában nem akarják aktualizálni műveiket, politizálni velük, hiszen alapvetés, hogy minél aktuálisabb a szöveg annál közelebb áll a publicisztikához, ami az irodalmat tönkreteszi. A Magyar sellő ezzel szemben a felszínen ugyan eltávolodik Magyarországtól, mégis egyértelműen felismerhetők benne a mai magyar viszonyok. A kődobálás forrongó indulatai, a szorongások a itthon tapasztalható megosztottságot, és gyűlölködést képezik le. A sellő pedig egyfajta ígéret, a nálunk is régóta tartó várakozás a jobb jövőre. A fő motívumok mellett persze más jellegzetes mintákat is átvett mai valóságunkból: a hatalom például nagyon szeret beszélni, nála is a hatalmi pozícióban lévő szolgák fecsegnek.
  • A mű a közösségek, a hatalom és az egyén kapcsolatát vizsgálja. Azt mutatja meg milyen viszonyt alakít ki az egyén a hatalomhoz és ezt hogy tudja kezelni. Eközben pedig a könyvben folyamatosan lelepleződik a hatalom álságossága, gőgössége, beképzeltsége. A Magyar sellő arról szól, hogyan veszítjük el a normalitást, hogyan kezdünk el hinni a szirénhangnak. Egyúttal pedig arra keresi a választ, 

van-e esély ennek a normalitásnak a visszakövetelésére, az épeszűség megőrzésére a mai viszonyok között.

  • Darvasi nemcsak történetével, hanem nyelvezetével is nagyon különleges világot teremt műveiben. Prózái líraisága Jón Kalman Stefanssón műveire emlékeztetnek. Vallja, hogy a saját nyelvre való rátalálás ösztönös, de döntő jelentőséggel bír: meg kell születnie ritmusának, lélegzésének, sőt a csendjének is. Nála a történetmondói nyelv egy nagyon erős líraisággal keveredik, amelyet nem tudatosan talált meg, de tudatosan őriz.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Darvasi, Gárdos, Trubadúrok és Rossz versek - IIyen volt a Margó második napja

...
Hírek

Megvan a 2020-as Libri irodalmi díj 10-es listája!

A Libri irodalmi díj mindig az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit ismeri el: a 2019-ben megjelent, és a díj követelményeinek megfelelő 179 műből idén már 180 neves közéleti személyiség szavazata alapján alakult ki a 10-es lista, amelyre a zsűri és a közönség is szavazhat.

...
Összekötve

Nagy életművek nagyszerű kötetei versengenek a Libri irodalmi díjért

Kihirdették a Libri irodalmi díj 10-es rövidlistáját, amiről két zsűritaggal, Károlyi Csabával és Beck Zoltánnal beszélgettünk. Szóba került a zsűrizés folyamata, az irodalmi trendek hatása és a nagy életművek.

Polc

Edith Eva Eger a testen keresztül meséli el a holokauszt borzalmait

...

Jón Kalman Stefánssonnak a Beatles segít a gyász feldolgozásában

...

Sally Rooney új regénye megindító történet a gyászról, nem csak milleniáloknak

...

Kurva nagy kert Magyarország, nem győzi a személyzet – magyarságtrip Cserna-Szabó Andrással

...