Versterápia: “Hogy szúr ez a korszak!”

Versterápia: “Hogy szúr ez a korszak!”

A mai Versterápiában Szabó Magda Európa, utolszor című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2021. június 30. |

1950. januárjában írta Szabó Magda Európa, utolszor című versét, amely a Rákosi-korszak klausztrofób, “szúrós” időszakáról szól. A szöveg tulajdonképpen egyfajta búcsú Európától, egy olyan korban, amelyben Magyarország lezárt Nyugat felé és a Kelet mellett köteleződött el.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a járvány elős hulláma alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer jelentkezik. A korábban megosztott verseket ITT találjátok.

A versben nagyon erős a bezártság motívuma. A magyar föld, amelyet újra benyelt a puszta, kalitkaként, börtönként jelenik meg, amelynek nincsen rés a falában. Végigkíséri a sorokat a kettősség, a megosztottság: az Alpokkal szemben az Urál jelenik meg, Ciceróval szemben Szolimán és Batu kán, a nyugati latin-görög műveltséggel szemben pedig a pogány, konok vadság.

Szabó Magda: Európa, utolszor

Hogy szúr ez a korszak! Hogy fel ne sikoltsak,
eltömi öklöm a számat.
Egy körbe futok, mint a mókusok,
egy óriási kalitkában.
Egy rést, amin át meglát a világ,
meglát, kiemel! De hiába.
Börtön ez a föld, ahol éltem előbb,
és nincsen rés a falában.
 
Európa, nem én, sem apám, nagyapám,
ezer év vívta ki helyem
szíved közepén, s hagytad, hogy a puszta,
hogy a puszta újra benyeljen.
Honnan valaha a törpe lovak
kiragadtak, kinyúltak utánam.
Fog már az Ural nagy karjaival,
és visszahúzza a lábam.
 
Nem apám, nagyapám:
Szolimán, Batu kán
a tanú: El sohse hagytunk,
hulltunk elegen, de tapadtunk öleden,
s hulltunkban is itt maradtunk.
Eltűrte pogány, konok koponyánk
hitedet, szelídült a beszédünk,
s mint gyík leveti bőrét, keleti
arcunk nyugatibbra cseréltük.
 
Még olvad a szó ínyemen, Cicero
szavait még ízleli nyelvem,
s ha a sokszavú föld szólítna néven,
még sikerülne felelnem.
Ha szemem lecsukom, látom a csúcsos
Alpokat, mint a tükörben,
s hogy nyújtják nyakukat, szimatolva nyugat
szagait a démoni szörnyek.
 
Ám már feledek. Tájat, neveket,
mindennap más adatot
ejtek ki magamból, nem hallom a hangod,
ez az ég, ez az ég alacsony.
Hiába kiáltok, pár év s a világot
elvesztem örökre. Csupán
a föld, az a hű, az a hű egyedül,
mely vágyik már csontom után.
 
Európa, utolszor buggyan e sok szó:
ki hajdan új fényre bűvölted
Hellasz mosolyát, Titus kapuját,
majd rólam is szórd le a földet.
Már vad szívemet szétmarta Kelet
akkorra és csak ez ének
lesz már, kikiált, de akkor, legalább
holtomban vallj a tiédnek!

(1950. I. 6.)



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Versterápia: “Ahol nem üldöz, nem gyötör majd/ Sem gyűlölet, sem szerelem!”

A mai Versterápiában Szendrey Júlia El, messze innen! című versét ajánljuk. 

...

Versterápia: „Városmajor, agyonütött vasárnap”

A mai Versterápiában Jékely Zoltán Lézengés vasárnap délután című versét ajánljuk. 

...

Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”

A mai Versterápiában Vajda János Napfogyatkozáskor című versét ajánljuk. 

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

SZÓRAKOZÁS
...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

A Netflix leforgatja az amerikai A Koronát?

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében