Nagy Zsolt szerint az Utcamesékkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy létezik

Nagy Zsolt szerint az Utcamesékkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy létezik

Kozma Lilla Rita Utcamesék című novelláskötetében nyersen és sallangmentesen ír a hajléktalanok kilátástalan helyzetéről, amiből nyáron Nagy Zsolt színművész  közreműködésével hangoskönyv is készült; utóbbi bemutatóját a Magvető Caféban tartották, a beszélgetést Nagy Borús Levente vezette. A szerző annyiban már biztosan elérte a célját, hogy az összegyűlteket közös gondolkodásra és beszélgetésre késztette. A bemutató során szóba került, hogy mit tehetünk egyénileg, társadalmilag, és hogy helyesen tesszük-e, ha annak tudatában adunk pénzt a kéregetőknek, hogy alkoholt vesznek belőle.

Nyitókép: Tarandus Kiadó

Simon Eszter | 2022. november 01. |
Kozma Lilla Rita
Utcamesék
Tarandus, 2021, 192 oldal
-

Kozma Lilla Rita 2017-ben kezdett hajléktalanokkal foglalkozni, ekkor még eszébe sem jutott, hogy egyszer könyvben írja meg a tapasztalatait. Néhány évvel később kezdett írással foglalkozni, és a pandémia alatt jelentkezett Péterfy Gergely kreatívíró-kurzusára, ahol Péterfy bátorítására írta meg az Utcameséket. A novelláskötetben rövid történetek villannak fel, mert a szerző úgy érzi, ezeken keresztül tudja megragadni a valóságot. „Azóta sem tudok hosszan írni, szóval maradtam a novelláknál. Gergő óráira hétről-hétre rövid novellákat kellett írni, az egyik alkalomra írtam meg a Teréz körúton játszódó történetet, ami végül a kötetbe is bekerült.” A szerző már a regény gondolatával is eljátszott, de egyelőre úgy érzi,

a novellákon keresztül tudja hatásosan átadni az üzenetét.

Nagy Borús Levente szerint az Utcamesék ereje éppen a történetek rövidségében rejlik, amelyek egy novella kivételével valós eseményeket dolgoznak fel. 

A kötet szereplői közül ugyan csak egy emberhez jutott el az Utcamesék híre, és a szerző már 2019-ben maga mögött hagyta a szociális munkát, de a mai napig fontos számára a korábbi munkatársai véleménye. Kozma Lilla Rita kényes témát boncolgat, különösen a szociális szférában dolgozók számára, és Nagy Zsolt is szívügyének tekinti, hogy olyan jelenségek kapcsán hallassa a hangját, ami társadalmilag mindannyiunkat érint. A színész azt mondta, hogy azért vállalta a könyv felolvasását, mert az Utcamesék üzenetét rendkívül élesnek látta. „Az emberek elkönyvelték, hogy a hajléktalanok csak fekszenek az úton, büdösek, nem dolgoznak, és gyűlölik őket, mert csak a probléma van velük, pedig minden nagyváros képéhez hozzátartoznak ezek az emberek. Minden világváros gondoskodik róluk, arról nem is beszélve, hogy tudjuk, mi a helyzet Magyarországon az olyan kisközösségekkel, mint a hajléktalanok, a melegekről már nem is beszélve. A kormány azt akarja, hogy ezek az emberek ne létezzenek, mert szégyelli, hogy vannak olyanok, akik perifériára sodródtak, de még azokat a szervezeteket sem segíti, akik foglalkoznak velük.

Egy színésznek kötelessége elvállalnia egy ilyen feladatot, ha van hangja.

A történetek szereplőinek nagy része mára halott, a dolgozók nem tudtak segíteni rajtuk, mert el van lehetetlenítve a munkájuk.” Nagy Zsolt szerint a könyv azért fontos, mert pontosan megmutatja a hajléktalanok hátterét. „Nem tudtam egyben elolvasni a könyvet, fejezetenként haladtam és mindig megálltam, mert annyira brutális a realitás.” 

Nagy Borús Levente csatlakozott a színészhez, és az Utcameséket egy steakhez hasonlította: „Muszáj olvasás közben megpihenni, és feldolgozni a történeteket”. Nagy Zsolt azonban nem értett egyet a hasonlattal: „A steaknél van valami jó érzés, egy kellemes teltségérzés, de abban a pillanatban, amikor megkóstolod a könyvet, valami mélységes szégyenérzés fog el”. Nagy Borús Levente azzal védte meg a hasonlatát, hogy akárcsak a nemes húsnak, az Utcameséknek is komoly nívója van, mire Nagy Zsolt azt felelte, hogy őt nem a kötet irodalmi értéke fogta meg: „Ez nem egy Márquez, és nem is akarom hasonlítani semmihez. Ez egy nyers írás, ami kifakadt a szerző tollából. Nagyon szeretem az ilyen sprőd történeteket”. 

A szerző azt mondta, az Utcamesékkel az volt a célja, hogy megpiszkálja az emberek gondolatait, és

elindítsa a hajléktalanok helyzetéről szóló kommunikációt,

ez pedig úgy tűnik, sikerült, mert a kötet általánosságban pozitív visszhangot is keltett. Nagy Zsolt szerint az Utcamesék kapcsán az a legfontosabb, hogy a szerző lehetőséget és teret kapott arra, hogy megossza a gondolatait: „Ennek a könyvnek a létezése a fontos, és az, hogy mellé állt egy kiadó”.

Kozma Lilla Rita visszaemlékezett a két évvel ezelőtti Margóra, ahol a kötet bemutatója után elbizonytalanodott az Utcamesék értéket illetően: „Megkérdőjeleztem, hogy jó-e a könyv. Aztán tavaly novemberben toplistás lett a Librinél egy furcsa alkategóriában, és akkor megörültem, hogy mégis jó. Naponta néztem az eladási listákat, aztán rájöttem, hogy nem az a fontos, hogy hány példányt adnak el belőle”. A szerző célja mára sokkal inkább az érzékenyítés és a figyelemfelhívás, és azt reméli, hogy nemcsak beszélgetések útján, de cselekedetek terén is változásokat érhet el, ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezt az államnak kellene indítványoznia, amivel a színész is egyetértett. „Kormányakarat kell hozzá. Nekünk arra van lehetőségünk, hogy leüljünk és beszéljünk róla egy meleg szobában, de ezek az emberek most is kint fekszenek a hidegben. A másik baj, hogy most mindenki lehetetlen helyzetben van. Amikor valaki nem tudja eltartani a családját, és azon aggódik, hogyan fogja befizetni a rezsijét, az nem azzal fog foglalkozni, hogy mi lesz a hajléktalanokkal” – fogalmazott Nagy Zsolt. 

Az Utcamesék valóban nem egy olyan kötet, ami a buszra várakozva felcsapható, nem szórakoztat, ugyanakkor gondolkodásra késztet, és felkorbácsolja azokat az érzelmeket, amelyeket a legtöbben valószínüleg önmagunk felmentése érdekében elnyomunk. Izgalmas végiggondolni, hogy milyen érzések kavarognak bennünk, amikor esténként sietve keresztülvágtatunk a hideg aluljáróban, és úgy teszünk, mintha észre sem vennénk a kartonpapíron heverő hajléktalanokat. Mit érzünk ilyenkor? Bűntudatot, szégyent, undort? Az Utcamesék elolvasása után

biztosan nem tudjuk elfordítani a fejünket.

Egyénileg talán láthatatlan a segítségnyújtás, és az a szomorú valóság, hogy társadalmilag, sőt rendszerszinten kellene foglalkozni a problémával. Kozma Lilla Ritának mégis sikerült elérnie, hogy beszéljünk és közösen gondolkozzunk a problémáról, mert a bemutató végén a közönség soraiból elhangzott egy kérdés, amit valószínűleg már sokan megfogalmaztunk magunkban: „Miért adjunk pénzt a hajléktalannak, ha úgyis piát vesz belőle?” A szerző szerint erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. „Velem is előfordul, hogy néha adok, néha nem” – mondta, és hozzátette, hogy ez olyan komplex kérdés, amire nincs jó válasz, mert minden helyzet egészen egyéni és speciális. 

Korábban összegyűjtöttünk 5 olyan könyvet, amelyek rávilágítanak, hogy miért nem bűn a hajléktalanság, erről ITT olvashatsz.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nagy Zsolt hangján hallgathatjuk meg a hajléktalanokról szóló Utcameséket

Tavaly jelent meg Kozma Lilla Rita hajléktalanokról szóló Utcamesék című könyve, amelyből idén nyáron, Nagy Zsolt színművész közreműködésével hangoskönyv készült. A szerző és a színművész közös célja, hogy felhívja a figyelmet a köztünk élő otthontalan emberek sorsára.

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

A kötet szerzője Kozma Lilla Rita először 2020-ban debütált szerzőként, a Tarandus Kiadó által megszervezett Van hangunk pályázatán...

...
Beleolvasó

Miért töltött Vilmos herceg egy éjszakát hajléktalanként London utcáin?

II. Erzsébet halála miatt szomorú aktualitást kapott az Athenaeum kiadó már korábban idén őszre tervezett könyve, a Vilmos herceg - a trónörökös. Pierrick Geais újságíró kötetéből átfogó képet kaphatunk a királyi családról, illetve arról, hogy Vilmos hercegnek milyen volt ebben a családban felnőni.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

1928. március 26-án született Budapesten Varga Katalin, akinek olyan gyerekirodalmi alkotásokat köszönhetünk, mint a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában.

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány