Luther olvasóközönséget is teremtett a reformációval

Luther olvasóközönséget is teremtett a reformációval

Luther Márton pontosan 500 évvel ezelőtt, 1522-ben fordította le a Bibliát németre, és ezzel megalapozta a német irodalmi nyelvet. Ezután anyanyelvi bibliafordítások és anyanyelven olvasható, nyomtatott (!) könyvek sora hozta lázba egész Európát. Mi mindent köszönhet a reformáció a könyvnyomtatásnak és Európa a reformációnak? Cikkünkben ennek járunk utána.

Laborczi Dóra | 2022. október 30. |

A történet kezdete viszonylag ismert: 1517. október 31-én dr. Luther Márton ágostonrendi szerzetes, egyetemi tanár és a wittenbergi városi templom lelkésze 95 - megvitatásra szánt - tételt szögezett ki a vártemplom kapujára. A közelgő november 2-i Mindenszentek és Halottak Napja ünnepére zarándokok ezreinek érkezését várták a városba, így a vitatételeknek biztosítva volt a megfelelő nyilvánosság.

Luther nem számolhatott azzal, hogy egy addig ismeretlen nyilvánosságot is nyer az ügyének, amelyik addig nem igazán létezett és, amelyet úgy hívnak: olvasóközönség.

Hamar felismerte azonban az ebben rejlő lehetőségeket – mármint azt, hogy nemcsak Wittenberg templomában megforduló polgárok a célközönsége, hanem egy addig ismeretlen réteg – és előnyére fordította a könyvnyomtatás segítségével. 

De térjünk vissza néhány gondolat erejéig a kommunikációról a reformáció tartalmi részéhez, hiszen ezek kéz a kézben járnak. Tételeiben Luther Tetzel János dominikánus szerzetes bűnbocsátó cédula árusítási módszere, valamint maguknak a bűnbocsátó céduláknak a léte ellen lépett fel. Tetzel azt hirdette – röviden – hogy aki a ládikájába pénzt dob, az megvásárolta a maga – vagy egy szabadon választható szerette – üdvösségét, vagyis helyét a Mennyországban. Luther tévtanítást kiálltott, ám ebben a pápába vetett hite és bizalma is motiválta: ha tudná a pápa, hogy mit művelnek a nevében, bizonyára megtiltaná. Később derült ki számára, hogy az egész művelet a Szent Péter-bazilika építési költségeit hivatott fedezni.

Lackfi János
Luther-képregény
Luther, 2019
-

Lett volna reformáció könyvnyomtatás nélkül is?

Valószínűleg igen, de az is tény, hogy nem terjedt volna ilyen ütemben. A könyvnyomtatás segítségével hetek alatt elterjesztették Luther 95 tételének szövegét a nyugati kereszténység körében. Sokan úgy vélik, enélkül a találmány nélkül nem lett volna reformáció Luther fellépéséből, ám az ő eredeti szándéka sem az volt, hogy lángba borítsa egész Európát.

Nem csupán nyelvi, de kommunikációs szempontból is fordulatot hozott a reformáció: a 95 tétel kiszögezése után nem sokkal egy wittenbergi nyomdász sokszorosítani kezdte a tételeket, erre korábban nemigen volt példa.

Így Luther olvasói tábora a templombajáró hívek köre helyett sokkal-sokkal szélesebbre, számára is beláthatatlan méretűvé duzzadt.

Hamar szembesülhetett azzal, hogy nem feltétlenül tudja kordában tartani a palackból kiszabadított szellemet: nem mindenkivel tud asztali beszélgetések keretében teológiai vitákat folytatni, ahogyan azt tette wittenbergi otthonában tanítványaival és kortársaival. Ahogyan azzal is, hogy az egyházfő sem tárt karokkal és vállbaveregetéssel várta Luther törekvését, hogy felhívja figyelmét, milyen visszaéléseket követnek el a búcsúcédulák árusításával a pápai lobogó alatt.

Mindenesetre a felismerés, hogy ügye sokkal több embert ér el, mint amennyien a templomban megfordulnak, alapvetően megváltoztatta kommunikációs stratégiáját – írja Mészáros Márton, A nyomtatás szerepe a reformáció sikerében című tanulmányában. Neil Rhodes és Jonathan Sawday pedig azt a kérdést teszi fel: „Vajon a 95 tétel [Luthertől független] kinyomtatásának tapasztalata megtanította-e Luthert valami alapvetőre annak a lehetőségéről, hogy egy skolasztikus disputát hogyan fordítson át egy véget nem érő nyilvános vitává?” Luther pedig ezt írja egy kortársának írt levélben:

„Elhatároztam, hogy kiadok egy könyvet a búcsú hasznáról és káráról [...] mert nincs tovább kétségem afelől, hogy az embereket megtévesztették.”

Luther tehát alapvetően tájékoztatni akar, eszköze pedig egy nyomtatott könyv lesz (amelyet számtalan másik könyv követ) és, amelynek kiadásával úgy próbálja visszaszerezni a kommunikáció irányítását, hogy többé már nem egy szűk közösség, hanem a széles és olvasó (!) közönség számára címzi üzenetét – írja Mészáros.

Rhodes és Sawday szerint „Luther megértette, hogy a nyilvánosságot nem annyira a saját szavai, mint inkább maga a médium teremtette meg; a nyilvánosság eléréséhez az üzenet célba juttatásának új módszereit kell kidolgoznia.” Luther ügyét tehát segítette a könyvnyomtatás, ám Luther újítása vagy, ha úgy tetszik, kommunikációs fordulata nagyban hozzájárult a könyvolvasás mai szokásának kialakulásához, illetve az olvasóközönség megteremtéséhez. A prédikáció a búcsúról és kegyelemről című első könyve alig három év alatt 23 kiadást élt meg, hatása nem csupán az olvasókra, de a könyvnyomtatás további fejlődésére is rendkívüli volt. Ezt az első „bestsellert” hamarosan számos rövid német nyelvű és kifejezetten a laikusoknak szánt prédikáció és más vallásos irat követte. A könnyen kezelhető formátumban kiadott, olcsón előállítható és olcsón megvásárolható kiadványokat az olvasók kézről kézre adták, így a tényleges olvasók még többen lehettek.

Bár vélhetőleg reformáció nem lett volna – ilyen léptékű – könyvnyomtatás nélkül, a korszakban Európa-szerte gombamód megszaporodó nyomdákhoz köze volt a reformációhoz: az emberekben ekkora érdeklődés mutatkozott a személyesen befogadható hittartalmak megismerésére. Wittenbergben például 1519-ig mindössze egy nyomda működött (Luther ezért számos iratát Lipcsében nyom-tattatta ki), 1521 és 1529 között azonban, nyilvánvalóan a Luther művét kísérő hatalmas érdeklődéstől sem függetlenül kilenc új nyomdász alapított üzletet a városban.

 

A Bibliafordítás szerepe az irodalmi nyelv kialakulásában

Luther másik, nem elhanyagolható újítása az anyanyelv szerepének felismerése és hangsúlyozása volt az ismeretszerzésben – addig ugyanis az egyházi nyelv a latin volt.  Luthernek az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen – ahol vissza kellett volna vonnia tanait, ám ezt nem tette meg – hangzott el elhíresült mondata: az „itt állok, másként nem tehetek” is. Ezután birodalmi átkot mondtak ki rá – bárki elfoghatta és megölhette – ezért (hogy biztonságban tudja) Bölcs Frigyes szász választófejedelem elraboltatta Luthert és Wartburg várában rejtőzködött, ahol kényszerű száműzetése idején lefordította a Bibliát, mintegy 11 hónap alatt. (Az Ószövetséghez eredeti héber nyelvű Bibliát véve alapul.) Fordítás 1522-ben nyomtatásba került és máig ez a legmeghatározóbb német bibliafordítás, amely a német irodalmi nyelv alapjait is megvetette. 

Luther Bibliafordításával, anyanyelvű istentiszteletekkel énekekkel és iskolákkal – melyben nemcsak, hogy tanulhattak lányok, de sok helyütt nők is tanítottak – át akarta adni azt a tudást és örömhírt, ami hite szerint a Szentírásban fellelhető. Felismerte, hogy ettől a lehetőségtől a köznép a latin nyelv közbeiktatásával elesik. Másik alapvető tana ugyanis ez volt: nincs szükség közvetítőre, egyedül a hit, egyedül a Szentírás és egyedül Jézus követése az üdvösség útja. Persze, más, bonyolultabb teológiai fogalmakat is más megvilágításba helyezett, de könyvnyomtatás és kommunikáció szempontjából az a törekvés a leginkább lényeges, hogy átadjon, fordítson, emberek számára elérhetővé tegye a Szentírást. Ez a szándék pedig találkozott egy olyan igénnyel, amelyik fellendíthette a könyvnyomtatást, neki pedig kapóra jött a terjesztésben. Sokkal inkább kölcsönhatásról van tehát szó, semmit arról, hogy könyvnyomtatás nélkül nem lett volna reformáció.

Annyi bizonyos, hogy Luther ügye a nyomtatásnak köszönhetően terjed el ilyen ütemben, de a reformációhoz azért Luther is kellett. Valamint az az igény, hogy

az emberek érteni is akarták, miben is kellene hinniük.

Luther hamar felismerte a nyomtatásban rejlő lehetőségeket és szeretett is írni. Szinte minden reformációval járó újításnak volt nyomdaigénye: megvalósult az anyanyelvi istentisztelet – új liturgikus könyvekre volt szükség. Az istentisztelet középpontjába a prédikáció – az anyanyelvi igehirdetés – került. Imádságos könyvek, prédikációk, igemagyarázatok terjedhettek nyomtatva is. A reformáció nyomán kezdődött el világszerte az anyanyelvre fordított a Bibliák terjedése, számos könyvet írtak és nyomtattak ki a nép nyelvén – énekeskönyveket, közérthetően fogalmazott, az alap, hitbeli tanításokat tartalmazó kátékat. Ennek nyomán az anyanyelvi irodalom is fellendült.

Tudás és hierarchia

Az iskolázás új lendületet kapott. Már Rotterdami Erasmus, a kor leghíresebb humanista tudósa célul tűzte ki, hogy az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, és a Bibliát kell olvasniuk. Megszaporodtak ún. nemzeti – valójában elemi – iskolák, majd annak elvégzése után a gombamódra nőtt latin iskolák nyíltak meg sokak előtt. Főiskolák, egyetemek nyitották meg kapuikat. A katolikus egyház vagyonának egy részét, az elnéptelenedett kolostorok közül sokat iskolai célra fordítottak. Ezzel a tudomány – elsősorban a nyelvtudományok – nagyot léptek előre. A tudományos vizsgálódás tehetősége és szabadsága is lassan kibontakozott. Új tudományos felfedezések és gyakorlati eredmények, gépek, eljárások születtek. A reformáció ilyenformán a felvilágosodás előfutárának is tekinthető.

A személyes hit és az ismeretszerzés lehetősége nem csak az egyházi hierarchia és a nép közé vetett éket: az egyház és az állam szerepének, funkcióinak elválasztása is megindult. Az egyházi hierarchia helyére az egyetemes papság elve lépett, mely szerint minden hívő ember pap, vagyis egyenlő jogú Isten előtt. Kibontakozott a presbiteri egyházigazgatás, ami a helyi demokrácia egyfajta magvalósulása volt.

A reformáció hatásai tehát nem csupán könyves szempontból voltak grandiózusak, de minden bizonnyal megteremtették a feltételeit annak az európai könyvnyomtatási- és olvasási szokásnak, ami miatt és ahogyan ma is olvasunk - sokat, magányosan és közvetítő nélkül. 

Borítóképünkön: Luther Márton Richly Zsolt Luther című rajzfilmsorozatából 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Restaurálták a szolnoki zúzdából megmentett bibliát

Az ötvenes években feloszlatták a szerzetesrendeket, a könyvtáraik nagy részét megsemmisítésre ítélték. A most helyreállított kötetet sérült, hiányos állapotban mentették meg.

...
Hírek

Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát megjelenésének 400. évfordulójára

A 400 példányban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyomtatta ki szerdán Budapesten, korhű Gutenberg nyomdagépen.

...
Nagy

A Bibliát, az Orosz naplót és Orwellt ajánlják a kortárs írók a választások előtt

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekeztünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. A kortárs magyar írókat interjúkban kérdeztük meg arról, hogy ők milyen irodalmi műveket éreznek aktuálisnak, illetve mit ajánlanának olvasni a választásokra készülve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Dűne 2.: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

...
sa

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Szórakozás

Dűne 2.: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkozó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

Hírek
...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

...
Szórakozás

A Neuromancer zöld utat kapott az Apple-nél, jön a sorozat

...
Hírek

800 lakosa és 15 könyvesboltja van a kis francia falunak

...
Szórakozás

Bill Skarsgård feszít az új Holló-film első fotóin

...
Szórakozás

Sántakutya, Dűne, Kabai Lóránt és Rémlénykongresszus [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

García Márquez utolsó könyve a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul