Nagy Zsolt szerint az Utcamesékkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy létezik

Nagy Zsolt szerint az Utcamesékkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy létezik

Kozma Lilla Rita Utcamesék című novelláskötetében nyersen és sallangmentesen ír a hajléktalanok kilátástalan helyzetéről, amiből nyáron Nagy Zsolt színművész  közreműködésével hangoskönyv is készült; utóbbi bemutatóját a Magvető Caféban tartották, a beszélgetést Nagy Borús Levente vezette. A szerző annyiban már biztosan elérte a célját, hogy az összegyűlteket közös gondolkodásra és beszélgetésre késztette. A bemutató során szóba került, hogy mit tehetünk egyénileg, társadalmilag, és hogy helyesen tesszük-e, ha annak tudatában adunk pénzt a kéregetőknek, hogy alkoholt vesznek belőle.

Nyitókép: Tarandus Kiadó

Simon Eszter | 2022. november 01. |
Kozma Lilla Rita
Utcamesék
Tarandus, 2021, 192 oldal
-

Kozma Lilla Rita 2017-ben kezdett hajléktalanokkal foglalkozni, ekkor még eszébe sem jutott, hogy egyszer könyvben írja meg a tapasztalatait. Néhány évvel később kezdett írással foglalkozni, és a pandémia alatt jelentkezett Péterfy Gergely kreatívíró-kurzusára, ahol Péterfy bátorítására írta meg az Utcameséket. A novelláskötetben rövid történetek villannak fel, mert a szerző úgy érzi, ezeken keresztül tudja megragadni a valóságot. „Azóta sem tudok hosszan írni, szóval maradtam a novelláknál. Gergő óráira hétről-hétre rövid novellákat kellett írni, az egyik alkalomra írtam meg a Teréz körúton játszódó történetet, ami végül a kötetbe is bekerült.” A szerző már a regény gondolatával is eljátszott, de egyelőre úgy érzi,

a novellákon keresztül tudja hatásosan átadni az üzenetét.

Nagy Borús Levente szerint az Utcamesék ereje éppen a történetek rövidségében rejlik, amelyek egy novella kivételével valós eseményeket dolgoznak fel. 

A kötet szereplői közül ugyan csak egy emberhez jutott el az Utcamesék híre, és a szerző már 2019-ben maga mögött hagyta a szociális munkát, de a mai napig fontos számára a korábbi munkatársai véleménye. Kozma Lilla Rita kényes témát boncolgat, különösen a szociális szférában dolgozók számára, és Nagy Zsolt is szívügyének tekinti, hogy olyan jelenségek kapcsán hallassa a hangját, ami társadalmilag mindannyiunkat érint. A színész azt mondta, hogy azért vállalta a könyv felolvasását, mert az Utcamesék üzenetét rendkívül élesnek látta. „Az emberek elkönyvelték, hogy a hajléktalanok csak fekszenek az úton, büdösek, nem dolgoznak, és gyűlölik őket, mert csak a probléma van velük, pedig minden nagyváros képéhez hozzátartoznak ezek az emberek. Minden világváros gondoskodik róluk, arról nem is beszélve, hogy tudjuk, mi a helyzet Magyarországon az olyan kisközösségekkel, mint a hajléktalanok, a melegekről már nem is beszélve. A kormány azt akarja, hogy ezek az emberek ne létezzenek, mert szégyelli, hogy vannak olyanok, akik perifériára sodródtak, de még azokat a szervezeteket sem segíti, akik foglalkoznak velük.

Egy színésznek kötelessége elvállalnia egy ilyen feladatot, ha van hangja.

A történetek szereplőinek nagy része mára halott, a dolgozók nem tudtak segíteni rajtuk, mert el van lehetetlenítve a munkájuk.” Nagy Zsolt szerint a könyv azért fontos, mert pontosan megmutatja a hajléktalanok hátterét. „Nem tudtam egyben elolvasni a könyvet, fejezetenként haladtam és mindig megálltam, mert annyira brutális a realitás.” 

Nagy Borús Levente csatlakozott a színészhez, és az Utcameséket egy steakhez hasonlította: „Muszáj olvasás közben megpihenni, és feldolgozni a történeteket”. Nagy Zsolt azonban nem értett egyet a hasonlattal: „A steaknél van valami jó érzés, egy kellemes teltségérzés, de abban a pillanatban, amikor megkóstolod a könyvet, valami mélységes szégyenérzés fog el”. Nagy Borús Levente azzal védte meg a hasonlatát, hogy akárcsak a nemes húsnak, az Utcameséknek is komoly nívója van, mire Nagy Zsolt azt felelte, hogy őt nem a kötet irodalmi értéke fogta meg: „Ez nem egy Márquez, és nem is akarom hasonlítani semmihez. Ez egy nyers írás, ami kifakadt a szerző tollából. Nagyon szeretem az ilyen sprőd történeteket”. 

A szerző azt mondta, az Utcamesékkel az volt a célja, hogy megpiszkálja az emberek gondolatait, és

elindítsa a hajléktalanok helyzetéről szóló kommunikációt,

ez pedig úgy tűnik, sikerült, mert a kötet általánosságban pozitív visszhangot is keltett. Nagy Zsolt szerint az Utcamesék kapcsán az a legfontosabb, hogy a szerző lehetőséget és teret kapott arra, hogy megossza a gondolatait: „Ennek a könyvnek a létezése a fontos, és az, hogy mellé állt egy kiadó”.

Kozma Lilla Rita visszaemlékezett a két évvel ezelőtti Margóra, ahol a kötet bemutatója után elbizonytalanodott az Utcamesék értéket illetően: „Megkérdőjeleztem, hogy jó-e a könyv. Aztán tavaly novemberben toplistás lett a Librinél egy furcsa alkategóriában, és akkor megörültem, hogy mégis jó. Naponta néztem az eladási listákat, aztán rájöttem, hogy nem az a fontos, hogy hány példányt adnak el belőle”. A szerző célja mára sokkal inkább az érzékenyítés és a figyelemfelhívás, és azt reméli, hogy nemcsak beszélgetések útján, de cselekedetek terén is változásokat érhet el, ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezt az államnak kellene indítványoznia, amivel a színész is egyetértett. „Kormányakarat kell hozzá. Nekünk arra van lehetőségünk, hogy leüljünk és beszéljünk róla egy meleg szobában, de ezek az emberek most is kint fekszenek a hidegben. A másik baj, hogy most mindenki lehetetlen helyzetben van. Amikor valaki nem tudja eltartani a családját, és azon aggódik, hogyan fogja befizetni a rezsijét, az nem azzal fog foglalkozni, hogy mi lesz a hajléktalanokkal” – fogalmazott Nagy Zsolt. 

Az Utcamesék valóban nem egy olyan kötet, ami a buszra várakozva felcsapható, nem szórakoztat, ugyanakkor gondolkodásra késztet, és felkorbácsolja azokat az érzelmeket, amelyeket a legtöbben valószínüleg önmagunk felmentése érdekében elnyomunk. Izgalmas végiggondolni, hogy milyen érzések kavarognak bennünk, amikor esténként sietve keresztülvágtatunk a hideg aluljáróban, és úgy teszünk, mintha észre sem vennénk a kartonpapíron heverő hajléktalanokat. Mit érzünk ilyenkor? Bűntudatot, szégyent, undort? Az Utcamesék elolvasása után

biztosan nem tudjuk elfordítani a fejünket.

Egyénileg talán láthatatlan a segítségnyújtás, és az a szomorú valóság, hogy társadalmilag, sőt rendszerszinten kellene foglalkozni a problémával. Kozma Lilla Ritának mégis sikerült elérnie, hogy beszéljünk és közösen gondolkozzunk a problémáról, mert a bemutató végén a közönség soraiból elhangzott egy kérdés, amit valószínűleg már sokan megfogalmaztunk magunkban: „Miért adjunk pénzt a hajléktalannak, ha úgyis piát vesz belőle?” A szerző szerint erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. „Velem is előfordul, hogy néha adok, néha nem” – mondta, és hozzátette, hogy ez olyan komplex kérdés, amire nincs jó válasz, mert minden helyzet egészen egyéni és speciális. 

Korábban összegyűjtöttünk 5 olyan könyvet, amelyek rávilágítanak, hogy miért nem bűn a hajléktalanság, erről ITT olvashatsz.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nagy Zsolt hangján hallgathatjuk meg a hajléktalanokról szóló Utcameséket

Tavaly jelent meg Kozma Lilla Rita hajléktalanokról szóló Utcamesék című könyve, amelyből idén nyáron, Nagy Zsolt színművész közreműködésével hangoskönyv készült. A szerző és a színművész közös célja, hogy felhívja a figyelmet a köztünk élő otthontalan emberek sorsára.

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

A kötet szerzője Kozma Lilla Rita először 2020-ban debütált szerzőként, a Tarandus Kiadó által megszervezett Van hangunk pályázatán...

...
Beleolvasó

Miért töltött Vilmos herceg egy éjszakát hajléktalanként London utcáin?

II. Erzsébet halála miatt szomorú aktualitást kapott az Athenaeum kiadó már korábban idén őszre tervezett könyve, a Vilmos herceg - a trónörökös. Pierrick Geais újságíró kötetéből átfogó képet kaphatunk a királyi családról, illetve arról, hogy Vilmos hercegnek milyen volt ebben a családban felnőni.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

A Mi ketten a barátság lényegét mutatja meg, azt a támogatást, erőt és biztonságot, amit ez a szoros kapcsolat jelenthet, és persze azt is, hogy néha bizony akadályok állnak a barátság útjába.

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

A múlthoz való kapcsolódás a gyerekeknek is fontos, de vajon a történelmi témájú gyerekkönyvek hogyan segíthetnek magának a történelemnek a tanulásában?

...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak