Luther olvasóközönséget is teremtett a reformációval

Luther olvasóközönséget is teremtett a reformációval

Luther Márton pontosan 500 évvel ezelőtt, 1522-ben fordította le a Bibliát németre, és ezzel megalapozta a német irodalmi nyelvet. Ezután anyanyelvi bibliafordítások és anyanyelven olvasható, nyomtatott (!) könyvek sora hozta lázba egész Európát. Mi mindent köszönhet a reformáció a könyvnyomtatásnak és Európa a reformációnak? Cikkünkben ennek járunk utána.

Laborczi Dóra | 2022. október 30. |

A történet kezdete viszonylag ismert: 1517. október 31-én dr. Luther Márton ágostonrendi szerzetes, egyetemi tanár és a wittenbergi városi templom lelkésze 95 - megvitatásra szánt - tételt szögezett ki a vártemplom kapujára. A közelgő november 2-i Mindenszentek és Halottak Napja ünnepére zarándokok ezreinek érkezését várták a városba, így a vitatételeknek biztosítva volt a megfelelő nyilvánosság.

Luther nem számolhatott azzal, hogy egy addig ismeretlen nyilvánosságot is nyer az ügyének, amelyik addig nem igazán létezett és, amelyet úgy hívnak: olvasóközönség.

Hamar felismerte azonban az ebben rejlő lehetőségeket – mármint azt, hogy nemcsak Wittenberg templomában megforduló polgárok a célközönsége, hanem egy addig ismeretlen réteg – és előnyére fordította a könyvnyomtatás segítségével. 

De térjünk vissza néhány gondolat erejéig a kommunikációról a reformáció tartalmi részéhez, hiszen ezek kéz a kézben járnak. Tételeiben Luther Tetzel János dominikánus szerzetes bűnbocsátó cédula árusítási módszere, valamint maguknak a bűnbocsátó céduláknak a léte ellen lépett fel. Tetzel azt hirdette – röviden – hogy aki a ládikájába pénzt dob, az megvásárolta a maga – vagy egy szabadon választható szerette – üdvösségét, vagyis helyét a Mennyországban. Luther tévtanítást kiálltott, ám ebben a pápába vetett hite és bizalma is motiválta: ha tudná a pápa, hogy mit művelnek a nevében, bizonyára megtiltaná. Később derült ki számára, hogy az egész művelet a Szent Péter-bazilika építési költségeit hivatott fedezni.

Lackfi János
Luther-képregény
Luther, 2019
-

Lett volna reformáció könyvnyomtatás nélkül is?

Valószínűleg igen, de az is tény, hogy nem terjedt volna ilyen ütemben. A könyvnyomtatás segítségével hetek alatt elterjesztették Luther 95 tételének szövegét a nyugati kereszténység körében. Sokan úgy vélik, enélkül a találmány nélkül nem lett volna reformáció Luther fellépéséből, ám az ő eredeti szándéka sem az volt, hogy lángba borítsa egész Európát.

Nem csupán nyelvi, de kommunikációs szempontból is fordulatot hozott a reformáció: a 95 tétel kiszögezése után nem sokkal egy wittenbergi nyomdász sokszorosítani kezdte a tételeket, erre korábban nemigen volt példa.

Így Luther olvasói tábora a templombajáró hívek köre helyett sokkal-sokkal szélesebbre, számára is beláthatatlan méretűvé duzzadt.

Hamar szembesülhetett azzal, hogy nem feltétlenül tudja kordában tartani a palackból kiszabadított szellemet: nem mindenkivel tud asztali beszélgetések keretében teológiai vitákat folytatni, ahogyan azt tette wittenbergi otthonában tanítványaival és kortársaival. Ahogyan azzal is, hogy az egyházfő sem tárt karokkal és vállbaveregetéssel várta Luther törekvését, hogy felhívja figyelmét, milyen visszaéléseket követnek el a búcsúcédulák árusításával a pápai lobogó alatt.

Mindenesetre a felismerés, hogy ügye sokkal több embert ér el, mint amennyien a templomban megfordulnak, alapvetően megváltoztatta kommunikációs stratégiáját – írja Mészáros Márton, A nyomtatás szerepe a reformáció sikerében című tanulmányában. Neil Rhodes és Jonathan Sawday pedig azt a kérdést teszi fel: „Vajon a 95 tétel [Luthertől független] kinyomtatásának tapasztalata megtanította-e Luthert valami alapvetőre annak a lehetőségéről, hogy egy skolasztikus disputát hogyan fordítson át egy véget nem érő nyilvános vitává?” Luther pedig ezt írja egy kortársának írt levélben:

„Elhatároztam, hogy kiadok egy könyvet a búcsú hasznáról és káráról [...] mert nincs tovább kétségem afelől, hogy az embereket megtévesztették.”

Luther tehát alapvetően tájékoztatni akar, eszköze pedig egy nyomtatott könyv lesz (amelyet számtalan másik könyv követ) és, amelynek kiadásával úgy próbálja visszaszerezni a kommunikáció irányítását, hogy többé már nem egy szűk közösség, hanem a széles és olvasó (!) közönség számára címzi üzenetét – írja Mészáros.

Rhodes és Sawday szerint „Luther megértette, hogy a nyilvánosságot nem annyira a saját szavai, mint inkább maga a médium teremtette meg; a nyilvánosság eléréséhez az üzenet célba juttatásának új módszereit kell kidolgoznia.” Luther ügyét tehát segítette a könyvnyomtatás, ám Luther újítása vagy, ha úgy tetszik, kommunikációs fordulata nagyban hozzájárult a könyvolvasás mai szokásának kialakulásához, illetve az olvasóközönség megteremtéséhez. A prédikáció a búcsúról és kegyelemről című első könyve alig három év alatt 23 kiadást élt meg, hatása nem csupán az olvasókra, de a könyvnyomtatás további fejlődésére is rendkívüli volt. Ezt az első „bestsellert” hamarosan számos rövid német nyelvű és kifejezetten a laikusoknak szánt prédikáció és más vallásos irat követte. A könnyen kezelhető formátumban kiadott, olcsón előállítható és olcsón megvásárolható kiadványokat az olvasók kézről kézre adták, így a tényleges olvasók még többen lehettek.

Bár vélhetőleg reformáció nem lett volna – ilyen léptékű – könyvnyomtatás nélkül, a korszakban Európa-szerte gombamód megszaporodó nyomdákhoz köze volt a reformációhoz: az emberekben ekkora érdeklődés mutatkozott a személyesen befogadható hittartalmak megismerésére. Wittenbergben például 1519-ig mindössze egy nyomda működött (Luther ezért számos iratát Lipcsében nyom-tattatta ki), 1521 és 1529 között azonban, nyilvánvalóan a Luther művét kísérő hatalmas érdeklődéstől sem függetlenül kilenc új nyomdász alapított üzletet a városban.

 

A Bibliafordítás szerepe az irodalmi nyelv kialakulásában

Luther másik, nem elhanyagolható újítása az anyanyelv szerepének felismerése és hangsúlyozása volt az ismeretszerzésben – addig ugyanis az egyházi nyelv a latin volt.  Luthernek az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen – ahol vissza kellett volna vonnia tanait, ám ezt nem tette meg – hangzott el elhíresült mondata: az „itt állok, másként nem tehetek” is. Ezután birodalmi átkot mondtak ki rá – bárki elfoghatta és megölhette – ezért (hogy biztonságban tudja) Bölcs Frigyes szász választófejedelem elraboltatta Luthert és Wartburg várában rejtőzködött, ahol kényszerű száműzetése idején lefordította a Bibliát, mintegy 11 hónap alatt. (Az Ószövetséghez eredeti héber nyelvű Bibliát véve alapul.) Fordítás 1522-ben nyomtatásba került és máig ez a legmeghatározóbb német bibliafordítás, amely a német irodalmi nyelv alapjait is megvetette. 

Luther Bibliafordításával, anyanyelvű istentiszteletekkel énekekkel és iskolákkal – melyben nemcsak, hogy tanulhattak lányok, de sok helyütt nők is tanítottak – át akarta adni azt a tudást és örömhírt, ami hite szerint a Szentírásban fellelhető. Felismerte, hogy ettől a lehetőségtől a köznép a latin nyelv közbeiktatásával elesik. Másik alapvető tana ugyanis ez volt: nincs szükség közvetítőre, egyedül a hit, egyedül a Szentírás és egyedül Jézus követése az üdvösség útja. Persze, más, bonyolultabb teológiai fogalmakat is más megvilágításba helyezett, de könyvnyomtatás és kommunikáció szempontjából az a törekvés a leginkább lényeges, hogy átadjon, fordítson, emberek számára elérhetővé tegye a Szentírást. Ez a szándék pedig találkozott egy olyan igénnyel, amelyik fellendíthette a könyvnyomtatást, neki pedig kapóra jött a terjesztésben. Sokkal inkább kölcsönhatásról van tehát szó, semmit arról, hogy könyvnyomtatás nélkül nem lett volna reformáció.

Annyi bizonyos, hogy Luther ügye a nyomtatásnak köszönhetően terjed el ilyen ütemben, de a reformációhoz azért Luther is kellett. Valamint az az igény, hogy

az emberek érteni is akarták, miben is kellene hinniük.

Luther hamar felismerte a nyomtatásban rejlő lehetőségeket és szeretett is írni. Szinte minden reformációval járó újításnak volt nyomdaigénye: megvalósult az anyanyelvi istentisztelet – új liturgikus könyvekre volt szükség. Az istentisztelet középpontjába a prédikáció – az anyanyelvi igehirdetés – került. Imádságos könyvek, prédikációk, igemagyarázatok terjedhettek nyomtatva is. A reformáció nyomán kezdődött el világszerte az anyanyelvre fordított a Bibliák terjedése, számos könyvet írtak és nyomtattak ki a nép nyelvén – énekeskönyveket, közérthetően fogalmazott, az alap, hitbeli tanításokat tartalmazó kátékat. Ennek nyomán az anyanyelvi irodalom is fellendült.

Tudás és hierarchia

Az iskolázás új lendületet kapott. Már Rotterdami Erasmus, a kor leghíresebb humanista tudósa célul tűzte ki, hogy az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, és a Bibliát kell olvasniuk. Megszaporodtak ún. nemzeti – valójában elemi – iskolák, majd annak elvégzése után a gombamódra nőtt latin iskolák nyíltak meg sokak előtt. Főiskolák, egyetemek nyitották meg kapuikat. A katolikus egyház vagyonának egy részét, az elnéptelenedett kolostorok közül sokat iskolai célra fordítottak. Ezzel a tudomány – elsősorban a nyelvtudományok – nagyot léptek előre. A tudományos vizsgálódás tehetősége és szabadsága is lassan kibontakozott. Új tudományos felfedezések és gyakorlati eredmények, gépek, eljárások születtek. A reformáció ilyenformán a felvilágosodás előfutárának is tekinthető.

A személyes hit és az ismeretszerzés lehetősége nem csak az egyházi hierarchia és a nép közé vetett éket: az egyház és az állam szerepének, funkcióinak elválasztása is megindult. Az egyházi hierarchia helyére az egyetemes papság elve lépett, mely szerint minden hívő ember pap, vagyis egyenlő jogú Isten előtt. Kibontakozott a presbiteri egyházigazgatás, ami a helyi demokrácia egyfajta magvalósulása volt.

A reformáció hatásai tehát nem csupán könyves szempontból voltak grandiózusak, de minden bizonnyal megteremtették a feltételeit annak az európai könyvnyomtatási- és olvasási szokásnak, ami miatt és ahogyan ma is olvasunk - sokat, magányosan és közvetítő nélkül. 

Borítóképünkön: Luther Márton Richly Zsolt Luther című rajzfilmsorozatából 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Restaurálták a szolnoki zúzdából megmentett bibliát

Az ötvenes években feloszlatták a szerzetesrendeket, a könyvtáraik nagy részét megsemmisítésre ítélték. A most helyreállított kötetet sérült, hiányos állapotban mentették meg.

...
Hírek

Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát megjelenésének 400. évfordulójára

A 400 példányban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyomtatta ki szerdán Budapesten, korhű Gutenberg nyomdagépen.

...
Nagy

A Bibliát, az Orosz naplót és Orwellt ajánlják a kortárs írók a választások előtt

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekeztünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. A kortárs magyar írókat interjúkban kérdeztük meg arról, hogy ők milyen irodalmi műveket éreznek aktuálisnak, illetve mit ajánlanának olvasni a választásokra készülve.

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Hírek
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak