A napokban mutatják be a mozik Christopher Nolan grandiózus filmjét, az Odüsszeiát, amely már jó ideje lázban tartja, és már rögtön meg is osztja a fél világot (cikkeink a filmről itt). Természetesen mi is nagyon kíváncsiak vagyunk, hogyan dolgozza fel a rendező az európai kultúrkör egyik alapművét, és ebből az apropóból összegyűjtöttünk néhány olyan regényt, amely újrameséli, vagy más szempontból írja újra Homérosz eposzát.
James Joyce: Ulysses
Kezdjük a legismertebb modern feldolgozással: James Joyce kultikus regénye, az Ulysses az Odüsszeia 24 énekét egyetlen dublini napra (1904. június 16.) vetíti, Leopold Bloom, az átlagember (Odüsszeusz), Stephen Dedalus (Télemakhosz) és Molly Bloom (Pénelopé) történetén és monológjain keresztül.
Az Ulyssest olvasni azonban többeknek kihívást jelenthet, viszont megéri. Mi nemrég Keresztes Balázs irodalomtörténésszel, a Négy Fal Között Olvasókör ismeretterjesztő YouTube-csatorna alapítójával beszélgettünk erről, aki szerint a regény „egy végtelen szöveglabirintus, ahol minden egyes szó lehet egy rejtett utalás, és minden egyes félmondat hálózatba van kötve a szöveg bármelyik más random pontjával”.
A regény minden egyes fejezete nagyobb mértékben az Odüsszeia, kisebb mértékben a Hamlet újraírása, paródiája.
Ezért nem árt, ha ismerjük ezeket a műveket. Például a regény első jelenete – amelyben három fiatalember, két ír és egy angol játékos, de feszültségektől nem mentes viszonyát látjuk kibontakozni a dublini öbölben – máris egy rájátszás az Odüsszeia nyitányára, ahol a kérők befészkelték magukat Odüsszeusz házába, mondta korábbi interjúnkban Keresztes.
Margaret Atwood: Pénelopeia
Margaret Atwood, A szolgálólány meséjének szerzője is az Odüsszeia eseményeit meséli újra ebben a regényben, és azon már meg sem lepődünk, hogy a hős felesége, Pénelopé nézőpontjából ismerjük meg a történetet. Pontosabban egy másik történetet, ugyanis Pénelopé közel 20 évig élt és állt helyt férje nélkül egyedül, kérők és kétségek között.
Az írónőt az foglalkoztatta, hogy egy alapvetően férfitörténetnek, ami a kitartásról és a hősiességről szól, hogyan lehetne megmutatni a teljes ellentétét. A korabeli fake newstól, meg persze vértől és árulástól tocsogó kisregény alapjaiban nem változtat a jól rögzült Odüsszeusz-képen, de izgalmasan árnyalja azt, írtuk korábban kritikánkban.
Atwood azonban nem a múltról mesél, hanem egy mindennapi női alakot állít elénk, aki a másvilágról meséli el az eposz másik felét, és csodálkozik rá a történelemre.
Kétségek közt őrlődik, vágyakozik és hiányolja a szerelmét, gyarló és büszke, egyszerre a görög női alakok ideálja és egyszerre a mai társadalom résztvevője.
Márai Sándor: Béke Ithakában
Márai Sándort az emigráció és a nápolyi kulturális-természeti környezet együttesen motiválta a Béke Ithakában megírására, mely első igazi megszólalása Magyarországról való 1948-as távozása után, írja a könyv fülszövegében Mészáros Tibor.
Márai számára az emigráció „megteremtette és tudatosította az ulysseszi” létet.
Míg az író utazásai során az élményszerzés mellett a legfőbb mozgatórugó a kíváncsiság volt, száműzetésében ezt felváltotta a hontalanság élménye. Márai három elbeszélője – Pénelopé, Télamakhos és Télegonos (Odüsszeusz Kirkétől született fia) – három különböző szempontból mutatja be a halott hőst, aki folyamatosan úton volt, és soha nem tudott megérkezni.
Madeline Miller: Kirké
Madeline Millernek már ötéves korában az Íliászból olvasott fel az anyukája, és a leendő írónő már 11 évesen latint tanult. Akhilleusz dala című regénye pedig 2012-ben elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a Women’s Prize for Fiction-díjat.
A Kirké című kötet az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónőről szól, a mítoszok újraértelmezésével. A leghatalmasabb titán, a Napisten lánya szörnyekké tudja változtatni a riválisait, és még az istenekre is veszélyt jelenthet, ezért Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre. Itt Kirké tökéletesíti a varázstudományát, vadállatokat szelídít, és közben nem tölti teljes magányban a napjait. Találkozik a Minótaurosszal, Daidalosszal, Médeiával és
persze Odüsszeusszal is, akivel szerelmi viszonyba keveredik.
Aztán eljön az a pont, amikor Kirké akaratlanul is magára vonja az emberek és az istenek haragját, és választania kell az istenek és a halandók világa között.
Claire North: Ithaka - Pénelopé királysága
Claire North regénye szintén Pénelopé karakterére összepontosít, és Odüsszeusz Trójába utazása után tizenhét évvel veszi fel a fonalat. Odüsszeusz magával vitte Ithaka szigetének minden harcolni képes férfiját, távollétükben az ithakai asszonyokra maradt a királyság vezetése. Azt beszélik, hogy Odüsszeusz talán vissza sem tér, Pénelopé ajtaján kérők kopogtatnak, és
a bölcs asszony tudja, bármilyen döntést hoz, az véres polgárháborúba sodorhatja a királyásgot.
A királyné csak ravaszsággal, éleslátással és megbízható szolgálói segítségével tudja fenntartani a törékeny békét, amely a királyság túlélésének feltétele.
Nyitókép: UIP Media
