Tíz éve tudtuk meg, hogy közeleg a Tél

Tíz éve tudtuk meg, hogy közeleg a Tél

Tíz éve sugározta az HBO a Trónok harca első epizódját, a többi szó szerint történelem. A sorozat hamarosan olyan globális tömegjelenséggé nőtte ki magát, amiről – ahogy egy gigantikus sárkányról – nem lehetett nem tudomást venni. Találhattuk érdektelennek, bosszantónak, vagy éppen izgalmasnak és lenyűgözőnek, de meghatározta a popkultúrát, szállóigéket, mémeket, viszonyítási pontokat és vitatémákat generált. 

Sándor Anna | 2021. április 17. |

„Ki Havas Jon anyja?” – tette fel a kérdést George R. R. Martin egy étteremben a Los Angeles-i Santa Monica Boulevardon két filmesnek, akik már öt órája próbálták meggyőzni, hogy engedje feldolgozni. A tűz és jég dala című regénysorozatát. 2006-ot írtunk, addig négy kötet jelent meg, eladtak belőlük 90 millió példányt és mintegy 45 nyelvre fordították le – a Trónok harca című első részt magyarul az Alexandra Kiadó adta ki 2003-ban. Az anekdota szerint Martin végül akkor egyezett bele az adaptációba, amikor David Benioff és Daniel Brett Weiss meg tudta válaszolni a fenti kérdést – ami egyébként a sorozat egyik sorsdöntő rejtélye volt. 

George R. R. Martin
Trónok harca - A tűz és jég dala I.
Ford.: Novák Gábor, Pétersz Tamás, Alexandra, 2020,  815 oldal
-

A Trónok harca nyolc évadot és 73 epizódot ért meg, besöpört 59 Emmy-díjat. Ebből négyet az abszolút kedvenc Tyrion Lannistert alakító Peter Dinklage kapott, akit Golden Globe-bal is jutalmaztak a szerepért. A sorozat rekordokat döntögetett a nézettségben is, a befejező epizódot pedig a Daily Mail becslése szerint mintegy egymilliárdan láthatták a Földön. -

Forrás: HBO

Az őrületes siker több tényezőnek köszönhető. A fantasy népszerűségének az ezredforduló óta megágyazott a Tolkien- és a Harry Potter-filmek sora a mozivásznon, ám sokan a Trónok harcában szembesültek azzal, hogy a műfaj messze több is lehet, mint Jó és Rossz leegyszerűsített, szimbolikus harca. A szövevényes és vérgőzös, politikai intrikákkal, szexszel és sárkánytűzzel túlfűtött sorozatot sokan úgy emlegették, mintha a Kártyavár és A Gyűrűk Ura keresztezését látnák. Ráadásul a gyártó HBO a Trónok harcával telibe kapta a streamingszolgáltatások felfutásának éveit, ami elemien változtatta meg az otthoni film- és sorozatnézési szokásainkat. 

Martin végtelen története

Az eredetileg forgatókönyvíróként dolgozó Martin a kilencvenes évek elején kezdte írni a Trónok harcát. Eredetileg csupán egy novellának indult, amiben a Stark-gyerekek megtalálják a rémfarkaskölyköket. Mire viszont Martin találkozott a Benioff-Weiss párossal, a regényeivel besöpörte a fantasy legfontosabb irodalmi díjait, és az amerikai Tolkienként emlegették, aki meghatározó hatással volt a műfaj jelenkori fejlődésére. Martin saját bevallása szerint a regényei elképzelt középkori világához a valós történelemből merítette az inspirációt. Leginkább az angol nemességet szinte felemésztő rózsák háborújából, de a regény helyszíneiben, motívumaiban – a teljesség igénye nélkül – felfedezhetjük a Hadrianus falát vagy Atlantiszt, valamint a görögtűz, az izlandi sagák, a vikingek, a mongol hordák, a százéves háború és az olasz reneszánsz hatásait is.

Az események számos nézőpontkaraktert mozgatva bomlottak ki, és

Martin ügyesen bánt azzal a feszültséggel, hogyan épülhet akár végzetes ellentét például szimpatikus, ám eltérő politikai vagy személyes érdekeket képviselő szereplők között is.

A figurák valósághű, összetett jellemek, erényekkel és gyengeségekkel, ráadásul az író egyáltalán nem bánt velük kesztyűs kézzel. Nem ritkán akár száz oldalakon gondosan építgetett történetszálakat, motivációkat, szereplőket fejezett le egy csapással – szó szerint. Ez a kíméletlenség és a hollywoodi forgatókönyveken edződött mesélői rutin ötvözete az a kiszámíthatatlan fordulatosság, ami annyi olvasót rabul ejtett.

Martin az HBO-sorozat első négy évadához is megírt egy-egy epizódot, ám a későbbiekben már nem vett részt a munkálatokban arra hivatkozva, hogy haladnia kell a hatodik kötettel. Ahogy erről mi is beszámoltunk, a The Winds of Winter a mai napig nem készült el, bár Martin a lezárások idején állítólag jól haladt vele. A sorozat alkotói így végül saját kútfőből folytatták, majd zárták le a történetet – de erről lesz még szó.

Amikor Samuel L. Jackson segített eligazodni 

A befejezésig már csupán az események követése is bőven feladta a leckét. A történet két kontinensen és három hangsúlyos csapást követve hömpölygött. Ezek közül az egyik a westerosi Hét Királyság irányításáért folytatott küzdelemről tudósított, hogy melyik nemesi család képviselője foglalhatja el végül a Vastrónt. A másik szintén Westeroson, de az északon emelt, mágikus erejű Falnál sűrűsödött, ahol az Éjjeli Őrség igyekezett megóvni a királyságokat a falon túlról érkező emberi és természetfölötti fenyegetéstől. A harmadik az Essos nevű keleti kontinensen a Vastrón egykor letaszított királyának utódját követte figyelemmel, hogyan gyűjt sereget, hogy visszakövetelhesse az örökségét.

Röviden, a Trónok harca annyi helyszínen annyi szereplőt mozgatott, hogy az újabb és újabb évadnyitók előtt egyre szórakoztatóbban próbálták összefoglalni, mi történt addig. Írországban például a hastingsi csatát megörökítő bayeux-i falikárpit mintájára 77 méteres szőttesen mesélték el a történetet, de készült másfél perces animációs film is az első négy évadból, később pedig az HBO kérte fel a szabadszájú lazaságáról is hírhedt Samuel L. Jacksont, hogy amolyan kezdőknek szóló bevezetőként foglalja össze az eseményeket:

Mindeközben a sorozat még lelkesebben ritkította a saját szereplőit, mint Martin, így hamarosan statisztikák jelentek meg, melyek a leggyakoribb halálnemek, rajongó tudósok, sőt, a bakonybéli bencések is próbálták megjósolni, hogy vajon melyik szereplő éri meg az utolsó epizódot.

-

© Reidar p. Lystad infografikájának részlete, a teljes kimutatást megnézheted ennek a cikknek az alján.

A fordulatok miatt a spoilereknek is nagyobb súlya lett, így ajánlások jelentek meg például a Twitter-felhasználóknak, milyen kifejezéseket tiltsanak le, ha nem akarnak idő előtt belefutni valamilyen meglepetésbe. Olyan kifejezetten szadista szolgáltatás is indult, ami 99 centért SMS-ben küldte el az aktuális váratlan fordulatot a címzettünknek. Persze voltak, akik inkább reakcióvideókat töltöttek fel az internetre, amin azt vették fel, hogyan reagálnak gyanútlan – a könyveket nem ismerő – barátaik a váratlan eseményekre. Ezek körül a legemlékezetesebb a tömegmészárlásba forduló esküvő, a Vörös Nász lett, ami joggal versenyezhet a sorozatok történetének legsokkolóbb jelenete címéért.

Vér, halál, pusztulás és mellek

Amikor 2015-ben megkérdezték a színészeket, szerintük miről szól a Trónok harca, a bosszúálló bérgyilkossá nevelkedő Arya Starkot alakító Maisie Williams így foglalta össze: „Halál, halál, halál, bosszú, halál, bosszú, halál, bosszú.” A Sárkánykirálynő Daeneryst játszó Emilia Clarke pedig ezt válaszolta: „Vér, halál, cicik. Vér, halál, cicik. Sárkányok! Daenerys győz.”

A két színésznő véleménye rímel azokra a kritikákra, amelyekkel először Martin regényeit illették, majd amelyekből a sorozatnak is kijutott bőven. A Trónok harcában az első évadtól kezdve a nézők egy része, kritikusok, közéleti személyiségek is

kifogásolták az öncélúan sokkoló és brutális erőszak halmozását, illetve a női test tárgyiasítását, a cselekmény szerint tulajdonképpen indokolatlan meztelen női test(részek) és a szexuális erőszak ábrázolásának mennyiségét.

 A Vastrónra ácsingózó Stannis Baratheont alakító Stephen Dillane a hetvenes évekbeli német pornókhoz hasonlította a jeleneteket, az amerikai Saturday Night Live paródiaműsorban pedig egy 13 éves fiút szerepeltettek az alkotók tanácsadójaként, aki kedvéért minél több meztelen női mell tűnik fel a sorozatban.

Súlyosabb, hogy a cselekményben többször is nemi erőszakká írtak át a regényben még kölcsönös beleegyezésen alapuló szexjeleneteket is. Sansa Stark brutális megerőszakolása az ötödik évadban pedig elérte, hogy Claire McCaskill szenátor bejelentette, hogy nem nézi többet a sorozatot, a popkultúrával foglalkozó The Mary Sue oldal pedig ezután egyáltalán nem írt többet a műsorról. Az indokolatlan szex és erőszak az HBO saját gyártású műsoraitól azelőtt sem volt idegen, viszont a szexuális zaklatások áldozatainak hangot adó, 2017-es #metoo mozgalom hatására az alkotók beláthatták, hogy a Trónok harca túléli, ha a szereplőkön több ruha marad. Az utolsó évadokra így érzékelhetően csökkent a sorozatban a meztelenkedés.

És neked melyik volt a kedvenc beszólásod?

„Közeleg a Tél”

 – jelentette ki a Sean Bean alakította Ned Stark a legelső epizódban, és utána a rajongók hét évadot vártak, hogy köszöntsön be végre a Tél, és szabaduljon már el a tüzes-jeges pokol. Ez a mondat viszont önálló életre kelt, és mémek-gifek tömegein köszön vissza a mai napig – azzal a néhány szóval együtt, amit az északi vad lány, Ygritte mond a már emlegetett Havas Jonnak hol lemondóan, hol szerelmesen: „Nem tudsz te semmit, Havas Jon.”

via GIPHY

Persze a sorozat ezen túl is bővelkedett az emlékezetes, pozőr vagy vicces mondatokban. Az éles eszű és szellemes Tyrion aranyköpéseit pedig külön listákba is szedték a rajongók. 

Egy csapásra ikonikussá vált a sorozat főcímzenéje is, amit Ramin Djawadi szerzett, és azóta felcsendült nemcsak a Buckingham-palota őrségváltása alatt, de a kecskeméti plázában is az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola születésnapi flashmobjaként.

És nem ez volt a Trónok harca egyetlen magyar művészi vonatkozása, Szert-Szabó Dorottya grafikus például azt mutatta be a Facebook-oldalán, hogyan festenének a szereplők a Magyar Népmesék stílusában. 

Petícióval a csalódás ellen

Hiába a hihetetlen népszerűség, a sorozat végül nem tudta elkerülni a hosszúra nyúlt műsorok csapdáját. Érdektelenségbe ugyan egyáltalán nem fulladt, de az utolsó évadokra érzékelhetően zuhant a színvonala, egyre összecsapottabbá és mechanikusabbá vált a történetszövés, a 2019-es befejezés pedig komoly tiltakozási hullámot váltott ki, a rajongók még petíciót is indítottak, hogy forgassák újra a teljes nyolcadik évadot – ezt azóta már majdnem kétmillióan írták alá. Visszatérő érv, hogy a sorozat akkor romlott el, amikor a „lehagyta” a könyveket, és az alkotók már nem tudtak a Martin-féle alapanyagból dolgozni.  

George R. R. Martin
Tűz és vér - A tűz és jég dala
Ford.: Stemler Miklós, Alexandra, 2018, 685 oldal
-

Martin egyébként köszöni, jól van. A tűz és jég dala várva várt hatodik kötete azóta sem jelent meg, viszont Martin részt vesz egy Broadway-musical alkotói folyamatában, ami a Trónok harca világába kalauzol, de 16 évvel a sorozat eseményei előtt játszódik majd, a harrenhali nagy lovagi játékon. Márciusban Martin ötéves szerződést írt alá az HBO-val is, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek köze van-e a bejelentett előzménysorozatokhoz, amikből már berendeltek kettőt (House of Dragon, illetve a Tales of Dunk and Egg), a továbbiakról pedig mi is beszámoltunk ITT. A tízéves évfordulót az HBO is ünnepli, és az áprilist az ünneplésnek szenteli, exkluzív programokkal, amikről ITT írtunk.

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Stemler Miklós: A sorozat fő kérdése, hogy kié lesz a Vastrón, de a regényciklusé nem

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Hírek

A tízéves Trónok harcát ünnepli áprilisban az HBO

Idén áprilisban lesz tíz éve, hogy bemutatták a Trónok harca első évadát. Az HBO az egész hónapot a sorozat ünneplésére szánja, exkluzív tartalmakkal is készülnek.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Zavarba ejtő és megkapó személyesség az online színházi térben

...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Nagy

Hegyi Ede: Az edzőtábor (2.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart. 

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál.