Egyszer majd rendet rakok - Maradj otthon #39

Egyszer majd rendet rakok - Maradj otthon #39

Nagyjából másfél hónapja vagyunk karanténban, és bár azóta már sütöttünk kenyeret, rendszeresen naplót írunk, online tanulunk és tanítunk, sorozatokat nézünk és folyamatosan olvasunk (megsúgom, van, aki közülünk rendszeresen jógázik is, de az sajnos nem én vagyok!), ez pedig nyilván mind szép és pozitív, de ideje lenne számot vetni azzal, hogy mi mindent NEM csináltunk a karantén alatt.

Ruff Orsolya | 2020. április 30. |

Az elején például rettenetesen fárasztó volt szembesülni mások fogadkozásaival (megtanulok egy idegen nyelvet, elolvasom a Tolsztoj-összest, online fogok táncolni/zumbázni/balettozni/makramézni, stb.), miközben a saját közel- és hosszú távú tervem nagyjából annyi volt: egyben maradni. Még egy kósza, titkos ambíció furakodott a mindennapi rutin levezénylésébe, és elhatároztam, ha netán úgy adódna,

végre rendet vágnék az otthoni könyvek között.

Na, ez az, ami még nem történt meg.

Mindez viszont nem jelenti azt, hogy ne faragnék folyamatosan elméleteket arról, hogyan is fogom – még a karanténidőszakban – végrehajtani a rendszerezésnek álcázott rendrakást. Hogy soha nincs elég könyvespolc, az olyan kőbe vésett axióma, amelynek igazságtartalmát kár is feszegetni, egyelőre viszont már annak is örülnék, ha azok a könyvek beférnének valahová, amelyek elfektetve pihennek itt és ott. Biztos vagyok benne, hogy egy bizonyos könyvszám fölött mindenkinek saját szisztémája van a rendezésre: J.K. Rowling például színek szerint rendezi a könyveit, aminek a lakberendezési fotók esztétikáján túl az égvilágon semmi értelme, de simán lehet, hogy van olyan ember, aki az egyik nap sárga, a másik nap meg kék borítós könyvet akar olvasni.

Az én kategóriáim megbízhatóan kiszámíthatóak: magyar szépirodalom, külföldi szépirodalom, idegen nyelvű könyvek, tényirodalom, és külön polcot kapott a krimi meg a gyerekirodalom. Egy idő után viszont azt vettem észre, hogy a könyvek elkezdtek vándorolni és összekeveredni, a kétségbeejtő helyhiány ugyanis olyan vészhelyzetet idézett elő, amelyre csak egyetlen orvosság létezik:

a suvasztás.

Mindenki el tudja képzelni, de azért leírom: ez rendszerint úgy történik, amikor nagy levegőt véve, két kézzel belekapaszkodva akkor is beszuszakolsz még egy könyvet (valahová, mindegy hová!), ha emberi számítás szerint már nem férne oda semmi sem. (Befér. Valahogy mindig befér.)

Van persze olyan lakberendezési irányzat is, ami szinte teljesen száműzné a könyveket a lakások tereiből, mivel a sokféle szín és borító az összevisszaság, rendetlenség látszatát keltheti. Aki könyvek közt nőtt fel, és fél életét könyvtárakban meg könyvesboltokban töltötte, nagyjából már a felvetést sem érti. Hiszen akinek a könyv esztétikum (is), az nem tudja felfogni, ha annak esetleges hiányát hánytorgatják fel.

Hiszen melyik az a dimenzió, amiben egy halom könyv valakinek esetleg szúrja a szemét?

Az olvasás terei markánsan megmaradnak az ember emlékezetében, ezt nagyjából gyerekkorunk óta tudjuk. Az első könyvtári élményem a móri Lamberg-kastélyhoz kötődik, ahol egy kanyargós lépcsőn kell felosonni az emeletre, ha az ember kölcsönözni szeretne. Az olvasás élményéhez így kapcsolódott egy építészeti, egy stílusbeli és egy esztétikai élmény is. És bár akkor hatalmasnak tűnt az épület, valójában egy intim tér lehet például ahhoz a gigantikus könyvtárkomplexumhoz képest, amelyet Valuska Gábor fotózott Helsinkiben:

Megmutatjuk a 21. század könyvtárát, a finn könyvmennyországot! - Könyves magazin

Rengeteg képen mutatjuk meg, hogy az analóg és digitális kultúrát hogyan ötvözik a finnek: tanulj, gondolkozz és érezd jól magad, ez a legfőbb üzenete az őrületes könyvtárnak, amiben mindössze 100 ezer könyvet tartanak a polcokon a világ egyik legszebb épületében.

A könyvtárhasználati szokásaink sokat változtak az elmúlt években (hiszen aki ma könyvtárba jár, a kölcsönzésen kívül élményeket is gyűjt, ezt az igényt pedig egyre több intézmény ismerte fel – így aztán élő találkozásokat szerveznek írók és olvasók között, színházi előadásoknak adnak teret vagy – ahogy a helsinki fotóriportunkban is írtuk – játékszobát rendeznek be), miközben a könyv és olvasója találkozása valahogy sosem változik. Maximum az olvasót körülvevő díszlet. De bárhol is történjen, a könyvolvasás kivétel nélkül egyszerre külső és belső élmény, és aki saját könyvtárat épít otthon (legyen az akár egyetlen polcnyi vagy egy egész falat fedő könyvgyűjtemény), pontosan azt a közeget teremti újra, amelyben folyamatosan könyvek veszik körül.

Persze ha a rendrakás Halálcsillagára, Marie Kondóra hallgatnának az emberek, akkor valószínűleg senkinek sem lenne otthon könyvtára. Kondo szerint ugyanis sokszor azért nem válunk meg a könyveinktől, mert azt hisszük, hogy egyszer majd újraolvassuk őket. Hitvallása szerint rendszerint azért olvasunk könyveket, mert élményeket várunk ettől a tevékenységtől, és ha már egyszer elolvastunk egy könyvet, meg is kaptuk az élményt. És mi a helyzet a félbehagyott könyvekkel? Kondónak erre is van tanácsa: „Ami azokat a könyveket illeti, amiket csak félig olvastál, vagy egyáltalán nem, azoktól szabadulj meg.”

Csak annyit nem tesz hozzá, hogy nincs több látnivaló, haladjunk tovább.

Mindenesetre, ha valaha Kondóra hallgatnék, akkor például nem tudtam volna levenni a polcról Umberto Eco gigaregényét, A rózsa nevét, amit annak idején én bizony nem olvastam végig, viszont pár hete megint elővettem. Mindent összevetve nagyon erősen hiszek abban, hogy nem bűn vagy hiba félbehagyni egy regényt, és előbb vagy utóbb eljön az az élethelyzet vagy lelkiállapot, amikor újra megszólít minket a félig olvasott könyv.

Valószínűleg A rózsa nevében van amúgy a világirodalom egyik leghíresebb könyvtára is, ami szintén egy teljesen más – egyszerre izgalmas, titkokkal teli és baljós – teret jelenít meg:

„Mostanáig úgy gondoltam, hogy minden könyv a könyveken kívül álló emberi vagy épp isteni dolgokról szól. Most rádöbbentem, hogy a könyvek nemritkán könyvekről szólnak, vagyis olyan, mintha egymással váltanának szót. E felismerés fényénél egyszeriben még nyugtalanítóbb helynek láttam a könyvtárt. Hosszú-hosszú, évszázados pusmogás, pergamen és pergamen közötti, nesztelen párbeszédek helyszíne volt tehát, egyetlen ember eszével kordában tarthatatlan erők foglalata, sok-sok emberész kisugározta titkok, egykori gazdájuk vagy közvetítőjük halálát túlélő kincsek tárháza.”

Valahogy úgy képzelem az Aedificiumban berendezett könyvtárat, mint amilyen a Trónok harca hatodik évadában Sam szeme elé tárul a Fellegvárban. Egyszerre fenyegető és lenyűgöző, és kicsit azt az érzést kelti, amit Graham Swift is megfogalmazott az Anyák napi kimenőben („A könyvtárszobák még üresen is azt a rosszallást sugallták, hogy az ember fölösleges.”).

Mit keres egy pucér nő a könyvtárban? - Könyves magazin

Elmehetsz a bálba! - szokatlan mottót választott kisregényének Graham Swift: az Anyák napi kimenő ugyanis egy olyan sztori, melyben a mesebeli Hamupipőkét nem a bálba, hanem az ágyába invitálja a szép szőke herceg, majd ahelyett, hogy gyűrűt ajánlana meg a fele királyságát, megkéri, hogy távozáskor dugja egy kőtömb alá a kulcsot.

Pedig teljesen mindegy, hogy hol történik, hiszen nagyjából minden könyvtárhasználó arra vágyik, amit Kempis Tamás A rózsa nevében neki tulajdonított mondatban állít, miszerint:

„Mindenben nyugodalmat kerestem, de csak egy sarokban, könyvvel a kezemben találtam rá.”

Kapcsolódó cikkek
...
Promóció

A 70 éves Móra ezekkel a könyvekkel készült a virtuális könyvfesztiválra

Hetvenéves idén a Móra Kiadó, amely rengeteg kiadvánnyal és programmal készült az évfordulóra és a könyvfesztiválra, a járvány és a karantén miatt viszont újra kellett tervezniük mindent. Az olvasók viszont így sem maradnak könyvek nélkül, a kiadó most pedig elárulja, mire számíthatunk.

...
Nagy

A tánc világnapja soha nem volt ilyen szomorú – Maradj otthon #38

Még sosem volt olyan szomorú a tánc világnapja, mint ma, amikor a tánccipők karanténban pihennek szerte a világon. Amióta kitört a járvány, a legelemibb, legfájóbb hiányom a tánc – nincs olyan pótcselekvés, amivel ki lehetne tölteni azt a veszteséget, amit a swingbulik és fesztiválok elmaradása okoz. A tánc az életformám, a heti boldogságadagom, a közösségi életem, a mindennapjaimat meghatározó alapritmus.

...
Nagy

Fontos EMBEREK 2-es személyi számmal - Maradj otthon #37

“Te csak virág légy, drága csecsebecs,/ Haszontalan, de szép, s ez érdeme”- adta ki az ukázt Madách Imre Az ember tragédiájában 1862-ben. Azóta vajon mennyit változott a "NŐ" definíciója?

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.