Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

Vass Norbert | 2024. március 09. |

Három évvel ezelőtt, a zalai Margófeszten kezdődtek a Sántakutya-beszélgetések, ősszel pedig a Szabó Dominika vezette sztorikoktél-estek a Ferencvárosba költöztek. Novemberben Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, januárban Berecz Dénes, Kaszás Gergő és Juhász Tomi voltak a Tompa17 vendégei, ezúttal pedig Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András történeteit hallgathattuk meg, melyekben IX. kerületen túl a születés meg a halál voltak a közös motívumok.

Szalonpunk és pszeudoparaszt

„Soha nem láttam még olyan tapétát, amin gyűrűs taplógomba lenne” – csodálkozott rá az enteriőrre az első vendég, Bősze Ádám. Mint elárulta, ő kint is van meg bent is, ha a fővárosról, illetve még közelebbről a Ferencvárosról van szó. Budapesti, polgári családból származik, azonban, mint megtudtuk, Balatonaligán töltötte a gyermekéveit. Hogy miért? Az édesapja volt a Traubi-gyár főmérnöke, neki köszönhetjük a mustsűrítményből készített szőlőízű szénsavas ital meghonosítását idehaza. Amint Bősze fogalmazott, a hetvenes években

a pártüdülő mellett ez az üdítő tartotta életben Aligát.

A Traubi megéneklése után a zenetörténész felidézte a Balaton-parti település folklórjának színes alakját, Sörös Pista bácsit, aki gyakran meglátogatta őket, és olyankor a következő fordulattal köszöntötte Bősze édesanyját: „baszom alássan, meghoztam a tojást!”

Ebből sejthető, hogy alighanem a tyúk lehetett előbb Aligán. Akkor viszont, amikor egy tojóval ajándékozta meg őket Sörös Pista bá’, Bősze-anyuka pedig úgy akarta ártalmatlanná tenni a szárnyast, hogy a terasz betonból készült oldalához ütögette a fejét, a kis Ádámban megfogalmazódott, hogy hiába élnek már jó néhány éve itt,

az ő családja valamiképp mégiscsak fővárosi.

Azt a kérdést mindenesetre, hogy végső soron hova való, Bősze Ádám máig nem tudja minden kétséget kizáróan megmondani, az édesapja halála (László kórház), illetve a gyermekei születése (István kórház) viszont mindenképpen a IX. kerülethez köti őt.

Mesélt a Nagyvárad tértől csak pár megállónyira található egykori Felszab térről (ma: Ferenciek tere) is. Kiskamaszként sokat időzött ugyanis az aluljárójában a hozzá hasonlóan színes hajú cimborák, valamint némi cseresznyepálinka társaságában. Rolls Frakció-, Ramones- és Sex Pistols-kitűzőket viselt, a Fradinak drukkolt,

a középiskolás kori szerelme pedig a Ráday utcában lakott.

Bár már réges-rég maga mögött hagyta ezt az időszakot, de annyi szent, hogy nem sok szalonpunk mondhatja el magáról, hogy hosszú időn át a Bartók Rádión volt önálló műsora és azóta is a komolyzene tematizálja a napjait.

Két ceruzacsonk

-

Az est második vendége, a Jászai Mari-díjas Fullajtár Andrea nem jött messziről, hiszen már három évtizede ferencvárosi. Jelenleg abban a lakásban él, ahol a nagyszülei laktak valamikor. A nagymamája megjárta Dachaut és Auschwitzot, de hazatért a haláltáborokból, és a világháborút követően

egy énekesnővel együtt utalták ki neki a IX. kerületi társbérletet.

Fullajtár gyerekként sok időt töltött a nagyszüleivel, és birizgálta a fantáziáját a könyvespolc szélére tett két ceruzacsonk. Szívesen rajzolgatott volna velük, de ezt sosem engedte meg neki a nagymama. Évek múlva kiderült: ezekkel a ceruzákkal írta a naplóját Birkenauban. A feljegyzésekből Tíz hónap Babilon címmel korábban napvilágot látott egy kötet, és ez hamarosan lengyelül is olvasható lesz.

galló olga
Tíz hónap Babilon
Magánkiadás, 1978, 161 oldal
-

Fullajtár történetének ez a kézirat volt a központi motívuma, és beszámolt arról is, hogy ha írógép hangját hallja, máig eszébe jut a nagymama, aki lassan, egy ujjal gépelte azokat a szörnyűségeket, amiket a koncentrációs táborban kellett átélnie.

117 vágány

-

Vágvölgyi B. András már mindegyik belpesti kerületben lakott ‒ kivéve a kilencediket. 2021 óta viszont roppant szoros a viszonya Ferencvárossal, hiszen az itt megjelenő és az itt élők ügyes-bajos dolgaival foglalkozó 9 Magazin főszerkesztőjeként dolgozik. (Ennek a lapnak az újságírója egy korábbi Sántakutya-vendég, Juhász Tomi.)

Vágvölgyi először a társadalomtudomány felől közelítette meg a beszélgetésnek helyszínt adó kerületet. A chicagói városszociológiai iskolához köthető koncentrikus körök elméletét idézte, és hozzátette: imádja, hogy Ferencváros ennyire sokszínű. Megtudtuk tőle, hogy Csepel után a IX. kerületnek a legnagyobb a budapesti körzetek közül a rozsdaöve. Sőt, kitért arra is, hogy a ferencvárosi pályaudvarnak összesen 117 sínpárja van ‒ melyek közül nem használnak, csak hetet.

És bár a komplexum elbontásával rengeteg terület szabadulna fel, Vágvölgyi szerint nem lenne kockázat nélküli ezt a részt beépíteni,

hiszen a 2. világháború alatt alaposan megbombázták a britek.

Amikor a házigazda arról kérdezte a Kolorado Kid című filmet (Fullajtár Andrea is szerepel benne) jegyző vendégétől, hogy milyen mozgóképes zsáner állna jól a kerületnek, Vágvölgyi úgy válaszolt: simán el tudja képzelni, hogy egy lovagkori történetnek szolgáljon díszletül a Tompa és Liliom sarok.

Hogy a Tompa17-ben is terítékre kerül-e egy trubadúrsztori? A legközelebbi Sántakutya-esten kiderül!

Fotók: Fekete Celesztina

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A titán-gyerekek vajon ellátogattak a Maffiába? [Sántakutya]

Túró Rudi-bérlet, éjszakai pingpong-mérkőzések, bújócska a fekete templom kiszögellései között és a Ludovika öröksége: a második Sántakutya sztorikoktélja a ferencvárosi gyerekkorról szólt. Berecz Dénes, Kaszás Gergő és Juhász Tomi mesélt.

...
Szórakozás

Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est

A zalai Margófeszt egyik népszerű programja, a Sántakutya megérkezett Budapestre is. Az első storytelling-est, a Ferencvárosi koktélsztorik során Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, ex-videotékás mesélt arról, mi minden köti őket a IX. kerülethez.

...
Podcast

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

Zalai történetek uralták a Sántakutya-beszélgetést a nyári Margófeszten, amit most teljes terjedelmében visszahallgathattok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Szerzőink

...
Valuska László

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Még másfél nap

...
Ott Anna

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Podcast

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél a Nem című önéletrajzi regényéről. Hallgassátok!