A Trónok harca eredetileg csak egy novellának indult

.konyvesblog. | 2018. november 13. |

A napokban jelenik meg angolul George R.R. Martin új könyve, a Targaryen család 300 éves történetét felölelő Fire and Blood, ebből az alkalomból pedig az író hosszabb interjút adott a Guardiannek. Noha eredetileg szigorúan megszabták, hogy az újságíró nem kérdezheti A tűz és jég dala-ciklus évek óta húzódó hatodik kötetéről (The Winds of Winter), végül épp maga Martin hozta szóba a folytatást.

Az új könyv, a kétkötetesre tervezett Targaryen-história tulajdonképpen A tűz és a jég világa című kötetből nőtt ki, melyet a Westeros.org nevű rajongói oldal alapítói, Elio M. García Jr és Linda Antonsson hoztak össze. Martin nem tervezte, hogy külön regényt írna, csak azt gondolta, hogy majd besegít nekik és kitölti a királyokról és csatákról szóló sztorikban tátongó lyukakat, de annyira élvezte a munkát, hogy mire egyet nézett, hatalmasra dagadt a megírt anyag, amely a regényben a Fellegvár egyik mestere, Gyldayn hangján szólal majd meg.

Martin azt mondja, mindig is szerette a populáris történelmet, és a Trónok harcát részben a Rózsák háborújáról szóló beszámolók ihlették, mintaként pedig Thomas B. Costain négykötetes történelmi sorozata szolgált a Plantagenet-dinasztiáról. Szerinte Costaint a társadalmi-gazdasági trendek meg a kulturális változások elemezgetése helyett sokkal jobban érdekelték a gyilkosságok, merényletek, háborúk, árulások, röviden: a szaftos részletek. Martin szerint Costain csodálatos munkát végzett a Plantagenetekkel, és ő is erre törekedett a Targaryenekkel.

Martin azt mondja, ha 30 évvel fiatalabb lenne, akkor könnyűszerrel sorozatot írhatna a Targaryenek polgárháborújáról vagy megírhatná Aegon hódításának történetét. Szerinte Alysanne és Jaehaerys tizenhárom gyereke közül mindnek megvan a maga felemelkedésekről, bukásokról, győzelmekről és halálról szóló története, és sok örömet okozott neki, hogy alkotóként újra ebben a világban élhetett. A tűz és jég dala-ciklus régóta várt hatodik kötetéről maga is bevallja, hogy jó pár éve küzd már vele. A The Winds of Winter szerinte nem is annyira egy regény, sokkal inkább egy tucat, melynek mindnek megvan a maga hőse, ezek teljesen más mellékszereplői gárdával rendelkeznek, emellett más antihősök, szövetségesek, szeretők veszik körül őket, mindezek pedig nagyon bonyolult módon kapcsolódnak egymáshoz. Nagy kihívást jelent az írása, ezzel összehasonlítva pedig a Fire and Blood sokkal egyszerűbb volt.

Martin már gyerekként is írt, a szörnyes sztorijait pár pennyért árulta az osztálytársainak. A nagy áttörést Tolkien könyvei hozták az életébe. Azt mondja, óriási hatást gyakoroltak rá, Tolkien után mégis egy sötét kor kezdődött az epikus fantasyk történetében, amikor is rengeteg borzasztó Tolkien-imitáció jelent meg. Saját bevallása szerint a Trónok harca első fejezete szinte a semmiből született 1991-ben. Amikor belefogott, még fogalma sem volt, mi ez. Egy novellának indult, egyetlen fejezet volt, az, amelyikben a Starkok megtalálják a farkaskölyköket. Majd egyre mélyebbre hatolt ezeknek a családoknak a történetébe, és a világuk lassan életre kelt.

Az HBO-adaptáció sikere és népszerűsége persze elég nagy terhet pakol rá íróként, ám, amikor beleássa magát, akkor teljesen alá tud merülni ebben a világban. Ez történt most a Fire and Blood esetében is, amikor Aegonnal és Jaehaerysszel feküdt és kelt, és alig várta, hogy leüljön végre a gépe elé. A külvilág ilyenkor megszűnik számára létezni, nem foglalkozik azzal, hogy mi lesz vacsorára, vagy hogy milyen filmek mennek a moziban, vagy ki haragszik rá éppen azért, mert csúszik a The Winds of Winter megjelenése. Ebben az időszakban kizárólag abban a világban létezik, amiről éppen ír. Ez már-már egy transzállapot, amibe azonban időnként elég nehezen tud ő maga is eljutni. Ennek nyilván az is az oka, hogy iszonyú sok projektben tevékenykedik. A könyvek mellett részt vesz a Trónok harca-előzményfilmek fejlesztésében, producerkedik Nnedi Okorafor Who Fears Dead című poszt-apokaliptikus regényének HBO-adaptációjában, kiveszi részét a Fekete lapok (Wild Cards) adaptálásából (kritikánk a könyvről ITT), és benne van még néhány olyan HBO-produkció fejlesztésében, amelyekről egyelőre „még nem beszélhet”.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!