Nagy versterápia költészet vers félelem útravaló ének kányádi sándor

Versterápia: „A legeslegnagyobb öröm félelem nélkül élni”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Kányádi Sándor Útravaló ének című versét ajánljuk, amelyből kiderül, hogy a legeslegnagyobb öröm félelem nélkül élni.

Kányádi Sándor verse óda a tavaszhoz, az újjászülető világhoz, süt belőle az életöröm és az élni akarás. Többek között ezért is választottam költészeti gyógyszertárunk kínálatába ezt a verset most, május elején. Az Útravaló énekben benne van a télből, a bezártságból való kitörés motívuma. Arról a szabadságról szól, amelyre mi is olyan nagyon vágyunk most.

Elindítottuk Versterápia rovatunkat, amelyben olyan verseket osztunk meg veletek, amik kapaszkodót jelenthetnek ebben az időszakban. Mert bár a koronavírust nem lehet versekkel gyógyítani, a félelmeink megértésében, a szorongásunk kezelésében segíthet az irodalom. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg.

Kányádi gyönyörű verse az évszakok változásán, a télből a tavaszba való átmeneten keresztül meséli el nekünk, hogy milyen nagy ereje van annak, ha ki tudunk szabadulni a félelemből és a szorongásból. „Megáll a nap a delelőn / s dúdolja döngicséli/ a legeslegnagyobb öröm/ félelem nélkül élni/ és ontja ontja sugarát/ hogy jutna bár egy résnyi/ oda is ahol nem lehet / félelem nélkül élni ”

Kányádi Sándor: Útravaló ének

Tavasz jöttén a kis patak
akár egy kis egérke
kikukkint s nyomban kiszalad
a jég alól a jégre
Cincogat szaglál szimatol
és azt mondja no végre
kijutottam a jég alól
a sötétből a fényre.

És elindul megy mendegél
cincogat mondikálgat
és fölbiggyeszt - hamár egér -
bajszul egy szénaszálat
Térül-fordul s már szembejön
és egyre azt zenéli:
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni

Elzirrenti a szúnyog és
a szúnyogtól a szellő
és tőle megfújja szél
az a semmirekellő
és azt se mondja köszönöm
világgá fütyörészi:
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni

Vigyázba állnak a határ-
sorompók égre néznek
a tetejükbe gólyapár
épít magának fészket
és azt keleplik odafönn
s még a béka se kétli:
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni

Zengik fütyülik huzalok
a szerelő s a pózna
cinkék cinegék víg rigók
ereszen a csatorna
Zengi lanka és hegytető
s fújja ahogy csak bírja
az éppen égre röppenő
parányi kis pacsirta

Megáll a nap a delelőn
s dúdolja döngicséli
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni
és ontja ontja sugarát
hogy jutna bár egy résnyi
oda is ahol nem lehet
félelem nélkül élni

oda is ahol nem lehet
félelem nélkül élni

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Versterápia: „Nagyon megörülök egy érintésnek. Visszaborzadok egy másiktól.”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Fodor Ákos Jelentés-vázlat a jelenidőről című versét választottuk.

Versterápia - Nádasdy Ádám: A reggeli

Minél régebb óta vagyunk bezárva, annál több dolgot kell újradefiniálnunk életünkben. A rutinok, melyek biztonságos keretet adtak napjainknak, eltűntek, pedig fontosak lennének. Most nem csak arra van alkalmunk, hogy ezeket átgondoljuk, de akár arra is, hogy új szokásokat építsünk be a mindennapokba. Például a komótos, az egész napot megalapozó és mindent eldöntő reggelit!

Versterápia: „A lélek émelyeg, árvasága kínozza”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Paul Verlaine Fáradtság című versét ajánljuk.

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón.

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Hatvan éve megjelenő kötetei közül az elsők épp olyan olvasottak, mint a legfrissebbek. Ő Marék Veronika, Boribon, a kockásfülű nyúl és Kippkopp megteremtője.

Kiemeltek

John Scalzi az AI-ról: Miért érdekelne egy olyan könyv, amit nem ember írt?

Vajon képes lesz valaha az AI minőségi irodalmi szöveg létrehozására?

Köztük lehet az új kedvenced: 10 világirodalmi könyv a tavaszi kínálatból

Thrillerek, sci-fi, romantikus és klasszikus regények is felkerültek listánkra.

Miért van kevés Nádas-előadás a színházakban?

Egy izgalmas felolvasószínház és egy kedélyes beszélgetés a Párhuzamos történetek ünneplésére.

A hét könyve

Kritika

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

Nádas Péter gigantikus kelet-európai eposza újraírta a regény és az igazság fogalmát, miközben megmutatta, hogy a történelem nem a lapok között van, hanem a mozdulatainkban, a vágyainkban, a legmélyebb gondolataink között.